Mauritius

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

„Isten először megalkotta Mauritiust, majd lemásolta és létrehozta belőle az Édenkertet” (Rudyard Kipling)

Republic of Mauritius
République de Maurice

(Mauritius zászlaja) (Mauritius címere)
Mottó: Stella Clavisque Maris Indici (latin: Az Indiai óceán kulcsa és csillaga)
Hivatalos nyelvek	angol, francia és kreol
Főváros	Port Louis
Elnök	Sir Anerood Jugnauth
Miniszterelnök	Paul Bérenger
Terület  - Teljes  - ebből víz	190. 2 040 km² 10 km²
Népesség  - Teljes (2006)  - Népsűrűség	155. 1 240 827 fő 608 fő/km²
Függetlenség  - Dátuma	Egyesült Királyságtól 1968. március 12.
Pénznem	Mauritiusi rúpia (MUR)
Időzóna	UTC +4
Himnusz	Motherland
TLD	.mu
Hívószám	+230
PORT LUIS Triolet INDIAI- ÓCEÁN INDIAI- ÓCEÁN térkép szerkesztése

Mauritius egy kicsiny szigetállam az Indiai-óceánban, Madagaszkártól 900 km-re keletre, a 19°50' és 20°32' déli szélességi és az 57°18' és 57°46' keleti hosszúsági fokok között fekszik.

Két nagyobb és több apró szigetből áll. A teljes összterületből (2 040 km²) maga Mauritius, a fősziget 1 865 km², a tőle még 560 km-re fekvő Rodrigues-szigetek 108 km². Mindkét sziget a Mascarenhas-szigetcsoport része, a közigazgatásilag Franciaországhoz tartozó Réunionnal együtt.

Tartalomjegyzék 1 Történelem 1.1 Portugál idők (1505-1598) 1.2 Holland idők (1598-1710) 1.3 Francia idők (1715-1810) 1.4 Brit idők (1910-1968) 1.5 Függetlenség 2 Földrajz 2.1 Éghajlat 3 Élővilág 3.1 Növényzet 3.2 Állatvilág 4 Közigazgatás 5 Politika 6 Gazdaság 7 Népesség 8 Látnivalók 8.1 Északi rész 8.2 Déli rész 8.3 Nyugati rész 8.4 Keleti rész 8.5 Központi rész 9 Ünnepnapok 10 Érdekességek 11 Források 12 Külső hivatkozások 12.1 Cikkek 12.2 Képek 12.3 Egyéb

[szerkesztés] Történelem

Nem voltak őslakosok a szigeten. A 10. században arab hajósok többször is kikötöttek a parton. A szigetnek a Dina Robin nevet adták.

[szerkesztés] Portugál idők (1505-1598)

1500-ban a portugálok fedezték fel újra a szigetet és az Ilha do Cirne (Hattyú-sziget) nevet adták neki, de nem telepedtek le. 1512-ben brit tengerészek találtak a szigetre.

[szerkesztés] Holland idők (1598-1710)

1598-ban a hollandok birtokba vették és a dél-afrikai Orange állam kormányzója – Maurits von Nassau – után a Mauritius nevet adták neki. Csak hajójavításra használták a szigetet.

1638-ban megérkeztek az első holland telepesek, akik 1639-ben cukornád termesztésbe kezdtek. 1658-ban elhagyták a szigetet, majd 1664-ben újabb kísérletet tettek. 1710-ben – miután kiirtották az ébenfát és a dodót – végleg elhagyták a szigetet. Cukornádat, jávai szarvast, kókuszpálmát, szarvasmarhát, sertést, baromfit és kóborkutyákat hagytak csupán maguk után.

[szerkesztés] Francia idők (1715-1810)

1715-ben megérkeztek a franciák, akik az Îsle de France nevet adták a szigetnek. 1719-ben XV. Lajos az Indiai Társaságnak adta a szigetet. 1721-ben letelepedtek az első franciák.

1735-ben megkezdte munkáját a sziget első kormányzója. Fejlesztette Port Louist, amelynek köszönhetően fő kikötővé és adminisztrációs központtá lépett elő. 1745-ben elkészült az első cukornádmalom, amelynek segítségével már nemcsak alkoholt, hanem cukrot is készítettek a cukornádból.

1764-ben az Indiai Társaság csődbe ment, a szigetet visszavásárolta tőlük XV. Lajos.

1767-ben megérkezett a franciák első kormányzója.

1790-ben a telepesek üdvözölték a nagy francia forradalmat. 1792-ben a kormány elrendelte a rabszolgaság eltörlését. 1803-tól Charles Decaen megkezdte a katonai kormányzást. A rabszolgák szabadon élhettek és Decaen támogatta a nem keresztény vallások gyakorlását.

[szerkesztés] Brit idők (1910-1968)

1810-ben a franciák megnyerték a Vieux Grand Port tengeri csatát, de az angolok ennek ellenére sikeresen partra szálltak Cap Malheureuxnál és elfoglalták az egész szigetet. A franciák elfogadták az angolok feltételeit, így megtarthatták földjeiket és kultúrájukat.

1832 óta a nem hivatalos nyelv az angol, de a francia – fenti okból eredően – még mindig elterjedtebb.

1835-ben végleg eltörölték a rabszolgaságot. 1864 és 1929 között ipari forradalom ment végre Mauritiuson is. Megépítették az első vasútat, megérkeztek az első autók, bevezették a telefont és az elektromosságot.

1934-ben megjelent a sziget első saját pénze a rúpia. 1936-ban megalakult az első párt, a Munkáspárt. 1937-ben kitört az első sztrájk, amikor mezőgazdasági munkások harcoltak a földesurak ellen. A rendet a katonaság állította helyre.

1941-ben megépült a Plaisance repülőtér a RAF (Királyi Légierő) számára. 1947-ben landolt a szigeten az első utasszállító gép, amely 3 nap alatt ért oda Franciaországból.

1948-ban a Munkáspárt megnyerte az első választást. 1959-ben Sir Seewoosagar Ramgoolam – a Munkáspárttal szövetségben – megnyerte a választást. 1963-ban ismét megnyerte a választást, de akkor már a Munkáspárt vezetőjeként. 1967-ben a szigetlakók a Munkáspárt által támogatott függetlenségre szavaztak.

[szerkesztés] Függetlenség

1968-ban a francia származású lakosság nemtetszését nyilvánítva függetlenségellenes harcokat indított. Nyert a függetlenség.

1992-ben Mauritius államformája köztársaság lett. A kormányzó köztársasági elnök lett.

[szerkesztés] Földrajz

Kiterjedése észak-déli irányban 58 km, kelet-nyugati irányban 47 km. Kerülete: 330 km.

Mauritiust nagyrészt egy központi fennsík alkot, amely fokozatosan emelkedik délnyugat felé, ahol 828 m-en a Piton de la Petite Rivière Noire csúcson éri el a legnagyobb magasságot. Mauritiuson nincs aktív tűzhányó, viszont Réunionon igen. A fennsíkot a Moka, a Corps de Garde, a Pieter Both és még néhány csúcs a Piton du Milien, valamint a Motte a Thérese veszik körül.

[szerkesztés] Éghajlat

Mauritius a Baktérítő közelében fekszik, így területén szubtrópusi éghajlat uralkodik. A szigeteken e decembertől júniusig tartó nyár, valamint a július és szeptember között tartó tél uralkodik. Nyáron az átlaghőmérséklet 30 °C körül van, télen éjszaka 17 °C, kora délután 24 °C körüli. A kettő között – szeptembertől novemberig – 25 °C és 28 °C között van az átlaghőmérséklet.

A központi fennsík éghajlata eltér a sziget többi területén lévő éghajlattól: télen 12 °C és 22 °C között, nyáron 18 °C és 30 °C között van. A levegő párás és szinte folyton esik az eső.

[szerkesztés] Élővilág

[szerkesztés] Növényzet

Közel 900 fajta virágos növény és páfrány található, de a növények közül kb. 200 fajta sajnos közel áll a kipusztuláshoz.

[szerkesztés] Állatvilág

44 őshonos állat élt a szigeteken, de sajnos 21 faj már kihalt és továbbiak állnak a kipusztulás szélén. Ezen folyamat megállítására létrehozták a Black River Gorges Nemzeti Parkot, amelyben az őshonos madaraknak adtak otthont.

A Gerald Durrell zoológus és író által 1963-ban alapított JWPT (Jersey Wildlife Preservation Trust) tagjai fogságban szaporítják a veszélyeztetett állatokat, felnevelik, majd szabadon engedik őket.

A tengerben óriásteknősök, dugony és halak élnek, a szárazföldön madarak és gyümölcsevő denevérek. A gyümölcsevő denevérek a Black River rezervátumban élnek.

emlősök

A szigeteken élő szarvasokat Jáváról hozták a telepesek 1639-ben. A makákó Malajziából került ide; 1528-ban a portugálok hozták. A cukornád-ültetvényeken táplálkozó teurec (sörtés sün) Madagaszkárról érkezett a 19. század vége felé. Az indiai mongúzt 1900-ban hozták a cukornád miatt (a dézsmáló patkányok megfékezésére). A vaddisznók szintén a portugálok segítségével érkeztek a szigetre és ugyancsak a cukornád-ültetvényeken lakik jól. Indiai nyúl, kecske és kutya él még a szigeten.

hüllők

Az Indiából érkezett agáma és az indiai couleuvre kígyó fordul elő a szigeten.

madarak

Az őshonos madarak közül a visszhang ararapapagály, a rózsaszín galamb, a mauritiusi vércse és a légykapó paradicsommadár, a nem őshonos madarak közül a vörösszakállú bulbul, a házivarjú, a Malajziából érkezett pöttyös- és zebragalamb, valamint a gyűrűsnyakú ararapapagáj élnek a szigeten.

A Kígyók-szigetén tengerimadár-kolónia él: kormos és küszvágó csérek, kékpofájú szulák.

A Kerek-szigeteken ékfarkú vészmadár, trinidadi viharmadár és vörösfarkú trópusi madár fészkel.

[szerkesztés] Közigazgatás

Mauritius 9 kerületből áll:

• Black River
• Flacq
• Grand Port
• Moka
• Pamplemousses
• Plaines Wilhelm
• Port Louis
• Riviere du Rempart
• Savanne

Fontosabb városai:

• Port Louis
• Beau Bassin-Rosehill
• Vascoas-Phoenix
• Curepipe
• Quatre Bornes

[szerkesztés] Politika

Mauritius államfője az elnök, akit a Nemzeti Tanács – az egykamarás parlament – választ meg 5 év időtartamra. A Nemzeti Tanácsnak 62 – közvetlenül választott – képviselője van, 4-8 további taggal, akiket a választás eredményei alapján a "legjobb vesztes" jelöltek közül neveznek meg, tekintetbe véve az etnikai kisebbségek képviseletét.

A legutóbbi általános választások 2005. július 3-án voltak mind a 20 fő szigeti választókerületben, csakúgy, mint a Rodrigues-szigeti választókerületben.

Történelmileg a választásokon kétpárti szisztéma alakult ki Mauritiuson, csakúgy, mint a legutóbbi választásokon a távozó koalíció a PTr vezette Társadalmi Szövetség ellenében.

A Társadalmi Szövetség 38 széket nyert és alakíthat kormányt a PTr vezetője, Navichandra Rangoolam miniszterelnökkel. Az ellenzéki koalíció 22 széket nyert. A 2 maradék helyet az OPR jelöltje nyerte Rodríguez jelöltjeként. Az Alkotmány szerint további nyolc helyet biztosítanak a "legjobb vesztes"-nek, ezzel garantálva az etnikai csoportok egyenlő képviseletét. Ennek megfelelően a teljes képviselői megoszlás a következő: 42 fő Társadalmi Szövetség, 24 fő ellenzék (MSM/MMM/PMSD) és 4 fő OPR.

Mauritius nemzetközi kapcsolatainak fő terepe az Indiai Óceán Bizottság. 2006-ban Mauritius kérelmezte a Portugál Nyelvű Országok Nemzetközösségének megfigyelői státuszát, abból a célból, hogy közeledjen ezen országcsoporthoz.

[szerkesztés] Gazdaság

A függetlenség 1968. évi kikiáltása óta Mauritius alacsony jövedelmű, mezőgazdaságra alapozott gazdaságból egy közepes jövedelmű diverzifikált, növekvő iparral, pénzügyi rendszerrel és idegenforgalmi szektorral rendelkező gazdasággá vált. Az éves gazdasági növekedés többnyire 5-6% között mozog. Ez együttjárt az életszínvonal növekedésével, alacsonyabb gyermek halandósággal és az infrastruktúra jelentős bővülésével.

A 2005. évi 16,280 milliárd dolláros GDP-jével Mauritius produkálta Afrikában a második legnagyobb teljesítményt az egy főre jutó GDP tekintetében. Csak Egyenlítői-Guinea előzi meg, amelynek teljesítménye alapvetően az olajexportnak köszönhető.

Mauritius gazdasága más oldalról nagyon összetett, széles vagyoni tagoltsággal az anyagi helyzet tekintetében. A gazdaság főként a cukornádtermelésen, az idegenforgalmon, a textiliparon és a szolgáltató szférán alapul, de egyéb területek is gyorsan fejlődnek.

A cukornád a mezőgazdaságilag művelt terület 90%-át foglalja el és az exportbevételek 25%-át realizálja. Mindazonáltal az 1999. évi rekord mértékű aszály számottevő károkat okozott a cukornád-ültevényekben.

A kormány fejlesztési stratégiája a külföldi befektetésekre fókuszál. Mauritius több, mint 9000 off-shore céget vonzott, sok ezek közül az Indiával és Dél-Afrikával való kereskedelmi együttműködést célozza, míg egyedül a bankszektorba történt befektetések értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt.

A gazdasági teljesítmény 2000 és 2004 között erőteljes gazdasági növekedéssel és 7,6%-os munkanélküliséggel (2004 decembere) járt együtt. Franciaország az ország legjelentősebb kereskedelmi partnere, sokoldalú kapcsolatokkal. A műszaki segítségnyújtás változatos formái alakultak ki.

[szerkesztés] Népesség

A lakosság 68%-a indiai, 27%-a kreol, 3%-a kínai és 2%-a francia. A lakosság összetételéből adódóan a miniszterelnök mindig indiai. Európai, indiai, kínai és afrikai kultúra található a szigeten. Ezek a kultúrák anélkül, hogy összeolvadnának, békésen élnek a szigeten.

Az üzleti életben együtt dolgoznak a különböző származású emberek, de hétvégére mindenki visszavonul saját, hagyományos világába.

A népesség sokszínűségéből adódóan a kultúra és a vallás is sokszínű. Láthatóak templomok, mecsetek, kínai pagodák, de buddhista sztúpa is. A sokszínűség a zenében és a konyhaművészetben is megmutatkozik.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Északi rész

A sziget északi részén többnyire fehér homokos tengerpartot és lagúnákat találunk. Itt található a főváros, Port Louis is, ahol sok vallási épület – katedrális, templomok, pagodák és mecsetek – tekinthető meg. Főtere a Place des Armes.

[szerkesztés] Déli rész

Teljesen érintetlen terület, mert túl szeles.

