Janus íve

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Róma történelmi központja

A Janus-ív

Adatok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1980

A Janus íve (olaszul Arco di Giano) az egyetlen fennmaradt ún. tetrapülon (mind a négy irányban nyitott passzázs, átjáró) Rómában. Az egykori Forum Boariumon, a mai Piazza della Bocca della Verità mellett, a Palatinus felé leágazó Via del Velabro torkolatánál található.

A márványépületet négy masszív pillér alkotja, amelyekben összesen negyvennyolc kis kőfülkét alakítottak ki, ezekben eredetileg szobrok lehettek. A források szerint 12×12 méteres alapú, 16 méter magas, de ennek ellentmondani látszik az ív természetbeni megjelenése; a magassági adat vélhetően az attika 1827-es lebontása előtti állapotra vonatkozik.

Egyes feltételezések szerint 312-ben épült, s I. (Nagy) Constantinus diadalíve volt. Ezen vonult be a Milvius hídi csata után, melyben legyőzte Maxentiust. Azonban áll még egy diadalív ugyanezen császár tiszteletére, melyet a senatus a Forum Romanumon, a Via Triumphalis és a Via Sacra találkozásánál emeltetett. Más írásokban az olvasható, hogy a 4. században, vélhetően 356-ban épült, II. Constantinus császár tiszteletére.

Amint az Ókori lexikon is rámutat, maga Janus „Mint szó jelöl boltozatosan fedett átjárót egyik utczából a másikba, különösen pedig olyan átjárót, a minők a forumot környező oszlopcsarnokok között voltak. Ilyen főleg három nevezetes: J. summus, imus (Hor. sat. 2, 3, 18. epist. 1, 1, 54) és medius; ezek körül voltak a kereskedők, pénzváltók és könyvtárosok boltjai. Ilyen átjárókat később másutt is csináltak. Livius (41, 32) említi, hogy Flaccus censor Kr. e. 175-ben Sinuessában is épített három ilyen J.-t. A fényűzés korában ez átjárókat természetesen drága márványból építették és gazdag szobordíszszel látták el.” A Forum Boarium maga a marhavásárok központja, a kereskedők egyik centruma volt a császárkori Rómában.

Az attika lebontása előtti állapot metszeten

A középkorban a Frangepán család erőddé alakíttatta, s épségben fennmaradt 1827-ig, amikor az attikát lebontották, azt vélvén, hogy nem az eredeti diadalívhez készült. A fennmaradt felirattöredékeket a közeli San Giorgio al Velabro-templomban helyezték el.

[szerkesztés] Források

Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest: Franklin Társulat. 1904.
Ürögdi György: Róma (Panoráma Városkalauz, Budapest)
Cathy Muscat: Róma. (Nyitott szemmel városkalauz.) Budapest: Kossuth. 2005. ISBN 963 09 4700 5

A Wikimedia Commons tartalmaz Janus íve témájú médiaállományokat.

Az Aventinus nevezetességei

Olaszország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica barlangrajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \|Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| I Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d'Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi tengerpartja \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös)