Banglades
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk az országról szól. További jelentéséhez lásd: Hangverseny Bangladesért.
|
|||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelv | Bengáli | ||||
| Főváros | Dakka | ||||
| Elnök | Iajuddin Ahmed | ||||
| Miniszterelnök | Begum Khaleda Zia | ||||
| Terület - Teljes - ebből víz |
91. 144 000 km² 7% |
||||
| Népesség – Teljes (2005) – Népsűrűség |
8. 141 822 000 1002/km² |
||||
| Függetlenség |
Pakisztántól 1971 március 26. |
||||
| A győzelem napja |
1971. december 16. | ||||
| Pénznem | Taka (BDT) |
||||
| Munkanélküliség | 3.6% | ||||
| Időzóna | UTC +6 | ||||
| Himnusz | Amar Sonar Bangla | ||||
| Nemzeti állat | Bengáli tigris | ||||
| TLD | .bd | ||||
| Hívókód | 880 | ||||
 |
|||||
Banglades egy Dél-Ázsiai ország, mely Indiával és Mianmarral határos.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A Bengál-öböl partvidékén fekvő ország területének túlnyomó részét a termékeny Bengáli-alföld foglalja el, amelynek déli részét a Gangesz és Brahmaputra folyók hatalmas,mocsaras deltája alkotja. Az alföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi. Legmagasabb pontja: Keokradong, 1230 méter. Legfőbb folyók: Gangesz, Brahmaputra.
[szerkesztés] Népesség
Az ország teljes népessége 146,6 millió fő, ezzel a Föld hetedik legnépesebb országa, ami méreténél fogva óriási népsűrűséget jelent. (2673 Fő/Km2). A népesség 23%-a él városokban. A születéskor várható élettartam a férfiaknál és a nőknél is 61 év. A népességnövekedés 1,9%-os. A lakosság 56,1%-a írástudatlan, 83% él 2 Dolláros napi jövedelem alatt.
[szerkesztés] Nyelvek, népcsoportok, vallások
Az országban a hivatalos nyelv a bengáli, beszélt nyelv még az angol. A lakosság 98%-a bengáli, 1%-a bihari, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik. A népesség 83%-a mohamedán, 16%-a hindu, 1%-a pedig buddhista.
[szerkesztés] Történelem
Az ország 1947-ig a Nagy-Britanniához tartozó India gyarmat része volt. Ekkor a gyarmati terület két részre szakadt, Indiára és Pakisztánra, ez utóbbinak lett a keleti része Banglades. Az ország végül 1971-ben nyerte el függetlenségét.
[szerkesztés] Gazdaság
Ásványkincsekben szegény, csak földgázkészletei jelentősek. Iparágai közül fejlettségével csak a textilipar emelkedik ki (juta- és pamutfeldolgozás). Alföldjét folyók hálózzák be, a termékeny iszap és a nedves trópusi éghajlat kétszeri, illetve háromszori betakarítást is lehetővé tesz. Fő mezőgazdasági terményei a rizs, juta, gyapot, fűszerek. Az állattenyésztés (szarvasmarha, bivaly, baromfi) alárendelt jelentőségű. A halászat fontos a fehérjehiányos táplálkozás kiegészítése miatt. Az évről évre visszatérő árvizek és egyéb természeti hatások kiszámíthatatlanná teszik a termés beérését, ezért gyakorik az éhínségek. A lakosság 35%-a a mezőgazdaságból, 19%-a az iparból, 46%-a pedig a szolgáltatásokból él. A munkaerő 64 100 000 fő ,melynek 40%-a munkanélküli.
[szerkesztés] Közlekedés
A vasúthálózat hossza 2706 km, a közúthálózaté 207 486 km. A kikötők száma 4, a repülőtereké 15.
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan | |
Based on work by