Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Harry Potter - Wikipédia

Harry Potter

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a sorozatról szól. További jelentéséhez lásd: Harry Potter (szereplő).

Harry Potter egy meseregénysorozat címe, melynek szerzője J. K. Rowling.

Egy Angliában élő fiúról, Harry Potterről szól, aki egy villám alakú sebhelyet visel a homlokán. Nagynénje családjával él, mert szülei csecsemőkorában meghaltak. Egy találkozás során megtudja, hogy rendkívüli képességek birtokosa, majd egy varázslóiskola diákja lesz, ahol egyre veszélyesebb kihívások elé néz. A sorozat kötetei az egyes iskolaévek történetét dolgozzák fel. A történetekben a varázslók világa párhuzamosan létezik a hétköznapi emberek világával.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A sorozat

[szerkesztés] Könyvek

A tervezett hét kötetből az első (Harry Potter és a bölcsek köve) angolul 1997-ben, magyarul 1999-ben jelent meg; a legutóbbi kötet pedig a hatodik, amely angolul 2005-ben, magyarul pedig 2006-ban került a boltokba. A sorozat befejező része a szerző közleménye szerint 2007. július 21-re várható.

Kötetei:

  1. Harry Potter és a bölcsek köve
  2. Harry Potter és a Titkok Kamrája
  3. Harry Potter és az azkabani fogoly
  4. Harry Potter és a Tűz Serlege
  5. Harry Potter és a Főnix Rendje
  6. Harry Potter és a Félvér Herceg
  7. Harry Potter és a halálos szentek/ereklyék (ideiglenes cím, a végleges változat egyelőre ismeretlen)

Létezik két kiegészítő könyv is: A kviddics évszázadai és a Legendás állatok és megfigyelésük (mindkettő 2001-ben jelent meg angolul és magyarul egyaránt). Mindegyik magyar fordítás Tóth Tamás Boldizsár munkája, és az Animus Kiadó gondozásában jelentek meg.

[szerkesztés] Filmek

A kötetekből filmek is készülnek. Eddig az első négyet dolgozták fel (az első részt 2001-ben mutatták be), 2006 februárjában pedig megkezdődött az ötödik film forgatása is.

  1. Harry Potter és a bölcsek köve (2001)
  2. Harry Potter és a Titkok Kamrája (2002)
  3. Harry Potter és az azkabani fogoly (2004)
  4. Harry Potter és a Tűz Serlege (2005)
  5. Harry Potter és a Főnix Rendje (2007)
  6. Harry Potter és a Félvér Herceg (tervezett dátum: 2008)
  7. Harry Potter and the Deathly Hallows

[szerkesztés] Hatása

A Harry Potter-sorozat a Gyűrűk Ura rekordját megdöntve a világ legsikeresebb egyszerzős könyve (bestsellere): több mint 300 millió példánnyal csak a Biblia áll fölötte, ami viszont több különböző szerző munkája. Általában azt szokták dicséretéül felhozni, hogy rá tudja venni a gyerekeket (és sok felnőttet is) az olvasásra. Irodalmi értékeiről megoszlanak a vélemények. A Harry Potter hozta létre az eddigi legnagyobb fanfiction-mozgalmat is.

A sorozat köteteit 60-nál több nyelvre fordították le; az első kötetet latinra és ógörögre is, s az utóbbi a fordító szerint az elmúlt több mint 1500 év leghosszabb, ógörögre fordított szövege.[1]

A Harry Potter 5. kötete lett az első angol nyelvű bestseller az angolszász kultúrával hagyományosan szembehelyezkedő Franciaországban.[2]

[szerkesztés] Játékok a könyvek alapján

A Harry Potter-játékokat az Electronic Arts a következő platformokra adta ki: PC, PS2, XBox, GameCube, Game Boy Advanced, Game Boy Color, Nintendo DS.

  • Harry Potter and the Philosopher's Stone
  • Harry Potter and the Chamber of Secrets
  • Harry Potter and the Prisoner of Azkaban
  • Harry Potter: Quidditch World Cup
  • Harry Potter and the Goblet of Fire
  • Harry Potter and the Order of The Phoenix

A játékok 3d-s platformer (= ugrálós, ügyességi) játékok, némi fejtörővel. A könyvekhez csak a szereplők kinézete és a helyszínek alapján kapcsolódnak, az eredeti cselekményt csak lazán követik. Az első két részben csak Harryt tudjuk irányítani, a harmadiktól kezdve időnként már Ront és Hermionét is. A Harry Potter and the Goblet of Fire játék nagyjából a mozifilm cselekményét követi (főleg a trimágus-tusák). Ebben a játékban Voldemortot a filmben őt játszó Ralph Fiennes szinkronizálja.


[szerkesztés] Kapcsolódó belső hivatkozások

[szerkesztés] Források

  1. ^ Harry Potter in translation. L. még: A fordító cikke az ógörög fordítás sajátos kérdéseiről (angolul). Megjegyzés: a második rész latin fordítása 2006 végén jelent meg.
  2. ^ OOTP is best seller in France – in English! (CBBC Newsround, 2003. július 1.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Rajongói oldalak

[szerkesztés] Szerepjátékos oldalak

[szerkesztés] Egyéb

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu