Francia forradalmi naptár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A francia forradalmi naptár, más néven: köztársasági naptár (calendrier républicain) az 1789. évi nagy francia forradalmat követően, 1793. november 24-től volt használatos 1805. szeptember 9-ig.

A forradalmi naptárat Franciák naptára (calendrier des Français) néven is emlegetik.

Tartalomjegyzék 1 Megalkotása és bevezetése 2 Felépítése 2.1 A szökőévek 2.2 A hónapok 2.3 A dekádok 2.4 A napok 2.5 Pótnapok 3 Átszámítás Gergely-naptárra 4 Érdekességek 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Megalkotása és bevezetése

A nagy francia forradalom világi állammá alakította át Franciaországot. A köztársasági naptár megalkotásának legfőbb célja az volt, hogy az új korszakot radikálisan megkülönböztesse a kereszténységhez szorosan kötődő Gergely-naptártól, kiirtsa a vallási maradványokat, racionális, a forradalomhoz méltó elnevezéseket és időbeosztásokat alkosson. A Nemzeti Konvent II. esztendő Fagy hava 4-i (1793. november 24.) rendeletével lépett hatályba. A rendelet eltörölte a "közönséges időszámítást", és 1792. szeptember 22-ét jelölte ki a "francia időszámítás" kezdőnapjának. Az új időszámítás tehát az I. esztendővel kezdődött, "nulladik év" nem volt.

Az új időszámítás kezdőnapjaként a forradalom szempontjából több fontos dátum is szóba jött, így például 1789. július 14., a forradalom kitörésének napja. A Konvent végül is 1792. szeptember 22-ét, a királyság eltörlésének és a köztársaság kikiáltásának időpontját választotta, mivel ez a nap csillagászatilag is jelentős dátum: az őszi napéjegyenlőség napja.

A rendelet szerint a köztársasági év annak a napnak éjfélével kezdődött, amelyre a valós őszi napéjegyenlőség esett a Párizsi Obszervatóriumnál. Ezt a tényt minden évben csillagászoknak kellett megállapítania, így az évkezdet lehetett szeptember 22., 23., illetve 24.

Mindössze tizennégy évig volt használatban. XIII. esztendő Gyümölcs hava 22-én (1805. szeptember 9.) Napóleon aláírta a szenátus-határozatot, amely eltörölte a köztársasági naptár használatát és 1806. január 1-jei hatállyal visszaállította a Gergely-naptár szerinti időszámítást.

A történelemben a köztársasági naptárt még egy alkalommal vezették be: 1871-ben (LXXIX. esztendő), a Párizsi Kommün idején, bár használata még a Hivatalos közlönyben is következetlen volt.

[szerkesztés] Felépítése

A naptár felépítési elve a következő:

• A köztársasági naptár római számokkal jelzett évei az őszi napéjegyenlőség idején kezdődtek, 12 harmincnapos hónapból álltak (360 nap).
• A fennmaradó 5 pótnapot sans-culottides néven egy-egy erénynek szentelt ünnepként az év végére tették, hogy az évet a napéjegyenlőséghez igazítsák (~365 nap).
• Szökőévben az év végére helyezett 6. pótnap a forradalom ünnepe lett.
• Egy hónap 3 tíznapos dekádból állt.
• Egy nap 10 decimális órából, egy óra 100 decimális percből, egy perc pedig 100 decimális másodpercből állt, melyet további tízzel osztható részekre lehetett bontani addig "a legkisebb részig, amely az időtartam észlelésére alkalmas".

[szerkesztés] A szökőévek

A köztársasági naptár szerint szökőév volt a III., VII. és a XI. esztendő, így az év végéhez egy hatodik pótnapot is beillesztettek, melyet a Forradalom napjának, nemzeti ünnepnek kiáltottak ki, s mely lezárta a franciade-ot, a négyéves időszakot.

