Banja Luka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Banja Luka**

Entitás	Szerb köztársaság
Terület	96.2 km²
Népesség (2002) Össznépesség	220 000
Körzethívószám	+387 51
Polgármester	Dragoljub Davidović
Weboldal	http://www.banjaluka.rs.ba

Banja Luka (szerbül: Бања Лука) Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városa és a Boszniai Szerb Köztársaság fővárosa. Római katolikus és ortodox püspökség székhelye.

[szerkesztés] Fekvés

Az ország északi részén, a Vrbas folyó mentén helyezkedik el. A város alatt termálvíz van, erre épült ki egy gyógykórház.

[szerkesztés] Népesség

Lakossága 2002-ben 220 000 fő volt. A népességnek több mint a fele szerb ortodox, negyede muzulmán, ötöde római katolikus horvát.

1991-es népszámlálás adatai: Összlakosság: 143 079 fő

Szerbek – 70 155 fő (49,03%)

Bosnyákok – 27 689 fő (19,35%)

Horvátok – 15 700 fő (10,97%)

Jugoszlávok – 22 645 fő (15,82%)

egyéb, ismeretlen – 6890 fő (4,83%)

[szerkesztés] Történet

Ferhadija-dzsámi, a bosnyák építészet egyik szimbóluma (1579–1993)

A római korban Ad Ladios néven ismert település állt a helyén. A város mai neve először 1494-ből való, amikor II. Ulászló magyar király Juraj Mikilašić bánnak adta a várost. Innen eredeztethető a név, amely báni mezőt jelenthet (Banja Luka).

Banja Luka 1521-ben török kézre került Gazi Husrev bég vezetése alatt. Boszniai szandzsák székhelye lett, és a boszniai pasák is itt éltek. 1688-ban Badeni Lajos császári hadvezér elfoglalta, de a törökök visszavették. A török fennhatóság Bosznia osztrák–magyar megszállásakor, 1878 augusztusában szűnt meg. A második világháború alatt a németbarát Horvátország egyik ellenállási központja volt.

[szerkesztés] Nevezetességek

az 1975-ben alapított egyetem
vár (Kastel)
Ferhadija-dzsámi (1993. május 7-én a város többi tizenhat török/bosnják építészeti emlékével együtt szerb csapatok felrobbantották)
kénes gyógyforrások