Látnivalók:

• Mahébourg városa, amely 15 percre van autóval a Nemzetközi repülőtértől: a francia időszakban ez a város volt a sziget székhelye
• Naval Múzeum (Tengerészeti Múzeum)
• La Vanille Crocodile Park: krokodilok és hüllők tekinthetők meg az 1985 előtt még vanília-ültetvényként használt területen
• Sonillac halászfalu: Telfair Garden és Rochester Falls vízesés

[szerkesztés] Nyugati rész

Itt is találhatóak homokos partok, de nem olyan fejlett mint az északi rész.

• Flic en Flac: a leghosszabb partszakaszok egyike
• Tamarin Beach
• Casuela Bird Park: 8 hektáros madárrezervátum körülötte cukornádföldekkel
• Martello-tornyok: 5 torony, amelyet az angolok építettek 1810 és 1846 között védelmi célból a francia flotta ellen
• Riviere Noire Centre de Peche horgászparadicsom
• Chamarel-vízesés (83 m magas)
• Coloured Earth – Színes-földek
• Le Morne-félsziget
• Brabaut-hegy (a Le Morne-félsziget része): a 17. és a 18. században ide menekültek a szököt rabszolgák. Amikor a hegyről meglátták a katonákat, a tengerbe vetették magukat.

[szerkesztés] Keleti rész

Csak az utóbbi években kezdték el fejleszteni.

Fontosabb helyek:

• Ile aux Cerfs, a Szarvasok-szigete
• Grande Riviere Sud-est (Nagy-Délkeleti-folyó)
• Pointe-du-Diable
• Cente de Flacq (Belle Mare strand és Fuel Sugar Estete cukorgyár)
• Trou d'Eau Douce Bay kikötő
• Lion-hegy (Oroszlán-hegy)
• Domain de Chasseur (Vadász háza)
• Domain de Ylang Ylang (Ylang Ylang ültetvény)
• Frederick Hendrick-erőd (a hollandok építették 1638-ban)
• Le Val Nature Park (2800 hektáros rezervátum)

[szerkesztés] Központi rész

Itt él a szigetlakók többsége.

Jelentősebb városok:

• Curepipe
• Rose Hill
• Bean Bassin
• Quattre Bornes

Látnivalók Curepipen:

• Trou aux Cerfs vulkán, amely már rég kialudt (krátere 300 m átmérőjű és 85 m mély)
• Tamarin-vízesések

Látnivalók Rose Hill és Bean Bassin városában:

• La Plaza Színház
• Max Boullé Galéria
• Balfour Garden

Látnivalók Quattre Bornes-ban:

• Ganga Talao (Gangesz-tó)
• Black River Gorges Nemzeti Park

[szerkesztés] Ünnepnapok

• Spring fesztivál – kínai újév (januárban vagy februárban)
• Cavadee (hindu) – tamilok ünnepe (januárban vagy februárban)
• Maha Shivaratree (hindu) (februárban)
• Holi (hindu) (februárban vagy márciusban)
• Ougadi – telegu újév (márciusban)
• Divali (hindu)
• Il-El-Fitr (Ramadán vége)

[szerkesztés] Érdekességek

Az Air Mauritius Légitársaság logóján a vörösfarkú trópusi madár található.

Mauritius a világon a negyedik ország – Anglia, Svájc és Brazília után – mely bélyeget nyomatott.

[szerkesztés] Források

• Szeredi István: Mauritius: az ősi álom (Budapest, 2004) ISBN 963 9172 63 4

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Cikkek

• Cikk a dodóról

[szerkesztés] Képek

• Képek Mauritiusról
• Képek

[szerkesztés] Egyéb

• Startlap linkgyűjtemény
• Map of Mauritius
• Mauritius (képek)

A világ országai | Afrika

Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság

Függő területek: Bassas da India | Brit Indiai-óceáni terület | Europa | Glorieuses | Juan de Nova | Mayotte | Szent Ilona1 | Tromelin (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) 1 Ascension-szigettel és Tristan da Cunha szigetével együtt.