Circus Maximus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Róma történelmi központja

A Circus Maximus versenypályája

Adatok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1980

Róma térképe a Római Birodalom korában a Circus Maximussal

A Circus Maximus ókori aréna és szórakoztatásra használt hely volt Rómában. Az Aventinus és a Palatinus dombok közti völgyben helyezkedik el, a Via del Circo Massimo nevű úton.

Az i.e.4. századtól i.sz. 549-ig folyamatosan tartottak itt játékokat, versenyeket.

[szerkesztés] Története

Először Róma etruszk királyai használták nyilvános játékokra és szórakoztatásra. A legelső itt megrendezett játékok, az ún. római játékok (Ludi Romani) Róma első etruszk uralkodójának, Tarquinius Priscusnak köszönhetők. Később a Kr.e. 2. században a Circus adott otthont a görögök hatására bevezetett játékoknak és fesztiváloknak.

A római polgárok egyre növekvő igényeit kielégítendő Julius Caesar kiterjesztette a Circust Kr.e. 50-ben, ezzel a Circus Maximus 600 méter hosszú és 225 méter széles, 150 000 ülőhellyel. Befogadóképességét az állóhelyekkel együtt a különböző írásokban 250 000-300 000-re becsülik.

81-ben a szenátus egy diadalívet emeltetett Titus tiszteletére a Circus keleti végébe. Domitianus császár összekötötte a Palatinuson lévő palotáját a Circussal, hogy könnyebben eljuthasson az ott folyó játékokra. Traianus később további 500 ülőhellyel bővítette.

Az Augustus által emelt egyiptomi obeliszket a 16. században V. Sixtus pápa a Piazza del Popolora helyeztette át. II. Constantinus 4. században emelt obeliszkje pedig a Piazza di San Giovanni di Lateranot ékesíti.

A feltárások a 19. században kezdődtek részleges visszaállítással, de a cirkusz teljes feltárására a mai napig nem került sor.

[szerkesztés] Rendezvények a Circus Maximusban

A lelátókon a nézők megtekinthették a lovas- illetve kocsiversenyeket, az atléták küzdelmeit és a nem elhanyagolható technikával kivitelezett, előre megrendezett tengeri csatákat, és az állatok viadalát is. Fogadásokat kötöttek, szórakoztak, tomboltak a verseny közepette.

Az aréna közepén egy ún. spina, azaz válaszfal osztotta két részre a porondot, amelyen hét tojás alakú tárgy volt. Ezzel mérték a megtett fordulókat. Később bronzdelfinek szolgáltak a mérésre.

[szerkesztés] Az aréna romjai

A Circus Maximusból sajnos nagyon kevés maradt fenn, szinte csupán a fűvel benőtt versenypálya. Néhány kapu megmaradt, de az ülő részek nagy része eltűnt, valószínűleg későbbi építkezések során építőanyagként használták fel.

A Circus még ma is szórakoztatja Rómát, a város közepén elhelyezkedő hatalmas, zöld arénában ma is rendeznek koncerteket. A 2005. július 2-án szervezett Live 8 koncert római színhelyéül is szolgált.

A Circus Maximus Róma első és legnagyobb arénája volt, de csak egy Róma számos circusa közül. Róma további jelentős circusai a Circus Flaminius és a Maxentius Circus.

[szerkesztés] Források

Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex Kft és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963 9090 36 0

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Circus Maximus témájú médiaállományokat.

Az Aventinus nevezetességei

Olaszország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica barlangrajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \|Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| I Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d'Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi tengerpartja \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös)