Észtország

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Eesti Vabariik

(Észtország zászlaja) (Észtország címere)
mottó: nincs
Hivatalos nyelv	észt
Főváros	Tallinn
Elnök	Toomas Hendrik Ilves
Miniszterelnök	Andrus Ansip
Terület  - Teljes  - % víz	130. 45 226 km² 4,56%
Népesség  - Teljes  - Népsűrűség	148. 1 332 893 29/km²
Függetlenség  - Kikiáltva  - Elismerve	Oroszországtól 1918. február 24. 1920. február 2.
Függetlenség  - Kikiáltva  - Elismerve	Szovjetuniótól 1991. augusztus 20. 1991. augusztus 20.
Pénznem	Észt korona (EEK)
Időzóna	UTC +2
Himnusz	Mu isamaa, mu õnn ja rõõm
TLD	.ee
Hívószám	+372
Finnország Lettország Oroszo. TALLINN Tartu Kohtla-Järve Narva Kunda Muuga Paldiski Paide Haapsalu Pärnu Viljandi Valga Suur Munamägi Rigai-öböl Irbeni-szoros Saaremaa Hiiumaa Balti-tenger Finn-öböl Peipus-tó Pszkovi-tó Võrts-tó térkép szerkesztése

Észtország észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján. Az úgynevezett balti államok (Baltikum) egyike. Északon és nyugaton a Balti-tenger, keleten Oroszország, délen Lettország határolja. Az 1940-ben Szovjetunióhoz csatolt állam 1991-ben nyerte el függetlenségét.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Növény- és állatvilág 1.5 Környezetvédelem 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.2 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Mezőgazdaság 5.2 Ipar 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Kulturális intézmények 6.3 Művészetek 6.4 Hagyományok 6.5 Gasztronómia 7 Sport 8 Ünnepek 9 Lásd még 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Felszínét a jégkorszak alakította hullámos alfölddé. Átlagos magassága 100 m-nél is alacsonyabb. Legmagasabb pontja: Suur Munamagi 318 m. Két nagy szigete (Hiiumaa és Saaremaa) fűvel borított, helyenként bozótos mészkőfennsík.

[szerkesztés] Vízrajz

Az ország jégvájta sekély tavainak nagy része az idők során feltöltődött és elmocsarasodott, jelenleg az ország fele lápvidék.

• Legnagyobb folyója: Emajõgi 101 km hosszú, míg a Võhanda 162 km, Pärnu 144 km, Kasari 112 km-es.
• Legnagyobb tavai: Csúd vagy Peipsi-tó és a Võrts-tó.

Tengerpartja tagolt, az országhoz 1520 kisebb sziget tartozik. A Rigai-öböl bejáratát elzáró két nagy szigete a Hiiumaa és Saaremaa.

[szerkesztés] Éghajlat

Az éghajlat óceáni befolyásoltsága miatt az év napjainak több, mint felén felhős az ég, a csapadék mennyisége az ország délkeleti sarkában 750 mm is lehet. Szeptemberben hullik a legtöbb, tavasszal pedig a legkevesebb eső. Észtország éghajlata az Atlanti-óceán és a Golf-áramlat hatása miatt jóval enyhébb, mint az azonos szélességi körre jellemző éghajlat:

• nyáron (június-szeptember) 15-18 °C,
• télen pedig -4 – -5 °C a jellemző napi középhőmérséklet.

A partvonal mentén a téli hőmérséklet mindig pár fokkal magasabb, nyáron pedig alacsonyabb, mint a szárazföld belsejében. Előfordulhat a hőmérséklet napi 20 °C-os ingása: reggel a hőmérő akár -12 °C-ot, délután pedig már 10 °C meleget mutat.

Észtországban a leghosszabb nap nyáron közel 19 órás, az úgynevezett fehér éjszakák időszaka május elejétől július végéig tart. A legrövidebb téli nap 6 órán keresztül tart. A telek meglehetősen zordak, három hónapig az egész ország területét hó borítja.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Észtország gazdag növényzetéhez 1470 faj tartozik, míg állatvilágában számos európai emlős, több ritka és védett kétéltű szerepel. Az országnak kiemelkedően sok erdeje van az európai átlaghoz képest, melyeknek egyik különleges látogatója az európai repülő mókus.

[szerkesztés] Környezetvédelem

Az ország keleti részében található a Lahemaa Nemzeti Park.

[szerkesztés] Történelem

A mai Észtország területének lakóit először Tacitus említi aesti néven Krisztus után 98-ban. A korai skandináv népek Eistland-nak hívták a Finn-öböl déli részét. Német íratok Aesti néven említik a Visztula folyótól Észak-keletre fekvő területeket.

A mai Észtország területe volt Európának az a sarka, amely a legkésőbb vette fel a kereszténységet. 1193-ban III. Celesztin pápa toborzott kereszteseket a pogányok megszelidítésére Európa északi részein.

Elsősorban a Német Lovagrend (gyakran Teutón Lovagrend néven említik) vette ki részét a kereszténység – nem ritkán militáns – terjesztésében.

A legészakibb balti állam, Észtország területe a németeken kívül először a dánok, majd a svédek, majd kétszáz éven át a cári Oroszország befolyása alatt állt. 1918-tól 22 éven át független, majd szovjet, később német, majd újra szovjet megszállás alá kerül.

Tallinn, Észtország fővárosa, valamint Tartu és Pärnu az egykori Hansa Szövetség része voltak.

Az ország parlamentje 1988. november 16-án nyilvánította ki szuverenitását a Szovjetunión belül, majd 1991. augusztus 20-án kinyilvánította függetlenségét, melyet két nappal később elsőként Izland ismert el.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az Alkotmányozó Gyűlés az Észt Kongresszus és a Legfelsőbb Tanács között zajló vita után népszavazásra bocsátotta az új alkotmány tervezetét, melyet 1992. június 28-án 91%-os támogatottsággal (a részvétel 66,3% volt) elfogadtak. Ennek értelmében Észtország parlamentáris köztársaság, ahol a parlament (Riigikogu) a fő döntéshozó hatalom: törvényeket, határozatokat hoz, megválasztja a köztársasági elnököt, felhatalmazza a miniszterelnök-jelöltet a kormányalakításra, elfogadja a költségvetést. A köztársasági elnöknek ceremoniális szerepe van, négy évre választják meg titkos szavazással, képviseli az országot nemzetközi szinten. Az elnök hirdeti ki a parlament által elfogadott törvényeket, de 14 napon belül visszaküldheti a törvényt a parlamentnek átdolgozásra, csatolva az indoklását.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az észt törvényhozó hatalom az arányos választási rendszerben megválasztott Parlament (Riigikogu). A Parlament 101 képviselőből áll, hivatali ideje 4 évre terjed.

A végrehajtó hatalmat a parlament felé felelős kormány testesíti meg. A miniszterelnöki kabinetet a parlament nevezi ki és hívhatja vissza. Ám a kormány, a köztársasági elnökkel egyetértésben új választásokat írhat ki, amennyiben a parlament bizalmatlanságot szavaz a kormány ellen.

A parlament által 5 évre választott köztársasági elnök elsősorban képviseleti feladatokat lát el, ugyanakkor részlegesen megőrizte a végrehajtó hatalom egyes feladatköreit. A köztársasági elnöknek vétó joga van, a törvényjavaslatokat tekintetében. A köztársasági elnök aláírása szükséges a miniszterek kinevezésekor, és névlegesen ellátja a hadsereg főparancsnoki feladatait is.

Az észt jogrendszer a német modellre épül, főként a polgárjog területén, melyet a közvetlen történelmi kapcsolat indokol. A bíróságok függetlenek, a bírákat élethosszig tartóan nevezik ki.

A bírósági rendszer három szintből áll:

1. a Legfelsőbb Bíróságból, mely egyúttal alkotmánybíróságként is működik
2. a körzeti fellebbviteli bíróságokból
3. a megyei és városi bíróságokból

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 15 megyére (maakonnad) van osztva, melyek a szovjet időben kialakított rajonokkal lényegében megegyeznek:

• Harju maakond – Tallinn
• Hiiu maakond – Kärdla
• Ida-Viru maakond – Jõhvi
• Jõgeva maakond – Jõgeva
• Järva maakond – Paide
• Lääne maakond – Haapsalu
• Lääne-Viru maakond – Rakvere
• Põlva maakond – Põlva
• Pärnu maakond – Pärnu
• Rapla maakond – Rapla
• Saare maakond – Kuressaare
• Tartu maakond – Tartu
• Valga maakond – Valga
• Viljandi maakond – Viljandi
• Võru maakond – Võru

[szerkesztés] Politikai pártok

A 2003-as választásokon elért eredményük sorrendjében:

• Észt Centrum Párt (K)
• Res Publica – Unió a Köztársaságért
• Észt Reform Párt (RE)
• Észt Néppárt (ERL)
• Anyaföld Unió (IL)
• Moodukad

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Hivatalos nevén Észt Védelmi Erők, a védelmi minisztérium, a haderő parancsnokság, a vezérkar és más intézményekből áll. Szárazföldi ereje: 2300 fő. Az Észt Légierő (Õhuvägi) létszáma 200 fő. Bázisa Ämari repülőtéren található. Az észt haditengerészet, a litvánnal és a lettel együtt alkotja a balti országok közös, Baltron névre keresztelt szervezetét.

[szerkesztés] Népesség

Népességnövekedés: -0,65%
Népesség összetétele:

• 0-14 év: 15,5%
• 15-64 év: 67,7%
• 65 év felett: 16,8%
  

Születéskor várható élettartam: 71,77 év (nők: 77,6 év férfiak: 66,28 év)
Születési arány: 9,91 születés/1000 fő
Halálozási arány: 13,21 haláleset/1000 fő
Csecsemőhalálozás: 7,87 haláleset/1000 élveszületés

Észtország lakosainak száma a 2000-es népszámláláskor kb. 1,37 millió, ebből kb. 922 ezer észt anyanyelvű, 407 ezer orosz anyanyelvű. 1941-ben, a szovjet megszállás előtt lakosainak száma kb. 1,2 millió volt. Érdekes, hogy míg az észt anyanyelvűek nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg városok és vidék között, az orosz anyanyelvűek 9/10-e városlakó.

