Ghána
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Mottó: Freedom and Justice | |||||
![]() |
|||||
Hivatalos nyelv | angol, Twi, Ewe, Dagbani | ||||
Főváros és legnagyobb város | Accra | ||||
Főváros koordinátái | |||||
Elnök | John Agyekum Kufuor | ||||
Terület - Teljes - ebből víz |
77. 238.540 km² 3,5% |
||||
Népesség
|
50.
|
||||
GDP (PPP)
|
73.
|
||||
Pénznem | Cedi | ||||
Időzóna | UTC | ||||
Függetlenség | Egyesült Királyságtól 1957. március 6. |
||||
Himnusz | Hail the Name of Ghana | ||||
TLD | .gh | ||||
Hívókód | 233 | ||||
|
Ghána (hivatalosan Ghánai Köztársaság) egy ország Nyugat-Afrikában. Keletről Togo, északról Burkina Faso, nyugatról Elefántcsontpart, délről pedig a Guineai-öböl határolja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Természetföldrajza
A turzásokkal szegélyezett tengerparti síkság éghajlatát a felszálló hideg tengervíz mérsékeli, és emiatt, főleg a keleti részeken igen szárazzá teszi. Az évi csapadék 700 és 1000 mm között alakul.
[szerkesztés] Története
Az egykori Aranypart 1957-ben vívta ki függetlenségét. A fiatal ország gyorsan fejlődő iparosításba kezdett, leginkább állami bevételekből, így az 1960-as évekre az egyik legjobban iparosodott, legfejlettebb országgá küzdötte fel magát. A gyors fejlődést hanyatlás követte, amely a kakaó árának csökkenéséből, illetve a kőolaj árának növekedéséből adódott, és súlyos fizetési mérleghiányt vont maga után. A gazdasági hanyatlást politikai válságok is tetézték, az ország gazdasága összeomlott, az 1980-as évek végére gyakorivá váltak az éhínségek. A stabilizációs program kidolgozásához és bevezetéséhez a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank adott irányelveket. A gazdasági egyensúly helyreállt, de ennek az ára az volt, hogy elmélyültek a társadalmi feszültségek, és növekedtek a környezeti károk.
[szerkesztés] Népessége
A lakosság nagy részét az akan törzs népei alkotják pl.: asanti, fanti. A népesség eloszlása egyenlőtlen, a partvidék viszonylag sűrűn lakott, a mezőgazdaság és kereskedelem jelenti a megélhetést. A terület északi és középső része – a mostoha természeti feltételeknek köszönhetően – szinte lakatlan.
[szerkesztés] Gazdasága
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Ghána ásványkincsekben gazdag monokultúrás mezőgazdasági ország, a bányászat, és a feldolgozóipara a GDP 1/4-ét alkotja. A sűrűn lakott déli országrésszel szemben az ország északi és középső területei szinte lakatlanok.
Az ország egyik fő kiviteli terméke a kakaó. A sűrűn lakott Ashanti-küszöbön termesztik monokultúraszerűen. A kisparaszti birtokok viszont sok idénymunkást foglalkoztatnak. Az ország évtizedeken át a világ vezető kakaótermesztője volt, de az elterjedő vírusfertőzés, illetve a talaj kimerülése miatt csökkent a termelés, ma már csak a második, de a cikk még így is a kivitel 1/3-át képviseli.
Az ország középső és északi részén a gyér lakosság naturálgazdálkodást folytat, emiatt az ország nem képes ellátására, gabonából behozatalra szorul. A tengerpartokon és csapadékosabb területeken őshonos esőerdőt folyamatosan írtják, az export egyik fontos tételét adják a trópusi fák.
[szerkesztés] Ipar
A bányászat az állam déli részére összpontosul. Nemzetközileg is jelentős mennyiségű aranyat, mangánércet és ipari gyémántot termelnek ki. A nagy mennyiségű, de még szerény kitermelésű bauxit a jövőben növelheti az ország bevételeit.
Legfontosabb ipari ágazati közé tartozik a faipar, az élelmiszeripar és a textílipar. Az áramtermelés legnagyobb része a Volta folyón épült vízierőműből származik. Az erőmű 1966-ban épült (50 m hosszú, 8482 km²-es tó keletkezett, a tó feltöltése miatt a területről 80 000 embert kellett kitelepíteni).
Az ipar legnagyobb része a déli tengerparton, és a fővárosban, Accra-ban tömörül.
A csekély hajóforgalmát Tema mélyvízű kikötője vette át, a városban főleg a gyáripar összpontosul (alumíniumkohó, kőolaj-finomító, acélmű, cementgyár, halkonzerv- és csokoládégyár, textilipar).
Nyugaton található másik nagy kikötőváros, Sekondi-Takoradi bonyolítja a faipari áruk és bányakicsek kereskedelmét, ipara is főként ezekhez a cikkekhez kötődik (fűrésztelepek, furnérgyárak).
A világ országai | Afrika | |
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság | |
Függő területek: Bassas da India | Brit Indiai-óceáni terület | Europa | Glorieuses | Juan de Nova | Mayotte | Szent Ilona1 | Tromelin (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) 1 Ascension-szigettel és Tristan da Cunha szigetével együtt. |