Brit-sziget
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Brit-sziget vagy Nagy-Britannia szigete (angolul Great Britain) a Brit-szigetek legnagyobb szigete, amely az európai kontinenstől északnyugatra és az Ír-szigettől keletre fekszik. A Brit-sziget képezi az Egyesült Királyság területének nagy részét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elnevezéseinek története és használata
[szerkesztés] A Nagy-Britannia név
A Great Britain (Nagy-Britannia) név az angol nyelvben egyrészt földrajzi, másrészt politikai értelemben használatos. Földrajzi értelemben a Brit-szigetet értik alatta, míg politikai értelemben Anglia, Skócia és Wales területeinek az összességét, beleértve a hozzájuk tartozó kisebb szigeteket is.
Magyarul, illetve a nemzetközi használatban a Nagy-Britannia elnevezést (és egyes nyelveken a Britannia nevet, valamint az angolban a rövid Britain alakot) gyakran a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága név rövidítéseként, tehát az Egyesült Királyság szinonimájaként alkalmazzák. Máskor viszont Nagy-Britannia alatt az angol Great Britain fordításaként csak a Brit-szigetet értik („Nagy-Britannia szigete”). Ez kétértelmű használatot eredményez, mivel a királyság nagyobb területet ölel fel, mint a Brit-sziget. Ehhez hozzájárul a GB rövidítés is, amelyet az egész Egyesült Királyság jelölésére használ többek között az Általános Posta Unió, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a NATO, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és egyéb szervezetek is. A kétértelmű „Nagy-Britannia” elnevezés helyett az angol Britain és GB megfelelőjeként az „Egyesült Királyság”, a Great Britain földrajzi név fordításaként pedig a „Brit-sziget” kifejezés használata helytállóbb.
[szerkesztés] Hol van Kis-Britannia?
Geoffrey of Monmouth Historia Regum Britanniae című művében (1136 körül) Britannia major (azaz "Nagyobb Britannia") néven említi a Brit-szigetet, hogy megkülönböztesse a Britannia minor néven említett területtől, amely nagyjából a mai franciaországi Bretagne-nak felel meg. A "Bretayne the grete" (Nagy-Britannia) név már 1338-tól kimutatható a krónikákban, de hivatalossá csak akkor vált, amikor I. Jakab angol király 1604. október 20-án "Nagy-Britannia királyának" nyilvánította magát a bonyolultabb "Anglia és Skócia királya" cím helyett.
Az ír nyelv Walest jelöli An Bhreatain Bheag néven, ami Kis-Britanniát, vagy pontosabban "Kisebb Britanniát" jelent. Az írrel közeli rokonságban álló skót gael nyelv azonban Bretagne-t nevezi "A'Bhreatainn Bheag" néven.
Kis-Britannia (Little Britain) a címe a BBC televízió és rádió egy műsorának és Londonban van ilyen nevű utca is.
[szerkesztés] Földrajza
A sziget 209 000 km²-es területével a Brit-szigetek közül messze a legnagyobb. Európa legnagyobb szigete, a világon pedig a nyolcadik legnagyobb. Jáva és Honshū után a világ harmadik legnépesebb szigete.
A sziget 10 szélességi fokot fog át észak-déli irányban. Földrajzilag keleten alacsonyan fekvő, hullámos tájak, nyugaton és északon dombos és hegyes vidékek jellemzik. A legutolsó jégkorszak vége előtt a Brit-sziget az európai kontinenssel összefüggő félsziget volt. A jégkorszak végén a jégtakaró olvadásával jött létre a La Manche csatorna, amely ma elválasztja a kontinenstől. A csatorna legszűkebb részén 31 kilométer.
A Brit-sziget éghajlata enyhébb, mint az északi félteke azonos szélességi fokon lévő más területei, a szigetek mellett elhaladó meleg Golf-áramlatnak köszönhetően. A legtöbb év a Brit-szigeten hűvös, de nem hideg, gyakoribbak a felhős, mint a tiszta napok és sok az eső.
Based on work by