Vénusz és Róma temploma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Róma történelmi központja

Vénusz és Róma temploma

Adatok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1980

Vénusz és Róma temploma ókori római épület a Forum Romanumon. Hadrianus császár (117-68) eredetileg Nero Domus Aureájának előcsarnokába terveztette e templomot, melynek több oszlopa újra felállításra került.

Róma legnagyobb templomának szánták az épületet, s a város nevére utalva Rómának és a szépség istennőjének, s Vénusznak nevére szentelték fel. A rómaiak Romulus és Remus apjának, Aineasnak szülőanyját tisztelték az istennőben.

A templom 140 méter hosszú és 60 méter széles, 150 porticus vette körül. Belsejében tulajdonképpen két ikerszentély volt. Mind Rómának, mind pedig a szépségistennőnek külön cellát terveztek. A Colosseum irányába tekintő, keleti apszisa maradt fenn, ahonnan Vénusz szobra a kelő napot nézhette. A túloldalon állt Róma szobra a nyugvó nap irányába, azaz a Forum felé tekintve. Ez utóbbi apszisát beépítették a Santa Francesca Romana templomba.

Mikor egy alkalommal Apollodorosz szót emelt, s bírálta a fülkékben ülő szobrok elnagyolt méretét, Hadrianus császár halálbüntetéssel sújtotta.

Ma a Colosseum felső szektoraiból lehet csupán rátekinteni az építményre, mivel nem látogatható.

[szerkesztés] Források

Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5
Olivia Ercoli - Ros Belford - Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963 9090 36 0

A Forum Romanum épületei

Keleti oldal:	Via Sacra \| Antoninus és Faustina temploma \| Vaskori Nekropolisz \| Romulus temploma \| Constantinus és Maxentius bazilikája \| Vesta temploma \| Vesta-szüzek háza \| Santa Francesca Romana temploma \| Antiquarium Forense \| Titus diadalíve \| Regia \| Fürdők romjai

Nyugati oldal:	Julius Caesar temploma \| Castor és Pollux temploma \| Basilica Aemilia \| Phocas oszlopa \| Basilica Julia \| Rostra \| Niger lapis Festus \| Curia \| Septimius Severus diadalíve \| Saturnus temploma \| Porticus Deorum Consentium \| Concordia temploma \| Tabularium \| Forum \| Santi Luca e Martina \| Vespasianus temploma

Olaszország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica barlangrajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \|Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| I Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d'Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi tengerpartja \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös)