Magyar Pálos Rend

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pálos Rend. Az első és egyetlen magyar alapítású, férfi szerzetesrend, hivatalos elnevezése latinul: Ordo sancti Pauli primi eremitae (Első Remete Szent Pál Rendje), rövidítve: OSPPE.

A rend Thébai Remete Szent Pál (228–341), az első ismert remete nevét vette fel.

A Rend központja jelenleg Lengyelországban van.

Tartalomjegyzék 1 Története (évszámokban) 1.1 Alapítás 1.2 Török uralom 1.3 Újjáépítés 1.4 Habsburg-uralom 1.5 Új remény 1.6 Rövid feltámadás 1.7 Kommunista terror 1.8 Legújabb feltámadás 2 Kolostorok, romok 3 Idézetek 4 A pálos rovásírás 5 Irodalom 6 Lásd még 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története (évszámokban)

[szerkesztés] Alapítás

• 1250. Esztergomi Boldog Özséb (Eusebius, cc1200–1270) alapította. A Pilisben, a Hármas-barlang közelében, Szántón (Pilisszántó) épült első kolostoruk, a Szent Kereszt.
• 1262. A templom elkészülte után Özséb a pápához zarándokolt, rendje szentesítése érdekében. Szent Ágoston szabályait alkalmazták. Címerükben ott a holló, akárcsak majd a Hunyadi-családéban. A rend első rendházai a Kesztölc közelében lévő Klastrompusztán, illetve a Pécs fölötti Jakab-hegyen épültek.
• 1270. Boldog Özséb atya az általa alapított kolostorban halt meg.
• 1290 körül már Erdélyben és Horvátországban is állnak pálos kolostorok.
• 1301 körül épül Budaszentlőrincen a Szent Lőrinc kolostor. Buda fölött, a Szent Pál-hegyen (Hárs-hegy), mely a rend főkolostora lesz.
• 1308-tól ez a kolostor lesz a rend anyaegyháza.
• 1341. Ekkortól vált a fehér szín a rend általános jelzőjévé és viseletévé, megkülönböztetendő a feketeruhás papoktól és a szürkeruhás kóborló remetéktől.
• 1352. Nagy Lajos király alapította a nosztrai (Márianosztra) kolostort, amely azóta új épületben, ma is működik.
• 1381. Nagy Lajos király hozatta haza Velencéből a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéjét, amelyet Budaszentlőrincen temetnek újra. Kevesek által ismert tény, hogy a király Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta hazánkat, társ-védőszentként.
• 1382. Tizenhat pálos szerzetes indult el Nosztráról Lengyelországba, hogy ott átvegyék az Opuliai László herceg által alapított kegyhely gondozását. Ez lesz a híres Jasna Góra-i kolostor (Fényes Hegy), ahol a częstochowai Fekete Madonna ikont őrzik ma is.
• 1404. A pálosok Rómában is megtelepedtek. Tizenkét magyar szerzetes kezdte ott hivatását.
• 1456. Megjelent az első magyar nyelvű, teljes Biblia, a pálos Báthory László (cc1420–1484) munkája. Nevét viseli a Báthory-barlang, a Hárs-hegyen.
• 1475. Mátyás király több pálos kolostort alapít, illetve más rendektől átad. Ezek között az első Zsámbék premontrei kolostora volt.
• 1480. Fehéregyháza (Pilismarót közelében) volt Mátyás király újabb alapítása, utána következett:
• 1483. Vázsony (Nagyvázsony).
• 1490. Mátyás király halálakor a pálos évkönyvben április 5-én, Virágvasárnap utáni kedden a következő bejegyzés jelent meg:

„A legjobb fejedelmet siratja el a Pálosrend, amely elismeri, hogy egyrészt az egyik hollóstól: Isteni Pál atyánktól eredetét nyerte, másrészt a másik hollóstól, Mátyástól nem szerény anyagi javakat kapott s ezért gyászolva őt emlékezetében örökké megtartja.”

• 1498. Szentjobbon (Sâniob), Nagyvárad mellett épült II. Ulászló alapításával az utolsó magyar királyi pálos kolostor. Ennek romjai 2004-ben kerülnek újra napvilágra.
• Az 1400-as évek végére közel százharminc pálos rendi kolostor működik az akkori Magyarországon.
• 1507. Ekkor jelent meg Hadnagy Bálint (cc1460–n.a.) életrajza Remete Szent Pálról.
• 1520 körül jelent Gyöngyösi Gergely (1472–1545) atya rendtörténete, mely magyar fordításban több kiadásban is hozzáférhető.

[szerkesztés] Török uralom

• 1526. A török invázió idején a pálos szerzetesek (Szent László, a lovagkirály volt példaképük) is szembeszálltak az ellenséggel Visegrádnál, hogy a Szent Koronát megőrizzék. A törökök országszerte felkoncolták a pálos szerzeteseket, Budaszentlőrincet felgyújtották, és földig rombolták. Elhurcoltak minden kódexet, eltűnt a magyar Biblia is.

Remete Szent Pál ereklyéjét menekítendő Trencsén (Trenčín) várába vitték, ahol egy tűzvész során végképp eggyévált a magyar földdel. A pálos kincstárt Felsőelefántra (Horné Lefantovce), majd a horvátországi Lepoglavara menekítették.

Mohács után lépett a történelem színpadára Fráter György (1482–1551), a pálosok fejedelme. Halála után szomorú, másfél évszázados űr költözött a Magyar Királyság területére. A Pálos Rend első keresztre feszítését fejlődése csúcspontján érte el; akkor, amikor Európa országaiban Portugáliától Oroszországig, Egyiptomban, és még Palesztinában is már csaknem kétszáz kolostora volt.

• 1602. Ekkortól már Rómában tanulhattak a novíciusok (1782-ig).
• 1648. A Központi Papnevelő Intézet alapítása. Építői és első lakói a pálosok voltak. Alapítója Zombori Lippay György (1600–1666), természettudós, püspök, majd esztergomi érsek. Mons Magnesiae c. műve a magyar alkímia egyik legszebb alkotása.
• 1660. Belépett a rendbe Széchényi Pál (1645–1710), későbbi püspök, kalocsai érsek.
• 1674. Csepellény György (1626–1674) szerzetes vértanú halála. [1]
• 1680. Belépett a rendbe Esterházy Imre (1663–1745), későbbi galántai püspök, hercegprímás. Ő koronázza majd meg Mária Teréziát.

[szerkesztés] Újjáépítés

• 1686. Buda visszafoglalása alatt Majthényi László atya is ott harcolt gyalogos és lovas csapatai élén. (Már Visegrádnál is ő vezette a nosztrai pálosokat.)
• 1700 körül Erdélyben újabb kolostorok épülnek.
• 1725. Felépül a pesti rendház (a mai Egyetemi Templom), mely rendi központ is lett, 1786-ig...
• 1772. október 15-én lett pálos Ányos Pál István (1756–1784) költő, végleges felszentelésre 1780 elején került sor.
• 1773. október 11-én belépett a rendbe Virág Benedek (1754–1830), tanár, költő, író.
• 1775 körül Verseghy Ferenc (1757–1822) költő is a rend tagja lett.

[szerkesztés] Habsburg-uralom

• 1786. II. József eltörölte más szerzetesrendekkel együtt a pálosokat is. A császár „lelkülete telve volt az Encyklopaedia íróinak gondolattömegével és racionalizmusával”. Ez a racionalizmus, a materializmus ősképe 1789-ben már templomokat rombolt.

A rend megszüntetésének több oka volt: „nettó” vagyonuk ekkor több mint 4,5 millió rénus forint volt. A pálos gazdaságok jó működéséhez ugyanis hozzájárult financiális rátermettségük és szociális érzékenységük is; például másoknál alacsonyabb kamatra adtak pénzt – gondoljunk itt a templomosok bankárokat megszégyenítő tevékenységére! –, sőt, szegények és rászorultak kamatmentes kölcsönt is kaphattak. A pálosoknak iskoláik voltak, filozófiájuk Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás tanaira épült; és nem utolsósorban a rendet mindenkor jellemző erősen magyar szellemiségre: ez volt a pálos lelkület, másképp a Pálos Szellem. A feloszlatás idején a rend könyvtáraiban több mint tízezer kötet maradt gazdátlanul.

• 1790 körül Esterházy Pál László (cc1727–1799) pálos szerzetesből lett pécsi püspök nehezen békélt meg a szerzetesrendek feloszlatásával. Felújította már meglévő Püspökszentlászlón lévő templomát, és egy püspöki nyaralónak álcázott kolostort is építtetett, hogy a szerzetesi életformát titkon továbbvihessék. Ottani remetékről még a XIX. században is tudtak a szentlászlóiak.

[szerkesztés] Új remény

• 1864. Scitovszky János bíboros szerette volna hazatelepíteni a Rendet, be is hozatott néhány szerzetest Lengyelországból, akik Esztergom közelében kaptak házat. Azonban a hercegprímás halála után a lengyel elöljáróság feloszlatta az új szerveződést, lakóinak 1867-ben vissza kellett térniük Krakkóba.

[szerkesztés] Rövid feltámadás

• 1934. Újabb másfél évszázad kényszerű szünet után alakulhatott végre újjá a magyar tartomány, birtokba vehették a Gellért-hegyi sziklakápolnát, mely ma is áll. Másfél évtizedük lett e szolgálatra.
• 1937. Felépült Pécs pálos temploma is, majd Pálosszentkút (Petőfiszállás) kapott új kolostort.

[szerkesztés] Kommunista terror

• 1951. Húsvéthétfőn az ÁVH betört a Sziklatemplomba, és begyűjtötte a pálosokat. Amit lehetett magukkal vittek, beolvasztották, a többit összetörték. A barlang bejáratát két méter vastag betonfallal torlaszolták el és zárták le. Ács Ferenc István atya menekülni próbált, agyonlőtték, majd a holttestet eltüntették; utóbb vonat kerekei alatt találták meg.

Ugyanazon év augusztusában lett vértanú Vezér (sz. Vizer) Ferenc (1914–1951). Ő Mindszenty hercegprímás segédjeként sokszor több ezer ember előtt szónokolt. Letartóztatása után hónapokon át kegyetlenül kínozták, végül a Gyűjtőfogház udvarán akasztották fel; egyes vélemények szerint akkor már nem élt. 37 éves volt.

’56 után Kováts Ferenc atyát az ávósok úgy összeverték, hogy végül belehalt sebeibe.

Borsos J. József atya, jelenlegi magyar tartományfőnök így emlékszik vissza erre a korszakra:

„Mindannyian, akik az úgynevezett idősebb nemzedékhez tartozunk, klandesztin [„földalatti”] szerzetesek vagyunk. Az 1960-as évektől Árva Vince atya 26 évig rendfőnöki megbízottként titokban vezette a közösséget. Így ment ez 1989-ig.” P. Árva Vince titokban, és az egyház szempontjából is illegálisan lett a magyar pálosok vezetője. Márianosztrán fordította magyarra Gyöngyösi Gergely eladdig rejtőző középkori rendtörténetét. Ő terjesztette fel Rómába a „földalatti” pálosok névsorát, akiket II. János Pál pápa csak 1989 májusában ismert el „igazi” pálos szerzeteseknek.

