Traianus fóruma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Róma történelmi központja

Traianus fóruma és piaca

Adatok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1980

A császárkori Róma VIII. Forum Romanum regiójának része volt. Augustus fórumához csatlakozott északnyugat felől.

A császárok fórumai közt legnagyobb és legdíszesebb volt a Forum Trajani, melynek terveit a damaszkuszi Apollodorus készítette. I.sz. 112-113-ban avatták fel, időrendben utolsóként a császári fórumok között. Augustus fóruma felől diadalkapu vezetett a fórum portikuszokkal szegélyezett areájára. A portikuszok mögött jobbról-balról félköralakú exedrák voltak (a Quirinalis felőli ma is áll). Az area közepén volt Traianus lovasszobra. Az area mögött állt az öthajós Basilica Ulpia.

A bazilika túlsó oldalának közepe előtt, egy kis téren állt a daciai háborúk történetét szalagszerűen egymás mellé helyezett jelenetekben, művészileg kidolgozott domborművekkel megörökítő, 100 római láb (29,5 m) magas Traianus-oszlop (Columna Trajani), melynek tetején a császár aranyozott bronzszobra állt (most Szent Péter apostol szobra látható rajta), később pedig tövében helyezték el a Traianus hamvait rejtő arany urna.

A kis teret kétfelől két épület zárta el, melyekben a Bibliotheca Ulpia volt elhelyezve. Hadrianus megtoldotta e fényes épületcsoportot északnyugat felől Divus Traianus templomával. E fórum létesítésekor lehetett először sima úton átmenni a Forum Romanumról a Mars-mezőre (campus Martius), ahova azelőtt csak a clivus Argentarius vezetett.

[szerkesztés] Források

Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5
Olivia Ercoli - Ros Belford - Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963 9090 36 0

[szerkesztés] Szakirodalom

Bertoldi, M. E., Ricerche sulla decorazione architettonica del Foro Traiano, Roma 1962
Amici, C.M., Basilica Ulpia e Biblioteche, Roma 1982
Meneghini, R. - Messa, L. - Ungaro, L., Il Foro di Traiano, Roma 1990
Packer, J.E., The Forum of Trajan in Rome, Los Angeles - Oxford, 1997

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Traianus fóruma (olasz)

Olaszország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica barlangrajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \|Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| I Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d'Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi tengerpartja \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös)