Saint Vincent

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Saint Vincent and the Grenadines

(Saint Vincent zászlaja) (Saint Vincent címere)
Mottó: Pax et justitia (Latin: Béke és Igazság)
Hivatalos nyelv	angol
Főváros	Kingstown
Királynő	II. Erzsébet
Főkormányzó	Sir Frederick Ballantyne
Miniszterelnök	Ralph Gonsalves
Terület  - Teljes  - ebből víz	182. 389 km² elhanyagolható
Népesség  - Teljes (2003. július)  - Népsűrűség	176. 116,812 300/km²
Államforma  - Autonómia  - Függetlenség	1969 1979
Pénznem	Kelet-karibi dollár (XCD)
Időzóna	UTC -4
Himnusz	St Vincent Land So Beautiful
TLD	.vc
Hívószám	+1-784

A Kis-Antillák Szélfelőli-szigetcsoportjának déli részén fekvő állam. Nagy-Britannia volt gyarmata, 1979 óta független. Területének zömét a vulkanikus eredetű Saint-Vincent sziget teszi ki. Az országhoz tartozik még a szintén vulkanikus eredetű Grenadine-szigetek legtöbb tagja is. Gazdaságának alapja a trópusi növénytermesztés (banán, cukornád, szerecsendió) és az idegenforgalom.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése, határai 2 Földrajza, természeti környezete 2.1 Domborzata 2.2 Vízrajza 2.3 Éghajlata 2.4 Növény- és állatvilága 3 Népessége,lakossága 3.1 Általános adatok 3.2 Legnépesebb városok 3.3 Nyelvi összetétel, vallási összetétel 3.4 Szociális rendszer 4 Közigazgatása és politikai rendszere 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Közigazgatási felosztás 4.4 Politikai pártok 4.5 Védelmi rendszer 5 Gazdasága 5.1 Szektorai 5.2 Közlekedés 6 Oktatási rendszer és kultúra 6.1 Iskolarendszer 6.2 Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények 6.3 Művészetek 7 Történelem

[szerkesztés] Fekvése, határai

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

A Kis-Antillák Szél felőli szigetek csoportjába tartozó, vulkáni eredetű Saint Vincent szigeten és a Grenadine-szigetsor északi részén fekvő ország. Legmagasabb pontja: Soufriere, 1234 méter.

[szerkesztés] Vízrajza

[szerkesztés] Éghajlata

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

Az ország népessége 122 400 (2004) fő, melynek 56%-a él városokban. A népességnövekedés 0,34%-os, az írástudatlanság 4%-os. A lakosság 66%-a fekete, 19%-a mulatt, 6%-a inidiai, 4%-a fehér, 2%-a indián, 3%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

• Kingstown: 17 800 fő
• Georgetown: 1700 fő
• Byera: 1400 fő
• Barroualie: 1400 fő

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még a kreolt is. A lakosság 47%-a anglikán, 28%-a metodista, 13%-a római katolikus, 12%-a pedig egyéb vallású.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

• Kormány
• Parlament
• Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 6 egyházkerületre van felosztva, melyek a következők: Charlotte, Grenadines, Saint Andrew, Saint David, Saint George, Saint Patrick.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Gazdasága

[szerkesztés] Szektorai

• Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Gazdaságának alapja a növénytermesztés (banán, kókusz, fűszerek, szerecsendió, maranta).

• Energiagazdálkodás – bányászat – ipar

• Szolgáltatások

• Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Exporttermékek: banán, maranta, táró, burgonya. Importtermékek: élelmiszerek, gépek, berendezések, vegyszerek, műtrágya, ásványok, üzemanyag. Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Görögország, Spanyolország, USA, Nagy-Britannia, Trinidad és Tobago.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Történelem

Kolumbusz 1498. január 22-én fedezte fel Saint Vincent szigetét, ami 1627-ig az őslakos karib indiánok ellenőrzése alatt maradt. Ekkor létesítették az angolok itt az első települést, de az indiánok ellenállása és a franciákkal folytatott vetéledés miatt 1763-ig nem tudták tartósan megvetni a lábukat. A szigetet 1789-ben angol koronagyarmattá nyilvánították, majd 1885 és 1956 között a Szél felőli szigetek nevű brit gyarmat része. 1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció tagja volt, majd 1969-ben Nagy-Britannia társult állama lett. Függetlenségét 1979. október 27-én kiáltották ki.

A világ országai | Amerika

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek

Amerikai Államok Szervezete (OAS)

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela * tagsági viszonya felfüggesztve