[szerkesztés] Legújabb feltámadás

• 1989. A hazai változások után ismét újjáalakulhatott a magyar tartomány, ismét napvilágra került a Sziklakápolna. A központ Pécs lett, növendékképzésre is szolgáló rendházzal, és visszakapták márianosztrai valamint petőfiszállási házukat is.
• 1991. Budapest Nemzetközi Pálos Szimpózium helyszíne lett, ennek előadásai a Varia Paulina sorozat keretében jelentek meg. Ezt követte Gyöngyösi Gergely könyvének új kiadása, majd Fráter György életrajzának megjelentetése.
• 1996. Vörös Győző, magyar egyiptológus thébai ásatásai során rábukkant egy sziklabarlangra, ahol olyan Pantokrátor Krisztus-ábrázolást fedeztek fel, amilyen Szent Koronánkon is van; az eredeti falfestmény kopt keresztények műve a IV. századból. Ennek újabb másolatát a Gellért-hegyi Théba-i kápolnában helyezték el. Így kapcsolódott össze immár harmadszor Théba, Remete Szent Pál illetve a magyarok és a Pálos Rend.
• 2000. Pilisszántón, a Millennium évében – ami egybeesett a Magyar Pálos Rend megalapításának 750. évfordulójával –, Szent Mihály havában, a régi temető földjéből kifordult egy kő, a "Keresztes Kő", melynek nem zárható ki a kopt keresztény eredete sem.

Az új évezredben Makovecz Imre építész a kopt pápa személyes megbízásából Egyiptomban, egy másfélezer éves kolostor maradványai fölé tervezett új templomot, a mai kor szerzetesei számára.

[szerkesztés] Kolostorok, romok

• Budaszentlőrinc
• Gönc
• Pilisszentléleki Pálos kolostor romjai
• Szentlélek

[szerkesztés] Idézetek

Pázmány Péter: „Ha valaki kíváncsi Magyarország állapotára, nézze meg a pálos kolostorokat. Ha a pálos rendet hanyatlani, vagy veszélyben látja, tudja meg, hogy az ország végveszélybe került.”

Szántai Lajos: - Amikor Boldog Özséb a pálos rendet megalapítja, olyanfajta szellemi mozgalmat újít meg a Kárpát-medencében, a Kárpát-medencén belül pedig a pilisi királyi központban, amelynek gyökerei a kereszténység előtti időkre vezethetők vissza. Magának a pálos rendnek a küldetéstörténetében végig nagyon hangsúlyos volt az, hogy a pálos rend és a magyarság, a magyar királyság, a magyar sorskérdések a lehető legszorosabban összetartoznak. Jelenlegi tudásunk szerint ilyen fajta szoros belső kapcsolat a magyarság és valami más között, egyedül a magyar Szent Korona és a magyarság sorskérdései között mutatható ki. Abban egészen biztosak lehetünk, hogy a pálos rend bölcsője, születési helye, az a pilisi királyi központ volt. Egyfajta királyi és nemzeti küldetést visznek tovább, amelynek egyetlenegy nagy fontos célja van, hogy a magyarság olyan időkben is nagyon tisztán lássa a múltját, jelenét, jövőjét, amely időkben a nemzet felső irányítás nélkül marad. A rendbe - annak idején nagyon fontosnak tartották ezt - csak valamiféle beavatás útján lehetett belépni. Kapisztrán Szent János, amikor ellátogat Márianosztrára, akkor felkiált, ha valaki élő szenteket akar látni, menjen Nosztrára. Ők a fehér ruhájuk révén úgy híresültek el a Kárpát-medencében és az egész világon, hogy a fehér barátok rendje. [...] Büszkén vállalták magyarságukat. Itt a magyarság és a kereszténység teljes szoros egységben jelenik meg.

Árva Vince: - 1782-ben létrejött az önálló lengyel pálos rend, tehát a Boldog Özséb alapította pálos rendből kiváltak, kiszakadtak a lengyelek és czestochowai központtal létrehozták a lengyel pálos rendet. 1934-ben Lengyelországból pálosok jöttek be a sziklatemplomba, és ezután döbbentem rá, hogy én nem is a lengyel rendbe tettem le a fogadalmamat, hanem az ősibe; és az egyházjog szerint a jószándékból, a tévedésből letett fogadalom - jelen esetben az ősi Boldog Özséb rendjébe –, az egyházjogilag érvényes, és a mai napig is ez van nekem, érvényes, de sajnos a megvalósításához nincsen pártfogó. [...] Bárhol, bármerre próbálkoztam, a magyarországi illetékesek, akik tehettek volna, vagy tehetnének, nem merték újjáalakítani; annyira, hogy szinte szóba se állnak velem. Nem lehet pont az egyetlen magyar rendet visszaállítani. Minden más rendet befogadunk, de éppen a saját, majdnem azt mondom, gyermekünket, saját szellemi örökségünket nem lehet újjáélleszteni. [Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy esetleg ugyanazok nem akarják a pálos rend újjászervezését, akik nem akarják azt, hogy az ország sorsa jobbra forduljon]: A válaszom igen. A pálos rend a magyarság számára olyan, mint az embernek a lélek. Az emberből a lélek kiszáll, azt mondjuk, hogy halott. Sokszor próbálkoztak ugye újjászervezéssel, és nem lett belőle semmi végül is. Ha ez nem történik meg belátható időn belül, akkor magammal viszem a sírba a magyar pálos rendet.

[szerkesztés] A pálos rovásírás

A pálos rendnek már a középkorban saját magyar nyelvű rovásírása volt. Eredete ismeretlen, a türk rovásírással mutat rokon jegyeket. A székelyek által is használt magyar rovásírástól eltérően a pálosok jobbról balra írtak.

Méltánytalanul keveset kutatták. Az eddig talált emlékek szerint a 13. századig a rendben egyeduralkodó volt. Döntően templomok felirataiban bukkant fel. Különösen sok íráslelet maradt meg Dél-Amerikában, mert a spanyol és a portugál uralkodók előszeretettel küldtek pálosokat Dél-Amerika belső részeinek megtérítésére. A hagyományosan barlanglakó pálosok után sok barlang falára rajzolt írás maradt meg és nagyon sok lelet rejtőzhet még a dél-amerikai levéltárakban (amelyekkel a legtöbb kutató nem tud mit kezdeni). A pálosok a rovásírást használták levelezéseikben és térképeiken is, talán azért is, mert nem akarták, hogy mások is megismerhessék ezek tartalmát.

Pálos rovásírás, 1500-as évek
A dél-amerikai Cerro Pelado barlangból. 1500 körül vésték a sziklába. A számokat arab számokkal írták rá (bizonyítva mai számaink eredetét). Ezeket a számjegyeket a kettőspont (két, egy vonalban álló hurok) után figyelhetjük meg. Felirata: SZüLeTeTt : 1473

[szerkesztés] Irodalom

• Császár Elemér: Ányos Pál (1756-1784) (Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1912)
• Csizmadia Zoltán: A budapesti Sziklatemplom története, Pálos Rend, pdf letöltés.
• Juhász József: A pálos szindróma. In: Országépítő (2002/2.sz.)
• Lissák György: Az aranykígyó (1998, Fráter György Alapítvány)
• Sarbak Gábor (szerk.): Pálos rendtörténeti tanulmányok (1994, magánkiadás)
• Szántai Lajos: A két Hollós. Mátyás király és a Pálos Rend (2001. Sáros és Fiai)

[szerkesztés] Lásd még

• Szerzetesrend
• Vallás

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Magyar Pálos Rend: (http://www.palosrend.hu)
• A Rend lengyel központja: (http://www.jasnagora.pl/magyar)
• Az Ősi Magyar Pálos Rend (A Pálos renddel kapcsolata nincs, a pálosok elutasítják): (http://www.palosrend.extra.hu/) – nem hivatalos honlap
• Szántai Lajos jegyzete a pálosokról (http://www.kitalaltkozepkor.hu/szl_palosok.html)
• A pálosok évszázadai – képkiállítás (http://www.fszek.hu/kiallitas/webkiallitas/tablok/palos/palos.html)