Etanol

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Etanol

Általános
Magyar név	Etanol
IUPAC név	Ethanol
Egyéb nevek	Etil-alkohol, borszesz, spiritusz, alkohol
Képlet	$\mathrm{C_2H_5OH}\,\!$
Moláris tömeg	46.07 g/mol
Megjelenés	Színtelen folyadék
CAS-szám	[64-17-5]
EINECS (EG) szám	200-578-6
EG-Index szám	603-002-00-5
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot	0,789 g/cm³, folyadék
Oldhatóság vízben	Korlátlanul elegyedik
Olvadáspont	-114.3 °C (158.8 K)
Forráspont	78.4 °C (351,6 K)
Viszkozitás	1.20 mPa·s (20 °C-on)
Fizikai állandók
Képződéshő	-277.8 kJ/mol
Égéshő	-1367 kJ/mol^-1
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás	Tűzveszélyes (F)
R-mondatok	R11
S-mondatok	S2, S7, S16
Lobbanáspont	13 °C
RTECS szám	KQ6300000
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (25°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

Az etanol (etil-alkohol, borszesz, metil-karbinol, alkohol, szesz, alcohol vini, spiritus vini, alcohol aethylicus C₂H₅OH) színtelen, jellegzetes szagú és ízű, éghető folyadék. Az etanol kémiailag az alkoholok közé tartozik, azonban alkohol névvel a köznapi életben leggyakrabban az etanolt illetjük.

Az etanol a természetben tisztán sosem fordul elő, mindig híg vizes oldatában található. Így fordul elő a szeszes italokban is, melyek az etanol legismertebb felhasználási területe is egyben.

Az ember már az ősidőkben felismerte a cukortartalmú levek, gyümölcsök erjedési folyamatát, melynek termékei (többek között) alkoholok. Az etil-alkohol a központi idegrendszerre hat, kis mennyiségben az érzékek tompulását, a reakcióidő megnövekedését, kellemes bódultságot okoz, de nagyobb mennyiség súlyos mérgezést, akár halált is okozhat. Ugyancsak súlyos következményekkel jár nagyobb mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztása is (lásd: alkoholizmus). Összetételét pontosan Théodore de Saussure állapította meg 1814-ben.

[szerkesztés] Tulajdonságai

Vízzel (ld. lentebb), éterrel, kloroformmal, glicerinnel és számos éteres olajjal is minden arányban elegyíthető. (Ennek fő oka a hidrogénkötések kialakulásának lehetősége.)

Levegőn nedvességet szív fel, sőt némely sóból (szóda, glauber-só) kristályvizet is von el. (Vízelvonó képességével függ össze rothadásgátló és dezinficiáló hatása is.)

Kiváló oldószer: pl. kámfor, gyanták, alkaloidák, számos festék nagyon jól oldódnak benne. Jódot és brómot jól, ként és foszfort kevéssé oldja. Gázok rendszerint jobban oldódnak alkoholban, mint vízben. Kálium és nátrium élénk hidrogénfejlődés mellett oldódnak alkoholban.

Megtalálható kis mennyiségben némely gyümölcsben, a humuszban, a legtöbb természetes vízben, a friss kenyérben, a cukorbetegek vizeletében stb.

[szerkesztés] Előállítása

Hagyományos módon az etanolt cukortartalmú oldatok élesztőkkel való erjesztésével nyerik. (Az alkoholos italokat ma is kizárólag így készítik.)

$\mathrm{C_6H_{12}O_6 \Rightarrow 2CH_3CH_2OH + 2CO_2}\,\!$

Ezzel a módszerrel legfeljebb 18-20% (V/V) etanoltartalmú oldatot lehet előállítani, az ennél töményebb alkoholt desztillálással készítik (kihasználva azt, hogy az etanol forráspontja (78 °C) alacsonyabb a vízénél (100 °C). Az így előállítható legtöményebb etil-alkoholos oldat 96 (V/V)%-os, ugyanis a maradék 4% víz együtt forr az alkohollal. Töményebb, ún. abszolút alkoholt (100%) csak vízelvonószerek használatával nyerhetünk (víztelenítésére kálium vagy kálciumkarbonátot használnak).

Ipari úton az etanolt etilén és víz savkatalizált reakciójával állítják elő:

$\mathrm{H_2C=CH_2 + H_2O \Rightarrow CH_3CH_2OH}\,\!$

A reakcióhoz szükséges etilént földgázból vagy egyéb petrolkémiai alapanyagokból nyerik.

[szerkesztés] Felhasználása

A fent említett alkoholtartalmú italokon kívül az etanolt széles körben használják. Leggyakrabban mint oldószert, de terjed a felhasználása, mint üzemanyag (bioalkoholt - elterjedtebb nevén bioetanolt - nagy mennyiségben állítanak elő és használnak fel autókban pl. Brazíliában, Ausztriában, Svédországban és az USA-ban).

A vegyiparban más vegyületek gyártásához, mint alapanyagot használják. Az orvoslásban mint általános fertőtlenítő (valamint oldószer) rendkívül elterjedt.

Másrészt mint oldószernek, lakkok, tinkturák, parfümök, alkaloidák és más organikus vegyületek előállításánál használatos.

[szerkesztés] Kémiai reakciói

Az etanol előállításánál már említett erjedés egy oxidatív folyamat első lépése, melyet molekuláris (légköri) oxigén jelenlétében továbbiak követnek. Az etanol első lépésben acetaldehiddé, majd a következőben ecetsavvá oxidálódik:

$\mathrm{2C_2H_5OH + O_2 \Rightarrow 2CH_3CHO + 2H_2O}\,\!$

$\mathrm{2CH_3CHO + O_2 \Rightarrow 2CH_3COOH}\,\!$

Ezt a reakciót használják fel az ételecet gyártásakor is. Ugyanakkor ez játszódik le az emberi szervezetben is alkohol fogyasztása után. Az ecetsav a szervezet számára nem mérgező, de a felhalmozódó acetaldehid igen – ez felelős a másnaposságért és az alkoholmérgezésekért is! (Az első része a folyamatnak ugyanis jóval gyorsabban játszódik le, mint a második.)

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../e/t/a/Etanol.html"

Kategória: Szerves vegyületek