Nyugat-Szahara
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Mottó: nincs | |||||
Hivatalos nyelv | arab és spanyol | ||||
Főváros és legnagyobb város | Laâyoune (El-Ajún) | ||||
Elnök | Mohamed Abdelaziz | ||||
Miniszterelnök | Abdelkader Taleb Oumar | ||||
Terület - Teljes - ebből víz |
83. 266.000 km² elhanyagolható |
||||
Népesség (2004) - Teljes - Népsűrűség |
182. 267.405 1/km² |
||||
Függetlenség - Kikiáltva - Irányítja |
Spanyolországtól 1976. február 27. Marokkó |
||||
Pénznem | Marokkói dirham (MAD ) |
||||
Időzóna | UTC 0 | ||||
Himnusz | n/a | ||||
TLD | nincs (.eh lefoglalva) | ||||
Hívószám | +212 |
||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Marokkó 1976-ban Nyugat-Szahara (Rió de Oro és Saguiet el-Hamra) területének 2/3-át elfoglalta, majd 1979-ben Mauritánia kivonulásakor az ország teljes területét elfoglalta, emiatt nem lehetett tagja a formálódó Afrikai Unió-nak. A Polisario Front gerillaharcainak köszönhetően Marokkó uralma Nyugat-Szahara felett meggyengült, de még nem ért véget, a terület végső státuszáról (a teljes függetlenségről vagy a Marokkóhoz tartozásról) egy hosszú évek óta halogatott népszavazás döntene. A felek jelenleg sem tudnak megegyezni a szavazáson részvételre jogosultak számáról. A népszavazás megszervezésében kulcsszerepe van az ENSZ Nyugat-Szaharai különleges kontingensének, a MINURSO-nak, amelynek magyar vezetője is volt Száraz György vezérőrnagy személyében. A fegyveres konfliktus 1991 óta szünetel, az ország jelenleg két részre – a Marokkó által ellenőrzött nyugati részre és a Felszabadított Zónára – van osztva, a megszállók által létrehozott fal (Berm) mentén. A nyugat-szaharai lakosság jelentős része ma is az algériai Tindouf környékén található menekülttáborokban él.
[szerkesztés] Természetföldrajz
Az Atlanti-óceánt kísérő keskeny, tengerparti síkság kelet felé 500 m magasságig emelkedő homokos, sziklás vidékbe megy át. Legmagasabb pontja: 823 m.
[szerkesztés] Gazdaság
Bevételének fő forrását a foszfátbányászat, a halászat és a nomád pásztorkodás jelenti. A száraz éghajlat a mezőgazdasági tevékenységeket korlátozza, így élelmiszerekből, mezőgazdasági termékekből behozatalra szorul. A kereskedelem és az ipari tevékenység a kormányzat ellenőrzése és irányítása alatt áll, viszont az életszínvonal jóval elmarad a marokkóitól.
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Külső hivatkozások
A világ országai | Afrika | |
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság | |
Függő területek: Bassas da India | Brit Indiai-óceáni terület | Europa | Glorieuses | Juan de Nova | Mayotte | Szent Ilona1 | Tromelin (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) 1 Ascension-szigettel és Tristan da Cunha szigetével együtt. |