A naptár a XIV. évben eltörlésre került, ezért csak találgatni lehet, hogy a szökőévek sora hogyan folytatódott volna, főleg a miatt, mert a 6. nap beiktatása is csak részben korrigálta a napköröket. Három feltételezés vitatkozik egymással:

• Egyesek szerint a szökőévek négyévente ismétlődtek volna (azaz XV., XIX,, XXIII. esztendő stb.)
• Mások szerint a szökőévet eltolták volna a XV. esztendőről a XX. esztendőre, mivel attól kezdve minden szökőév száma osztható lett volna néggyel (XX., XXIV., XXVIII. stb.). Ez az ugrás leegyszerűsítette volna a Gergely-naptárhoz való egyeztetést, mivel 1812. február 29-i szökőnapot néhány hónap múlva követte volna a XX. év Forradalmi napja. Ily módon az eltérés - a közel egy év különbözőség helyett - csupán néhány hónapon át tartott volna.
• A harmadik vélemény szerint a szökőévek beiktatása mindig úgy történt volna, hogy az adott év szüret havának 1. napja az őszi napéjegyenlőségre essen, mint például a XVI. esztendőben.

[szerkesztés] A hónapok

A hónapok elnevezésére először erkölcsi jellegű szavakat szántak: szabadság, igazságosság stb., azonban a Konvent az elképzelést elvetette és az egyik képviselő, Danton titkára, Fabre d'Églantine költő újonnan képzett szavait fogadta el, aki a névválasztás során ügyelt arra, hogy az egyes évszakok azonos végződésűek legyenek. Minden hónap neve a francia éghajlatot, vagy a paraszti élet fontosabb eseményeit tükrözte, a szavak hangzását illetően pedig az évszak hangulatát idézte.

Elnevezése a köztársasági naptárban	Magyar megnevezése	Gergely-naptár szerinti kezdete
Őszi hónapok (~aire végződéssel) Vendémiaire (a latin vindemia, "szüret" szóból) Brumaire (a francia brume, "párásság, ködfátyol" szóból) Frimaire (a francia frimas, "ködös hideg idő" szóból) Téli hónapok (~ôse végződéssel) Nivôse (a latin Nivosus, "havas" szóból) Pluviôse (a latin pluviosus, "esős" szóból) Ventôse (a latin ventosus, "szeles" szóból) Tavaszi hónapok (~al végződéssel) Germinal (a latin germen, "csira, hajtás" szóból) Floréal (a latin flor, "virág" szóból) Prairial (a francia prairie, "rét, mező" szóból) Nyári hónapok (~idor végződéssel) Messidor (a latin messis, "arat" szóból) Thermidor (a görög thermos, "forró, meleg" szóból) Fructidor (a latin fructus, "gyümölcs" szóból)	Szüret hava Köd hava Dér hava Hó hava Eső hava Szél hava Sarjadás hava Virágzás hava Rét hava Aratás hava Hőség hava Gyümölcs hava	szeptember 22., 23., 24. október 22., 23., 24. november 21., 22., 23. december 21., 22., 23. január 20., 21., 22. február 19. 20., 21. március 21., 22. április 20., 21. május 20., 21. június 19., 20. július 19., 20. augusztus 18., 19.

Noha a köztársasági naptárt eredetileg egyetemes naptárnak szánták, túlságosan "franciásra" sikeredett, hiszen csak Franciaország viszonyait vette figyelembe, és már a tengerentúli francia területeken is abszurdnak számított.

[szerkesztés] A dekádok

A hónapok hetek helyett 3 dekádra lettek felosztva, melyen belül a napok sorszámot kaptak:

• Primidi
• Duodi
• Tridi
• Quartidi
• Quintidi
• Sextidi
• Septidi
• Octidi
• Nonidi
• Decadi

A dekád első kilenc napja munkanap volt, a Decadi pedig ünnepnap. Az igazsághoz tartozik, hogy a hónap ilyenfajta felosztása a köznép körében egyáltalán nem aratott sikert, mivel a hagyományosan hét naponkénti úrnapi pihenő helyett, tíznaponként jutottak szabadnaphoz.

[szerkesztés] A napok

A mártír keresztény szentek emlékével, az Úr pihenőnapjával és az egyházi ünnepekkel való végleges szakítás, valamint egy praktikus földművelési naptár létrehozása érdekében a napoknak ugyancsak a vidéki élethez kötődő elnevezést adtak. A dekádok 5. napja haszonállatokról, a 10. napja mezőgazdasági eszközökről, a többi növényekről kapta a nevét. A Szüret hava első dekádja például a következő napokból állt: szőlő, sáfrány, gesztenye, kikerics, ló, nebáncsvirág, sárgarépa, bársonyvirág, paszternák, kád. (Bővebbet: az egyes hónapoknál.)

[szerkesztés] Pótnapok

Az év végére tett "köztársasági ünnepnapok" erkölcsi jellegű neveket kaptak:

1. Erkölcs napja (Jour de la Vertu)

2. Tehetség napja (Jour du Génie)

3. Munka napja (Jour du Travail)

4. Vélemény napja (Jour de l'Opinion)

5. Jutalmazások napja (Jour des Récompenses)

6. Forradalom napja (Jour de la Révolution) (csak a szökőévekben)

[szerkesztés] Átszámítás Gergely-naptárra

KÖZTÁRSASÁGI NAPTÁR				I	II	III	IV	V	VI	VII	VIII	IX	X	XI	XII	XIII	XIV
			Gergely-naptár	1792	1793	1794	1795	1796	1797	1798	1799	1800	1801	1802	1803	1804	1805
Vendémiaire	Szüret hava	1	szeptember	22	22	22	23	22	22	22	23	23	23	23	24	23	23
Brumaire	Köd hava	1	október	22	22	22	23	22	22	22	23	23	23	23	24	23	23
Frimaire	Dér hava	1	november	21	21	21	22	21	21	21	22	22	22	22	23	22	22
Nivôse	Hó hava	1	december	21	21	21	22	21	21	21	22	22	22	22	23	22	22
			Gergely-naptár	1793	1794	1795	1796	1797	1798	1799	1800	1801	1802	1803	1804	1805	_
Pluviôse	Eső hava	1	január	20	20	20	21	20	20	20	21	21	21	21	22	21
Ventôse	Szél hava	1	február	19	19	19	20	19	19	19	20	20	20	20	21	20
Germinal	Sarjadás hava	1	március	21	21	21	21	21	21	21	22	22	22	22	22	22
Floréal	Virágzás hava	1	április	20	20	20	20	20	20	20	21	21	21	21	21	21
Prairial	Rét hava	1	május	20	20	20	20	20	20	20	21	21	21	21	21	21
Messidor	Aratás hava	1	június	19	19	19	19	19	19	19	20	20	20	20	20	20
Thermidor	Hőség hava	1	július	19	19	19	19	19	19	19	20	20	20	20	20	20
Fructidor	Gyümölcs hava	1	augusztus	18	18	18	18	18	18	18	19	19	19	19	19	19

[szerkesztés] Érdekességek

• A köztársasági naptár holdkörökön alapuló 30 napos hónapjai, valamint az évet kiegészítő pótnapok nem először fordultak elő a naptárkészítés történetében. Ugyanezt az elvet követi a fáraók naptárai is, melyet a kopt keresztények a mai napig használnak (kopt naptár).
• Nagy Károly (768-814), frank király és római császár mintegy ezer évvel korábban már megkísérelte a római hagyományokon alapuló hónapneveket lecserélni a vidéki élet mindennapjaihoz kötődő nevekre, de sikertelenül.
• A magyar nyelvújítás idején Barczafalvi Szabó Dávid (1752?-1828), a Magyar Hírmondó egyik szerkesztője 1786. második felében a francia köztársasági naptár hónapneveit vette alapul a magyarításhoz: mustonos, gémberes, fagyláros, zúzoros, enyheges, olvanos, nyilonos, zöldönös, termenes, halászonos, hévenes, gyümölcsönös.
• Példa egy keltezés francia köztársasági naptár szerinti leírására:

2005. október 18. leírása a köztársasági naptár szerint:

CCXIV. esztendő Szüret hava padlizsán napja,

CCXIV. esztendő Szüret hava 3. dekád 6. napja, vagy

CCXIV. esztendő Szüret hava 26.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A köztársasági naptár – Le Calendrier républicain
• Brumaire: Köztársasági naptár – Brumaire - Calendrier républicain (fr es en eo pt de nl)
• A köztársasági naptár és története a Calendriers Saga honlapon – Calendriers Saga
• A magyar irodalom története (Akadémiai kiadó, Budapest 1964-1966) – [1]