Csuszka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csuszka

Státusz: nem veszélyeztetett

Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 10 000 Ft

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:	Madarak (Aves)
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes)
Család:	Csuszkafélék (Sittidae)
Nem:	Sitta
Faj:	S. europaea

Tudományos név

Sitta europaea
Linnaeus, 1758

A Wikifajok tartalmaz
Csuszka témájú rendszertani információt.

A Wikimedia Commons tartalmaz Csuszka témájú médiaállományokat.

Nemritkán fejjel lefele mászó csuszkákat láthatunk a fatörzseken

A csuszka (Sitta europaea) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó madár.

[szerkesztés] Előfordulás

Hatalmas területen, szinte egész Eurázsiában elterjedt a leghidegebb (Skandinávia, Oroszország északi területei) és a sivatagos területek kivételével. Észak-Afrikában, az Atlasz-hegységben is találkozhatunk vele. Élőhelyéül leginkább különféle természetes és telepített lomberdők, arborétumok, parkok szolgálnak. Az ember közelségéhez is meglehetősen jól alkalmazkodott.

[szerkesztés] Alfajai

Sitta europaea albifrons
Sitta europaea amurensis
Sitta europaea arctica
Sitta europaea asiatica
Sitta europaea bedfordi
Sitta europaea caesia
Sitta europaea caucasica
Sitta europaea cisalpina
Sitta europaea europaea
Sitta europaea hispaniensis
Sitta europaea levantina
Sitta europaea persica
Sitta europaea roseillia'
Sitta europaea rubiginosa
Sitta europaea sakhalinensis
Sitta europaea seorsa
Sitta europaea sinensis

[szerkesztés] Megjelenés

A csuszka könnyen felismerhető, jellegzetes madár. Feje teteje, háta és szárnyai szürkéskékek, az arcrész mindig fehér, a hegyes csőr és a szemsáv pedig fekete. Hasának színezete alfajtól függően a fehértől a vörösesbarnáig változhat, a közép-európai Sitta europaea caesia hasa mélybarna. A fiatal egyedek színei elmosódottabbak.

A nemek hasonlóak. A csuszkákra a 14 centiméteres testhossz és a 22-27 centiméteres szárnyfesztávolság jellemző, amihez 21-26 grammos testtömeg társul.

[szerkesztés] Életmód

A csuszka fákon él, nevét is onnan kapta, hogy akár fejjel lefele is haladva mintegy „csúszkál” a fatörzseken (vö. fakusz). Repülni is általában csak egyik fáról a másikig szokott. Táplálékát nyáron a kérgen élő ízeltlábúak, lárváik és petéik képezik (elsősorban pókok, lepkepeték, mezeipoloska-lárvák, bársonylegyek, iszapszúnyogok, fátyolkák), téli étrendjét viszont magvakkal kénytelen kibővíteni. Sokszor keresi fel a madáretetőket, gyakran különféle cinkékkel egy csapatba verődve.

Számos hangja ismert. Hívójelei a „cir” és a „tylű-tylű-tylű” hangsorral írhatóak le, míg éneke hangos, ismétlőő „tjúi”, „csú” vagy „pí” füttyökből tevődik össze.

[szerkesztés] Szaporodás

A csuszkák sok helyen alkalmazkodtak az ember közelségéhez

A csuszkák élőhelyükön, az erdők fáinak odvaiban rendezik be fészküket, amelyet levelekkel és fakéreggel bélelnek ki. Gyakran elfoglalják a mesterséges fészekodúkat is. A berendezett fészek környékét a szülők védik a betolakodókkal szemben, az ajtónyilást pedig sártapasztással szűkítik kb. 30 milliméteres átmérőjűre.

Időjárástól és táplálékkínálattól függően évente egyszer vagy kétszer kerül sor költésre. A 6-9 fióka csupaszon és vakon kel ki 14-18 napos kotlást követően, majd 20-22 napnyi folyamatos etetést követően kirepülnek. A család még jó ideig együtt marad a fészek közelében.

[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás

A Kárpát-medencében elterjedt, gyakori és rendszeres fészkelő.

Magyarországon a becsült állománya 140 000 – 235 000 költőpár között mozog. A legtöbb csuszka az Északi-középhegységben és a Dunántúli-dombság területén él, a legritkábbak pedig a Dél-Alföldön.

[szerkesztés] Védettség

A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint a csuszkát nem fenyegeti különösebb veszély, és mivel ez az európai populációkra is igaz, SPEC értékelése sincsen. Magyarországon mindemellett védett, eszmei értéke 10 000 forint.