Bánság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bánság, Bánát (németül, románul, szerbül Banat) földrajzi és történelmi terület a Kárpát-medence délkeleti részén.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Lakossága
3 Közigazgatása
4 Története
5 Híres emberek
6 Képek
7 Lásd még

[szerkesztés] Fekvése

A Bánság elhelyezkedése.

A Bánság három államhoz tartozik: a nagyobbik része Kelet-Bánság, amely Románia területéhez tartozik, a kisebbik részét kitevő Nyugat-Bánság a szerbiai Vajdaság területén helyezkedik el, illetve egy csekély része Magyarországon található, Csongrád megye déli részén. A Bánság határai délen a Duna, nyugaton a Tisza, északon a Maros keleten pedig a Pojána-Ruszka-hegység, valamint a Temes és a Cserna folyók völgye a Déli-Kárpátok lábainál.

A Bánság nagyobb része, a Temesköz az Alföldhöz tartozó sík vidék, míg a terület délkeleti részét a Bánsági-hegyvidék foglalja el. Az utóbbi részei a Krassó-Szörényi-érchegység, Szemenik-hegység, Almás-hegység, Lokva-hegység és Orsovai-hegység (Szretinye-hegység). A Bánsági-hegyvidék legmagasabb csúcsa a Szemenik-hegységben emelkedő Gózna (Piatra Goznei, 1447 m.)

A Bánság földrajzi és kulturális egységet képez Bácska és a történelmi Erdély között. A Bánság romániai részét ugyanakkor a mai szóhasználat szerint általában a tágabb értelemben vett Erdély részének tekintik.

[szerkesztés] Lakossága

A terület etnikailag nagyon színes: a többséget a románok és a szerbek alkotják, de kisebb számban élnek itt magyarok, németek, romák, szlovákok, ukránok, horvátok, csehek, bolgárok is.

[szerkesztés] Közigazgatása

A romániai Bánát két megyét foglal magába: Temes (Timiş) és Krassó-Szörény (Caraş-Severin) megyéket. A romániai Bánát központja a Béga folyó partján fekvő Temesvár (Timişoara). A Bánságnak a Vajdasághoz tartozó nyugati része három közigazgatási egységre oszlik: Észak-bánsági körzet, Közép-bánsági körzet és Dél-bánsági körzet. A vajdasági Bánát legnépesebb városai Nagybecskerek (Zrenjanin) és Pancsova (Pančevo).

[szerkesztés] Története

A középkori Magyar Királyság részét képező Temesköz, valamint a szomszédos Krassó és Szörénység területe az 1526-os mohácsi vész után török uralom alá jutott. A terület keleti harmadát ugyanakkor az Erdélyi Fejedelemség vette birtokába, és ez a rész a Partium részét alkotta. Amikor a pozsareváci béke (1718) után a Habsburgok birtokába került, a terület nem lett újra Magyarország része, hanem Temesi Bánság néven külön tartományt hoztak létre belőle. Ezt 11 vidékre osztották, és a bécsi kormánynak alárendelt „Bánsági Igazgatóság” katonai igazgatása alá helyezték. A Bánság területére sváb telepeseket hoztak (Mercy-terv), a magyarok és más nemzetiségek számára számára tilos volt itt a letelepedés egészen 1778-ig.

A Bánság jelenlegi felosztása

Mária Terézia nyolc vidéket kivett a katonai kormányzás alól és polgárilag, de azért abszolút módon igazgatta, a többi háromból pedig a Bánsági Katonai Határőrvidék keletkezett. A magyar országgyűlés többször felszólalt az alkotmányellenes állapot miatt, míg végül az 1741. évi XVIII. törvény által a nyolc polgári igazgatás alatt levő területet a Magyar Királyság rendes közigazgatási szervezetébe beolvasztották. Ám e területet az 1848–49-es szabadságharc leverése után ismét elszakították Magyarországtól, és a Szerb Vajdaság-Temesi Bánság néven Ausztria koronatartománya lett. Végül az 1860. évi Októberi diploma a visszacsatolást újra elrendelte. A Temesi Bánság teljes területe csak a kiegyezés után (1867) került újra közvetlen magyar kormányzás alá.

A Bánságot megosztó országhatárok a trianoni békeszerződés következtében jöttek létre 1920-ban. A jelenleg tervezett Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió azonban megpróbálja újra összekapcsolni a térséget.

[szerkesztés] Híres emberek

Balogh Edgár (1906–1996) Temesváron született publicista, író.
Bartók Béla (1881–1945) Nagyszentmiklóson született zeneszerző, zongoraművész, zenetudós.
Klapka György (1820–1892) Temesváron született, az 1848–49-es szabadságharc honvéd tábornoka.
Kós Károly (1883–1977) temesvári születésű építész, író, politikus, könyvkiadó, grafikus, az Erdélyi Szépmíves Céh megalapítója.
Méliusz József (1909–1995) Temesváron született költő, író.
Johnny Weissmüller (eredeti nevén Weissmüller János, 1904–1984) Párdányban (lásd Bégaszentgyörgy) született ötszörös úszó olimpiai bajnok, a hollywoodi Tarzan-filmek főszereplője – 7 hónapos koráig élt itt, amíg szüleivel ki nem vándoroltak Amerikába.
Vuk Drašković, Párdányban született szerb politikus

[szerkesztés] Képek

Temesvár, Románia. Szökőkút a városközpontbanú	Resicabánya, Románia	Versec, Szerbia	Nagykikinda, Szerbia
Székelykeve, Szerbia	Nagybecskerek, Szerbia