A népesség folyamatosan csökken, természetes (születések/halálozások) okokból évi 5-6000 emberrel (1992 volt a mélypont 8036-os csökkenéssel), ezen felül az elvándorlás is jelentős. Így az 1990-es 1 570 599 lakosságszám 2004-re megközelítőleg 1,35 millióra csökkent.

Az észt ember túlnyomórészt északi, kisebb részben keletbalti típusú, magas termetű, általában szőke hajú, kékszemű, flegmatikus típus.

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Nyelv

Az észt nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágába tartozik, a finnel közeli rokon nyelv, olyannyira, hogy beszélőik kölcsönösen megértik egymást (mivel azonban ugyanazon szónak más-más jelentése is lehet a két nyelven, érdekes félreértések is adódnak belőle). lásd még: Észt nyelv

• Vallás

A középkorban Észtország katolikus volt majdnem négy évszázadon át, de a protestáns svédek és az észak-német hanza városok befolyásának következtében a reformáció majdnem teljes volt a Baltikmban. Az 16. századtól kezdve az észtek hagyományosan a Lutheránus Egyház-hoz tartoznak, noha az ország lakosságának csak mintegy egynegyede aktív vallásgyakorló.

Az orosz kisebbség túlnyomó többsége az Orosz Ortodox Egyház tagja, de létezik Észtországban egy másik ortodox egyház is, amely a Konstantinápolyi patriarchátushoz tartozik, az Észt Ortodox Egyház, amelynek túlnyomóan észtek a tagjai.

Amikor Észtország először elnyerte függetlenségét, helyreállt a katolikus hierarchia is, ám a szovjet megszállás alatt újra lehetetlenné vált az észtek Rómával való kapcsolata. Észtország katolikus püspökét, a jezsuita Eduard Profittlichet, már az első szovjet megszállás alatt, 1941-ben deportálták és soha nem tért vissza. Ma a lakosság mintegy fél százaléka katolikus és a katolikus egyház jelenléte főleg a városi és értelmiségi lakosság körében jellemző.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Észtország erőteljes lépéseket tesz a modern piacgazdaság kialakítására, amelyet egyértelműen a nyugat-európai országokkal való kapcsolatok irányába fejlesztenek. A gazdaság főként a finn, svéd és német befektetésekre épül. Gazdaságának jellemző ágai a feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor (turizmus, tranzitkereskedelem, pénzügyi szolgáltatások). A külkereskedelem és a tranzitkereskedelem kiemelkedő jelentőségű: Észtország a Kelet és Nyugat közötti fontos kereskedelmi útvonalon fekszik, sok kikötője révén a szállítási ágazatok teszik ki a szolgáltatás-export közel felét.

GDP: 8 500 EUR/fő

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Az óceáni jellegű, kontinentális éghajlaton a mezőgazdaság vezető ágazata az állattenyésztés (szarvasmarha, sertés). A szántókon – az igen rossz talajadottságok miatt – főként szálastakarmányt, rozsot, árpát, burgonyát termesztenek. Magas szintű az erdőgazdálkodás, ami szakképzett munkaerőre támaszkodik.

[szerkesztés] Ipar

Főbb ásványkincsei az olajpala, a tőzeg és a foszforit. Az ország gazdaságát elsősorban a munkaigényes iparágak jellemzik, jelentős a fa-, textil- és papíripar is.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Hagyományok

Február 29-e Függetlenség napja: Észtország legfontosabb fesztiváljai közül kettőt csak néhány évente rendeznek meg. A Balti népi fesztivál egy héten át tart, a Balti és más néphagyományokat őrző bemutatók teszik egyedivé. Az Észt dalfesztivál nagyon népszerű, szinte mindenki valamilyen módon részt vesz benne. Nyáron sok rendezvényt szerveznek, például az észt kultúra ünnepét.

[szerkesztés] Gasztronómia

A füstölt hal, főként a pisztráng észt specialitás. A véres hurka és a véres palacsinta is nemzeti eledel. Kávéban, jégen tejjel vagy pezsgőben fogyasztják a népszerű Vana Tallin likőrt, mely magában szirupszerű, édes és erős. Észtország legjobb sörei a Saremaa szigetről származó, könnyű Saku és az erősebb Saare.

[szerkesztés] Sport

Észtország az olimpiákon gyakran nem tud dobogóst állítani, ám többször előfordult, hogy 3 vagy több érmet is begyűjtöttek.

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Lásd még

• Lennart Meri

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Észtország bemutatása
• Az Észt Statisztikai Hivatal
• Az Észt Intézetek közös oldala
• Magyarországi Észt Intézet
• Startlap linkgyűjtemény
• ESTonica – Észt Enciklopédia (angolul)
• Észtország térkép
• TV.ee – észt tévéműsorok online megtekintése

Az Európai Unió

Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia

¹Kivéve Grönlandot és Feröert

NATO (North Atlantic Treaty Organisation)

Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország