Vonat

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A vasúti közlekedésben vonatnak nevezik egy- vagy több vasúti jármű olyan szerelvényét, ami a vasúti pálya vonalán együtt közlekedve személy- vagy teherszállításra alkalmas. A vonat erőforrása vagy vontatójárműve általában a mozdony, amely vasúti kocsikat vontat, de vannak olyan vasúti járművek is, amelyek saját motorral képesek önmagukat mozgatni vagy vonatokat vontatni. A vonat erőforrása általában Diesel-motor, vagy a sín mentén (alatt, felett) elhelyezett vezetékből származó vontatási áram. Hosszú időn át a gőzgép hajtotta gőzmozdonyok voltak az uralkodó vontatójárművek, amelyeket ma már csak nosztalgiajáratokon használnak. A vasúttörténelem során számtalan más erőforrást is használtak (lovak, gázturbinák stb.).

[szerkesztés] Vonattípusok

A vonat a mozdony és a vele összekapcsolt vagonok kombinációjából, vagy több önjáró motorkocsi összekapcsolásából áll. Előfordulhat az egyedülálló motorkocsi is, mint utasszállító vonat (Árpád sínautóbusz). A vonatot húzhatja ló is, vontathatja drótkötél is, de hajthatja a gravitáció is. Speciális formája a vasútnak az egysínű vasút, a nagysebességű vasutak, a mágneses lebegővasutak, a gumikerekes földalatti vasutak, illetve a fogaskerekű vonatok.

[szerkesztés] Utasszállító vonat

Az utasszállító vonatok a vasútállomások között szállítják az utasokat. Két állomás között a távolság lehet 1 km alatt is, de akár több km is lehet. A nagytávolságú vonatok, amelyek több országot is összeköthetnek, étkező- vagy éttermi vagonnal is rendelkezhetnek, de kapcsolhatnak hozzá hálókocsikat is. A nagysebességű vonatokhoz nem kapcsolnak hálókocsikat, mert még az éj beállta előtt elérik a célállomást. Sebességük felveszi a versenyt a repülőgépével is. A nagyon nagy távolságú vonatok, mint a transszibériai expresz, nem nagysebességűek. A vonatok városokat kötnek össze. Megkülönböztetünk „intercity” vagy gyorsvonatokat, amelyek nem állnak meg a kisebb állomásokon, és normál vonatokat, amelyek minden állomást kiszolgálnak. Rövidebb távolságokra néhány város vasúthálózatot épített ki a külvárosból a városba ingázó emberek részére (például HÉV). Az elővárosi közlekedést megkönnyíti az ún. ingavonat alkalmazása. Néhány kocsiban több az állóhely, mint az ülőhely, megkönnyítve a gyerekkocsi, kerékpár, vagy a tolókocsi szállítását. Némely ország emeletes utasszállító kocsikat használ a városok közötti forgalomban. A személyszállító vonatok vészfékkel vannak ellátva, amelyet veszély esetén az utazóközönség tud kezelni. Illegális használatát büntetni szokták. A nagyvárosok gyakran használnak metrórendszert, amelyet földalatti vasútnak lehet nevezni. Ezek a kocsik mindig elektromosan hajtottak, és az áramot egy harmadik sín szolgáltatja. Ezek a vonalak el vannak zárva az egyéb forgalomtól, és nem tartalmaznak szintbeli kereszteződést. A metróvonalakat rendszerint alagutakban vezetik, de előfordulhat az is, hogy a síneket a város külső részén a föld színéig felviszik. A metró kocsiijainak gyorsulása és lassulása sokkal nagyobb, mint a nagytávolságú vasutaké. A könnyű egy-két kocsiból álló villamosokat, amelyek az utcákon futnak, magyarul nem hívjuk vonatnak, pedig nem is olyan nagy a különbség. A villamosvonalak már szintben keresztezik az utcákat. Azokat a vonalakat, amelyeket elszeparálnak az utca többi részéről, zárt pályás villamosvonalnak nevezzük. A mágneses lebegő vonatot úgy lehet tekinteni, mint egy egyenesbe kiterített villanymotort. A mágneses erő megemeli a vagont, így annak kerekei nem érintik a pályát, ezzel a kerekek súrlódását a nullára lehet csökkenteni. Az egysínű vasút a nevéből adódóan egy sínből áll, amelyet minden irányból közrefognak a vonat kerekei. Ez utóbbi két vonattípus a mai napig kuriózum maradt, nem terjedt el a mindennapi életben. A fogaskerekű vasút meredek hegyi vonalakon terjedt el, ahol az acélkerekek tapadása nem elég a vonat biztonságos közlekedéséhez. Magyarországon a Budapesti Fogaskerekű Vasút ilyen. Az ilyen helyeken a sínek között egy fogaslécet fektetnek le, amelybe a vonat hajtott fogaskereke kapaszkodik bele.

[szerkesztés] Teherszállító vonat

Bizonyos körülmények között a vasúti szállítás gazdaságosabb és energiatakarékosabb, mint a közúti szállítás. A vasút gazdaságosabb nagy tömegű áru nagy távolságra szállításában, de kisebb mennyiség rövid távra juttatása esetén az előnye elvész. A legfőbb hátránya a vasúti szállításnak a rugalmasság hiánya, ez az oka, hogy veszített népszerűségéből a közúti szállítás rovására. Néhány állam megpróbálja serkenteni a vasúti szállítást a környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése miatt. A különféle teheráruk szállítása sokféle tehervagon kifejlesztését tette szükségessé. A modern vasutak egyik legkorszerűbb típusa a konténerszállító vagon, ami lehetővé teszi, hogy daru segítségével a vagonról leemelhessék a konténert, és rögtön kamionra, vagy hajóra tegyék. Ez a típus háttérbe szorította a hagyományos zárt tehervagonokat, amelyeket kézzel kellett kirakodni. Más vagontípusra közvetlenül rá lehet hajtani, majd a cél elérése után le lehet hajtani a vagonokról. Ilyen rendszert használnak például az Anglia és Franciaország közötti csatornaalagútban is. Létezik olyan többcélú kocsi is, amelyik két kerékrendszerrel rendelkezik. Az egyik fajtát a vasúti közlekedésben használja, a másikat a közúti forgalomban. Vannak alacsony platójú vagonok, amelyek autók szállítására alkalmasak. Vannak hűtővagonok, romlandó élelmiszer szállításához, egyszerű nyitott tetejű vagonok ércek, szén, és ömlesztett anyagok szállítására, valamint tartálykocsik folyékony anyagok és gáz szállítására.