Guyana
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Mottó: One People, One Nation, One Destiny | |||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelv | angol | ||||
| Főváros | Georgetown | ||||
| Elnök | Bharrat Jagdeo | ||||
| Miniszterelnök | Sam Hinds | ||||
| Terület - Teljes - ebből víz |
81. 214,970 km² 8.4% |
||||
| Népesség
|
156.
|
||||
| Függetlenség
|
Egyesült Királyságtól | ||||
| Pénznem | Guyanai dollár (GYD) |
||||
| Időzóna | UTC -4 | ||||
| Himnusz | Dear Land of Guyana, of Rivers and Plains | ||||
| TLD | .gy | ||||
| Hívószám | +592 |
||||
 |
|||||
A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, Brit-Guyana néven ismert angol gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét. Az ország (tisztázatlan etimológiájú) neve indián eredetű. A Kolumbusz Kristóf által felfedezett terület az Atlanti-óceán partján széles, mangróvés parti síkság, amelytől délre a Guyanai-hegyvidék trópusi őserdővel borított hegyei helyezkednek el.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése, határai
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés] Domborzata
Az ország Dél-Amerika északkeleti részén terül el. 80-100 km széles partvidékén mangrove-mocsaras síksággal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország túlnyomó részét a trópusi esőerdőkkel fedett, 800-2000 m magas Guyanai-felföld foglalja el. Legmagasabb pontja: Roraima, 2835 méter.
[szerkesztés] Vízrajza
[szerkesztés] Éghajlata
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
Az ország népessége 697 181 fő, melynek 36%-a él városokban. A népességnövekedés 0,44%-os, az írástudatlanság 1,2%-os. A lakosság 50%-a indiai, pakisztáni, 31%-a fekete, 11%-a mulatt és mesztic, 6%-a indián, 1%-a kínai és 1%-a fehér.
[szerkesztés] Legnépesebb városok
- Georgetown: 229 600 fő
- Linden: 44 500 fő
- New Amsterdam: 32 900 fő
- Corriverton: 12 500 fő
- Bartica: 10 700 fő
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még az indián nyelveket, a kreolt, a hindit és az urdut is. A lakosság 35%-a hindu, 33%-a protestáns, 17%-a római katolikus, 10%-a szunnita mohamedán vallású, 5%-a egyéb felekezethez tartozik.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Államszervezete
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Kormány Parlament Bíróság
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Gazdasága
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Szektorai
- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
- Energiagazdálkodás – bányászat – ipar
Az ország földjéből jelentős mennyiségű bauxitot, aranyat és ipari gyémántot bányásznak. Legfontosabb exportcikke a timföld. Az élelmiszeripar a trópusi mezőgazdaság által termesztett cukornádat dolgozza fel.
- Szolgáltatások
- Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Történelme
Az ország első telepesei a Kolumbusz nyomán felfedező utakra indult spanyolok voltak a 15-16. század fordulóján. 1620-ban a területet a hollandok szerezték meg, majd az 1814-es angol-holland egyezmény értelmében három holland gyarmat Nagy-Britannia birtokába került, és ezek 1831-ben Brit Guyana néven egyesültek. A második világháború után, 1953-ban a terület autonómiát kapott, majd hosszas politikai harc után 1966-ban Guyana néven függetlenné vált, és 1970-ben kiáltották ki az első szövetkezeti köztársaságot.
 |
Ez a földrajzi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| A világ országai | Amerika | |
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |
Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |
|
| Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek | |
| Amerikai Államok Szervezete (OAS) |  |
|---|---|
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela
|
|
Based on work by