Jamaica

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jamaica

(Jamaica zászlaja) (Jamaica címere)
Mottó: Out of Many One People (Sok féléből egy nép)
Hivatalos nyelv	angol
Főváros és legnagyobb város	Kingston
Uralkodó	II. Erzsébet
Főkormányzó	Kenneth Hall
Miniszterelnök	P. J. Patterson
Terület -Teljes -ebből víz	159. 10,991 km² 1.5%
Népesség  - Teljes  - népsűrűség	135. 2.695.867 (2003) 245/km²
Függetlenség  - Dátuma	Nyugat Indiai Társaságtól és UK-tól 1962. augusztus 6.
Pénznem	Jamaicai dollár (JMD)
Időzóna	UTC -5
Himnusz	Jamaica, Land We Love
TLD	.jm
Hívószám	+1-876

Jamaica egy a Nagy-Antillák szigetcsoporthoz tartozó 240 km hosszú és 80 km széles szigetország. A Karib-tengeren helyezkedik el, A Közép-Amerikai szárazföldtől 680 km-re keletre, Kubától 150 km-re délre és a Hispaniola nevű szigeten lévő Haititől és Dominikától pedig 180 km-re nyugatra.
A sziget neve az őslakos taíno indiánok „xaymaca” szavából származik aminek jelentése „A források szigete”. Felfedezése után a spanyol birtok volt, majd az angolok kezére került.
Az ország lakossága meglehetősen kevert, azonban túlnyomó többsége az Afrikából áthurcolt rabszolgák leszármazottja. Jamaica az amerikai szubkontinens harmadik legnépesebb tisztán angol anyanyelvű országa az Egyesült Államok és Kanada után. Innen ered a rasztafári mozgalom. Itt született Bob Marley. Jamaica a reggae zene őshazája.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 2 Közigazgatása és politikai rendszere 2.1 Alkotmány, államforma 2.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 2.3 Közigazgatási felosztás 2.4 Politikai pártok 2.5 Védelmi rendszer 3 Gazdaság 3.1 Szektorai 4 Közlekedés 5 Demográfia 5.1 Népesség 5.2 Nyelv 5.3 Vallások 6 Oktatás 7 Kultúra 7.1 Zene 7.2 Vallás

[szerkesztés] Földrajz

Jamaica a karibi térség harmadik legnagyobb szigete. Belsejét kiterjedt hegység borítja parti síksággal körülvéve, ezért a nagyobb városok mind a part közelébe települtek pl.: Kingston, Spanish Town, Mandeville és Montego Bay. Hegyeiből több mint 120 patak, folyó indul útnak a csodás fehér homokú tengerpartokig, de nem ritkák a sziklás partszakaszok sem. Változatos felszíni formáinak és egész létezésének oka a dél- és észak-amerikai kőzetlemezek egymáshoz préselődése, aminek hatására a Nagy Antillák szigetcsoport többi tagjával együtt kiemelkedett a tengerből.

Éghajlata trópusi, forró és csapadékos. A sziget hegyes-völgyes belsejében az éghajlat némileg hűvösebb mint a sík parti területeken. Évszakos hőmérséklet változások tulajdonképpen nincsenek. A nappali átlaghőmérséklet 31 °C, az éjszakai pedig 21 °C körül alakul. Az esős évszak júniusban kezdődik és novemberig tart, a legcsapadékosabb hónap szeptember, viszont futó záporok, zivatarok egész évben előfordulhatnak (az esős évszakban 1-2 °C-kal melegebb van).

A mezőgazdaság területigénye miatt mára csak területének 24%-át borítják erdők, ezekben a többmillió éves elzártság következményeképp figyelemre méltó bioszféra fejlődött ki. Több mint 600 különböző virág- és 300 fafajtának ad otthont, állatvilága is legalább ilyen különleges. Az erdők nagy része a hegyekben terül el, a partmenti síkságot művelik meg, és a tengerpart közvetlen közelét szintén erdők borítják.

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

 Államforma: alkotmányos monarchia

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 3 megyére és 14 járásra oszlik:

• Surrey (megye) a sziget keleti része, az alábbi járásokat tartalmazza:
  • Kingston
  • Portland
  • Saint Andrew
  • Saint Thomas

• Middlesex (megye) a sziget közepe, az alábbi járásokat tartalmazza:
  • Clarendon
  • Manchester
  • Saint Ann
  • Saint Catherine
  • Saint Mary

• Cornwall (megye) a sziget nyugati része, az alábbi járásokat tartalmazza:
  • Hanover
  • Saint Elizabeth
  • Saint James
  • Trelawny
  • Westmoreland

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Fő szócikk: Jamaica hadereje

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Szektorai

• Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

 Jelentős gazdasági ága a mezőgazdaság, az ültetvényeken termsztett kávé, cukornád, banán, fűszerek ( szegfűszeg ), kakaó, dohány fontos exportcikkek.

• Energiagazdálkodás – bányászat – ipar

• Szolgáltatások

Legjelentősebb ásványkincse és fő bevételi forrása a bauxit.

• Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Demográfia

[szerkesztés] Népesség

Jamaica lakossága, mint ahogy az ország mottója is tartja: „sok nemzetből egy” – meglehetősen sokszínű. Népessége afrikaiakból, spanyolokból, indiakból, angolokból, kínaiakból, közel-keletiekből áll. A jamaicaiak 80-85%-a főleg afrikai ősökre tekinthet vissza, a többiek kevert etnikumúak.

Az elmúlt évtizedek során több százezer jamaicai vándorolt ki főként az Egyesült Államokba, Kanadába és Angliába. Az utóbbi időszakban a kivándorlás mértéke csökkenni látszik.

[szerkesztés] Nyelv

Jamaica hivatalos nyelve az angol, amit elég ízes tájszolásban beszélnek. Emellett az angol egy afrikaiasított változatát a Jamaicai Patoiszt is előszeretettel használják. Az alsóbb néprétegekben szinte teljes mértékben a Patoisz a használatos, de ahogy haladunk felfelé a társadalmi ranglétrán úgy válik az emberek beszéde egyre jobban hasonlóvá a standard angolhoz, míg a vezető réteg már teljesen helyesen beszéli az angolt. Azonban az átlag jamaicai az angolt és a patoisz kifejezéseket keverve, felváltva használja helyzettől függően.

[szerkesztés] Vallások

A lakosság 80%-a keresztény. Az öt legtöbb főt számláló egyház: church of god (21,6%), baptista (9%), adventista (8,8%), pünkösdista (7,6%) és anglikán (5%). Számos az inkvizíció elől menekülő spanyol római katolikus is letelepedett a szigeten és még ma is kimutatható társadalmi súllyal rendelkeznek. A fennmaradó 20% a jamaicai eredetű rasztafári vallás, hinduizmus és buddhizmus hívője. Elhanyagolható lélekszámú iszlám és izraelita közösség is megvetette a lábát a szigeten.

[szerkesztés] Oktatás

[szerkesztés] Kultúra

Annak ellenére hogy Jamaica egy kis ország kultúrája igen gazdag és világszerte ismert.

[szerkesztés] Zene

Jamaica számtalan zenei stílus őshazája: reggae, ska, mento, rocksteady, dub, dancehall és ragga. Az amerikai hip-hop zene is jamaicai közvetítéssel alakúlt ki, mégpedig a New York-ba bevándorló jamaicaik révén akik kezdetben reggae és dub zenékre mesélték történeteiket, az amerikai közönség hatására zenéjükbe disco, rock és funky elemek kerültek be . A Londonba vándolró jamaicaiaknak pedig drum and bass stílust köszönhetjük.

A legismertebb jamaicai Bob Marley akit a reggae Elvis-ének tartanak, halálának évfordulóját nemzeti megemlékezési napnak nyilvánították a szigetországban. A mai jamaicai zene talán leghíresebb alakja Sean Paul aki a szigetlakók "érthetetlen" angolján osztja a dancehallos, hip-hop-os muzsikáját.

[szerkesztés] Vallás

Jamaicából ered a rasztafariánus vallás aminek világszerte mintegy 1 millió követője van. A raszták I. Hailé Szelasszié etióp császárt tartja a „fekete (afrikai) messisásnak.” A rasztafári elnevezés a Ras Tafari névből ered, ez volt a neve Szelasszié császárnak a koronázása előtt. Szelassziét a raszták Jah-nak (Jahve rövídítése, Isten raszta elnevezése) a földi megtestesülésének és a szentháromság tagjának tekintik. A mozgalom a Jamaikai fekete munkásoktól és parasztoktól ered az 1930-as évekből, egy bibliai prófécia sajátos értelmezéséből, fekete politikai aspirációkból és Marcus Mosiah Garvey raszta próféta tanításaiból. A jellegzetes raszta frizura szorosan kapcsolódik a mozgalomhoz, de nem általános a követők között. A raszták számára a marihuána (ganja, fű) szívása spirituális cselekedet. Szentségnek tekintik, ami elősegíti a tudatosságot, békét és közelebb viszi őket Istenhez de használata nem kötelező és vannak raszták, akik nem szívnak. A raszta mozgalom a világ számos részén elterjedt, főleg migráció útján és a reggae zene közvetítésével, ami főként Bob Marleynak köszönhető. 2000-ben több mint egymillió raszta volt szerte a világon. A jamaikaiak öt százaléka tartja magát raszta vallásúnak.

A világ országai | Amerika

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek

Amerikai Államok Szervezete (OAS)

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela * tagsági viszonya felfüggesztve