Trevi-kút

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Róma történelmi központja

Trevi-kút

Adatok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1980

A Trevi-kút (olaszul Fontana di Trevi) a legnagyobb és leghíresebb szökőkút Rómában.

A Nicola Salvi tervei alapján épített kút csak 1762-ben készült el. Neve jelzi, hogy három út kereszteződésében található.

[szerkesztés] Története

I. e. 19-ben itt ért véget az Aqua Virgo (Aqua Vergine) nevű vízvezeték. Agrippa az Aqua Virgót a Campus Martiuson levő thermáihoz építtette.

VIII. Orbán pápa (1623-1644) megbízta Berninit, hogy a területet, ahol ma a Trevi áll, alakítsa át, s tervezzen helyére monumentális teret egy olyan hatalmas kúttal, melyet rezidenciájáról is láthat. A pápa halálával a terv kivitelezése is meghiúsult.

Ezután közel száz évvel később került újra az érdeklődés középpontjába a kútépítés, mikor VII. Kelemen pápa 1732-ben pályázatot írt ki, melyen a kor legnevesebb művészei vettek részt. Végül Nicola Salvi (1687-1751) terve aratott tetszést.

Mivel a kút alakját többször megváltoztatták, s az egyre nőtt az átépítések során, ezért a környéken házakat is lebontottak. Restaurálták 1872-ben, 1989-1991 közt, illetve 1998-ban.

[szerkesztés] Felépítése, szoborcsoportja

Vízköpői, sziklái és szobrai Pietro Bracci naturalisztikus és illuzionisztikus ábrázolású művei, melyeket Bernini hatására készített. Szobrait és relifjeit korinthoszi oszlopok veszik közre. Az egész alkotás az Aqua Virgo felfedezését mutatja be. Középső szoborcsoportjának főalakjai Neptun isten, őt két triton veszi körül. Egyik triton egy fiatal ló megfékezésével bajlódik éppen, míg a másik triton állata már nyugodt. Ők a viharos és nyugodt tengert jelképezik. A szűz leány alakja a legendák szerint azért szerepel itt, mivel az ő útmutatásai alapján találták meg a vizet. Így a szobor éppen arra a forrásra mutat kezével, ahonnan a víz Agrippa idején előtört.

A Rómába látogatók sokan ismerik a hiedelmet, mely szerint, aki távozáskor pénzt dob a kútba, az biztosan visszatérünk még Rómába.

[szerkesztés] Források

Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5
Olivia Ercoli - Ros Belford - Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963 9090 36 0

Olaszország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica barlangrajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \|Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| I Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d'Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi tengerpartja \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös)