Uránusz (bolygó)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 A Voyager-2 képei az Uránuszról |
||||||||||
| Felfedezése | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Felfedező: | William Herschel | |||||||||
| Felfedezés ideje: | 1781. március 13. | |||||||||
| Pályaadatok | ||||||||||
| Aphélium távolsága: | 3 006 389 405 km 20,096 471 90 CsE |
|||||||||
| Perihélium távolsága: | 2 735 555 035 km 18,286 055 96 CsE |
|||||||||
| Fél nagytengely: | 2 870 972 220 km 19,191 263 93 CsE |
|||||||||
| Pálya kerülete: | 18,029 Tm 120,515 CsE |
|||||||||
| Pálya excentricitása: | 0,047 167 71 | |||||||||
| Sziderikus keringési idő: | 30 707,4896 nap (84,07 év) |
|||||||||
| Szinódikus periódus: | 369,65 nap | |||||||||
| Min. pályamenti sebesség: | 6,486 km/s | |||||||||
| Átl. pályamenti sebesség: | 6,795 km/s | |||||||||
| Max. pályamenti sebesség: | 7,128 km/s | |||||||||
| Inklináció: | 0,769 86° (6,48° a Nap egyenlítőjéhez képest) |
|||||||||
| Felszálló csomó hossza: | 74,229 88° | |||||||||
| Holdak: | 27 | |||||||||
| Fizikai tulajdonságok | ||||||||||
| Egyenlítői sugár: | 25 559 km (a földi 2,004-szerese) |
|||||||||
| Poláris sugár: | 24 973 km (a földi 1,965-szerese) |
|||||||||
| Lapultság: | 0,0229 | |||||||||
| Felszín területe: | 8,084×109 km2 (a földi 15,849-szerese) |
|||||||||
| Térfogat: | 6,834×1013 km3 (a földi 63,086-szerese) |
|||||||||
| Tömeg: | 8,6832×1025 kg (a földi 14,536-szerese) |
|||||||||
| Átlagos sűrűség: | 1,318 g/cm3 | |||||||||
| Felszíni gravitáció: | 8,69 m/s2 (0,886 g) |
|||||||||
| Szökési sebesség: | 21,29 km/s | |||||||||
| Sziderikus forgásidő: | −0,718 33 nap (17 h 14 min 24 s by convention) [1] | |||||||||
| Forgási sebesség: | 2,59 km/s, 9320 km/h |
|||||||||
| Tengelyferdeség: | 97,77° | |||||||||
| Az északi pólus rektaszcenziója: | 77,31° (5 h 9 min 15 s) | |||||||||
| Deklináció: | +15,175° | |||||||||
| Albedó: | 0,51 | |||||||||
| Felszíni hőm.: Felszín Felhők teteje |
|
|||||||||
| Atmoszféra | ||||||||||
| Felszíni nyomás: | 120 kPa (a felhőkben) | |||||||||
| Összetevők: | 83% hidrogén 15% hélium 1,99% metán 0,01% ammónia 0,00025% etán 0,00001% acetilén nyomokban szén-monoxid nyomokban hidrogén-szulfid |
|||||||||
- Ez a lap az Uránusz nevű bolygót ismerteti. A görög-római istenhez lásd az Uranosz lapot.
Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója. Óriásbolygó, a harmadik legnagyobb átmérőjű és a negyedik legnagyobb tömegű.
1781. március 13-án pillantotta meg először az angol Sir William Herschel. Bár Herschel eleinte nem volt tisztában vele, hogy a Naprendszer egy új tagját fedezte fel, annyit tudott, hogy az új égitest nem csillag.
Nem tartott sokáig, mire a csillagászok felismerték e felfedezés jelentősségét. Sir William eredetileg támogatójáról, III. György angol uralkodóról nevezte el a bolygót, a Georgium Sidus név azonban nem talált lelkes fogadtatásra a világ többi részén. Johann Bode német csillagász javasolta az Uránusz elnevezést a csillagászat görög múzsája, Uránia tiszteletére.
Egyik jele ♅ (Unicode U+2645, főleg asztrológiai) vagy 
(főleg csillagászati).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Atmoszféra
Az Uránusz légköre is nagyrészt hidrogénből (83%) és héliumból (15%) áll. Kevés metánt (2%) is tartalmaz, amely az atmoszféra felső részén elnyeli a vörös napfényt, ami miatt a bolygó halvány zöld színű. A felhők ugyanúgy mozognak a szélességek mentén, mint a Jupiter és a Szaturnusz esetében, csak sokkal halványabbak.
[szerkesztés] Tengelyhajlás
Az Uránusz tengelyhajlása 90°-nál is nagyobb, ezért legtöbbször az egyik pólus van a Nap irányában. A pólusokon melegebb van mint az egyenlítőn a több napenergia miatt. A nagy tengelyhajlás egy korai bolygóméretű objektummal való ütközés során jöhetett létre több milliárd évvel ezelőtt.
[szerkesztés] Magnetoszféra
Az Uránusznak a Földnél sokkal nagyobb, a Jupiterénél kisebb mágneses tere van. A holdak mind ebben a mágneses térben keringenek. A mágneses tér valahol a bolygó belsejében alakul ki, de még nem lehet tudni, hogy pontosan mi okozza. A tengelye 60°-al tér el a forgási tengelytől.
[szerkesztés] A Miranda
A Miranda a nagyobb holdak legbelsőbbike, a Voyager-2 űrszonda 1986-ban alaposan szemrevételezte. Talán az Uránusz legérdekesebb holdja, de legalábbis a legbizarabb. Amikor az első képek megérkeztek róla, a kutatók nem tudták, mit gondoljanak! A hold felszínén kusza rendetlenség tükröződött, hatalmas szirtek, barázdák és völgyek rakódtak a régi, megszokott kinézetű, kráterekkel pettyezett területekre. Hatalmas, akár 20 km mély kanyonok is látszanak! Esetenként a barázdált területek hirtelen válthatnak, és érdekes alakú képződmény jön létre. A kutatók először azt hitték, a Miranda egy ütközés során széttört, aztán újra összeállt, mint egy rosszul összerakott kirakójáték. Feltevésük szerint akár öt(!) különböző ilyen esemény is történhetett, és a hold mindegyik után a megmaradt maradványokból állt össze, a belsejének egy része pedig kitüremkedett a felszín alól. Valószínűbbnek tűnik azonban az az elmélet, amely szerint a részben megolvadt jég feltörhetett a hold belsejéből, és beboríthatta a felszín egy részét. A könnyebb anyag a nehezebb felszíni anyagok alá temetve maradt, amíg ki nem dolgozta magát a felszínre. Akárhogyis alakult ki a Miramda összekuszált felszíne, a kutatók meglepődtek, hogy ennyi tektonikus aktivitás tapasztalható rajta, hiszen a hold kicsi, és hideg.40% jégből, 60%kőből áll
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Uránusz-hírek A Hírek.Csillagászat.hu portál rovata
 |
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| Naprendszer | |
|---|---|
 |
|
| Nap • Merkúr • Vénusz • Föld • Mars • Ceresz • Jupiter • Szaturnusz • Uránusz • Neptunusz • Plútó • Erisz | |
)
Based on work by