Nemzetközösségi köztársaság
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A nemzetközösségi köztársaság egyike annak a 31 államnak az 53 tagú Nemzetközösségen belül, amelyeknek államformája köztársaság.
A nemzetközösségi köztársaságok nem fogadják el uralkodójuknak és államfőjüknek II. Erzsébet brit királynőt, mint a 16 nemzetközösségi királyság. A Nemzetközösség hat állama nem tartozik egyik csoportba sem: ezek önálló nemzetközösségi monarchiák, amelyeknek uralkodója nem II. Erzsébet. Államformától függetlenül a Nemzetközösség minden tagja elismeri II. Erzsébetet a Nemzetközösség fejének.
A köztársaságok közül 30 korábbi brit önkormányzó gyarmat és különböző utakon váltak köztársasággá. A legtöbb esetben nemzetközösségi királyságként nyerték el a függetlenséget és ebből lettek később nemzetközösségi köztársasággá. Néhány esetben akkor lettek nemzetközösségi köztársasággá, amikor valamelyik korábbi brit gyarmattól nyerték el a függetlenségüket (mint Banglades Pakisztántól 1971-ben). A köztársaságok a korábbi portugál gyarmat Mozambik kivételével a múltban mind brit gyarmat voltak.
A legutóbb (1992-ben) nemzetközösségi köztársasággá vált tag Mauritius. Fidzsi köztársaság, de elfogadja II. Erzsébetet "nagyfőnökének".
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Köztársaságok az 1950-ben elfogadott Londoni Nyilatkozat óta lehetnek a Nemzetközösség tagjai. A nyilatkozatot azért fogadták el, mert India szeretett volna továbbra is nemzetközösségi tag maradni, miután köztársasággá vált. A kompromisszum a lett, hogy a Nemzetközösségen belüli köztársaságoknak nem kell elismerniük a királyt (ma II. Erzsébetet) államfőjüknek, de elismerik a Nemzetközösség fejének.
Miután elnyerték függetlenségüket az Egyesült Királyságtól, a legtöbb nemzetközösségi ország továbbra is elismerte államfőjének a brit monarchát, elsőként Dél-Afrika és Ceylon (a mai Srí Lanka). Az idő múlásával azonban sok nemzetközösségi királyság köztársasággá vált, népszavazás vagy alkotmánymódosítás útján megszüntették a monarcha államfői státuszát és a főkormányzókat választott vagy kinevezett köztársasági elnökökre cserélték. Ez a folyamat különösen a gyarmatosítás korát maga mögött hagyó Afrikára volt jellemző. Afrikában a függetlenség elnyerését követően a legtöbb egykori nemztközösségi királyság éveken belül köztársaság lett és általában elnöki rendszert alakított ki. Egyes államok, mint Málta vagy Fidzsi parlamentáris köztársaság lett.
Fidzsi esetében a köztársaságot az 1987-es katonai puccs hozta létre, amely megdöntötte a monarchiát. Miután kikiáltották a köztársaságot, a királynő főkormányzóját, azaz a monarcha képviselőjét választották meg köztársasági elnöknek. Fidzsi ugyanakkor elismeri II. Erzsébetet Fidzsi nagyfőnökének, megtartotta arcképét a fidzsi dolláron és a brit Union Jack maradt Fidzsi nemzeti zászlaja. Fidzsi nemzetközösségi tagságát ugyanakor 2006-ban kormánya kérésre felfüggesztették.
[szerkesztés] Megmaradt alkotmányos kötelékek
A legtöbb nemzetközösségi ország minden alkotmányos köteléket elszakított, amelyek az Egyesült Királysághoz fűzték. Vannak azonban olyan tagok - mint Dominikai Közösség és Mauritius –, amelyek peres ügyekben még mindig lehetővé teszika fellebezést a Királyi Tanács Jogi Bizottságához (angolul Judicial Committee of the Privy Council), az egyik legfelsőbb brit bírósághoz. Alkotmányos jogokat érintő ügyek esetében erre Kiribati is lehetőséget biztosít.
[szerkesztés] Nemzetközösségi tagság
A Nemzetközösségen belül nincs semmi különbség a köztársaságok, a II. Erzsébetet államfőjüknek elismerő államok és a többi monarchia (Brunei, Lesotho, Malajzia, Szváziföld és Tonga) tagi státusza között.
Ha egy monarchia a nemzetközösségen belül köztársasággá válik, nem kell, hogy ez változtasson tagi státuszán, de ebben az esetben a többi nemzetközösségi tag hozzájárulására van szükség ahhoz, hogy a Nemzetközösségben maradhasson. Bár általában ez csak formaság, elméletben bármely tag ellenzése megakadályozhatja, hogy egy újonnan köztársasággá vált ország a Nemzetközösség tagja maradhasson. Dél-Afrika esetében ez csak azért nem történt meg, miután 1961-ben köztársasággá vált, mert nem is folyamodott a tagságért - ebben az esetben azonban a többi tagnak nem a köztársasági államforma, hanem a rasszista politikát folytató apartheid rendszer ellen vltak kifogásai. Fidzsi és a Maldiv-szigetek sem akarták tagságuk fenntartását, miután köztársasággá váltak, így el is vesztették széküket a Nemzetközösségben.
[szerkesztés] Jelenlegi nemzetközösségi köztársaságok
A korábbi nemzetközösségi birtokok némelyikében - mint Málta, Trinidada és Tobago vagy Mauritius - a köztársasági elnöki poszt ceremoniális hivatal lett, amelyet általában a korábbi főkormányzó töltött ber először, és ezek az államok parlamentáris köztársaságok lettek. Mások - mint Ghána, Malawi vagy Gambia - valódi végrehajtó hivatllá tették az elnöki posztot és általában a legutolsó miniszterelnökkel töltötték be - ezek az államok elnöki köztársaságok lettek. Az utóbbi esetkben nem csak a monarchiáy számolták fel, hanem a parlamentáris kormányzás westminsteri rendszerét is.
A Fidzsi-szigetek katonai puccs következményeként vált köztársasággá, nem a köztársasági érzület eluralkodása miatt, hiszen a bennszülött törzsfők önszántukból elfogadták, hogy az ország a Koronának vesse alá magát. A monarchia szimbólumai Fidzsin még abban az időszakban is fennmaradtak, amikor nem volt a Nemzetközösség tagja, például a bankjegyek és pénzérmék a királynő arcképét viselték. Amikor Fidzsit visszavették a Nemzetközösségbe, felmerült, hogy ismét elfogadják a királyfőt államfőnek, de ezt senki nem erőltette, bár a Főnökök Nagytanácsa elismerte a királynőt legfőbb főnökének.
[szerkesztés] Nemzetközösségi köztársaságok listája
[szerkesztés] Korábbi nemzetközösségi királyságok
A korábbi nemzetközösségi királyságok, a köztársasági státusz elnyerésének dátuma szerint:
| Tagállam | Függetlenné válás éve | Köztársasággá válás éve | Létrehozásának módja | Elnökség típusa | Első elnöke | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 |  IND |
1947 | 1950 | Alkotmánymódosítás | Ceremoniális | Újonnan kinevezett | |
| 2 |  |
1947 | 19561 | Új alkotmány | Ceremoniális, később erős | A főkormányzó | |
| 3 |  GHA |
1957 | 1960 | Népszavazás | 88.47% | Erős | A miniszterelnök |
| 4 |  RSA |
1910 | 19612 | Népszavazás | 52.3% | Ceremoniális, később erős | A főkormányzó |
| 5 |  NGR |
1960 | 1963 | Alkotmánymódosítás | Ceremoniális, később erős | A főkormányzó | |
| 6 |  |
1962 | 1963 | Alkotmánymódosítás | Ceremoniális, később erős | Újonnan kinevezett | |
| 7 |  KEN |
1963 | 1964 | Alkotmánymódosítás | Erős | A miniszterelnök | |
| 8 |  TAN |
1961 | 19623 | Alkotmánymódosítás | Erős | A miniszterelnök | |
| 9 |  |
1964 | 1966 | Alkotmánymódosítás | Erős | A miniszterelnök | |
| 10 |  |
1965 | 1970 | Népszavazás | 62.3% | Erős | A miniszterelnök |
| 11 |  |
1966 | 1970 | Alkotmánymódosítás | Ceremoniális, később erős | Újonnan kinevezett | |
| 12 |  |
1961 | 1971 | Alkotmánymódosítás | Erős | A miniszterelnök | |
| 13 |  |
1948 | 1972 | Új alkotmány | Ceremoniális, később erős | A főkormányzó | |
| 14 |  MLT |
1964 | 1974 | Alkotmánymódosítás | Ceremoniális | A főkormányzó | |
| 15 |  TRI |
1962 | 1976 | Alkotmánymódosítás | Ceremoniális | A főkormányzó | |
| 16 |  |
1970 | 19874 | Katonapi puccs | Ceremoniális | A főkormányzó | |
| 17 |  |
1968 | 1992 | Alkotmánymódosítás | Ceremoniális | Újonnan kinevezett | |
1. Banglades elismerése miatt tiltakozásul 1972-ben kilépetté 1989-ben újra csatlakozott.
2. 1961-ben kilépett; 1994-ben újracsatlakozott.
3. Tanganyikaként - 1964-ben egyesült Zanzibárral és létrehozták Tanzániát.
4. 1987-ben elhagyta a Nemzetközösséget; 1997-ben újra csatlakozott; 2000-ben felfüggesztették tagságát; 2001-ben visszafogadták; 2006-ban újra felfüggesztették.
[szerkesztés] Köztársaságok a függetlenség elnyerésétől
[szerkesztés] Korábbi nemzetközösségi köztársaságok
[szerkesztés] Lehetséges új nemzetközösségi köztársaságok
| A Nemzetközösség tagjai | |||
|---|---|---|---|
| Nemzetközösségi királyság | Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Kanada | Grenada | Jamaica | Új-Zéland | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salamon-szigetek | Tuvalu | Egyesült Királyság |
||
| Nemzetközösségi köztársaság | Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia |
||
| Önálló nemzetközösségi monarchiák | Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga | ||
Based on work by