Zimbabwe
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Mottó: Unity, Freedom, Work | |||||
Hivatalos nyelv | angol | ||||
Főváros | Harare (750 000 lakos) |
||||
Államforma | köztársaság | ||||
Közigazgatási beosztás | 8 tartomány | ||||
Elnök | Robert Mugabe | ||||
Terület - Teljes - ebből víz |
59. 390 580 km² 1% |
||||
Népesség – Teljes (2003) -Népsűrűség |
66. 12 576 742 fő 32 fő/km² |
||||
Természetes szaporodás | 32‰ | ||||
Analfabéták | 21% | ||||
Városi lakosság | 27% | ||||
Születéskor várható élettartam | 58 év | ||||
Foglalkozási szerkezet | mg.: 70% ipar: 18% egyéb: 12% |
||||
Művelési ágak | szántó: 7,1% rét-legelő: 12.4% erdő, bozót: 61% terméketlen: 19,5% |
||||
Függetlenség – Kikiáltva - Elismerve |
Rodéziai polgárháború (mint Rodézia) 1965. november 11. (mint Zimbabwe) 1980. április 18. |
||||
Bruttó nemzeti termék | 5,3 milliárd dollár (1987) | ||||
1 főre jutó BNT | 590 dollár | ||||
Pénznem | zimbabwei dollár (= 100 cent) | ||||
Időzóna | UTC +2 | ||||
Himnusz | Kalibusiswe Ilizwe leZimbabwe ("Zimbabwe áldott földje") |
||||
TLD | .zw | ||||
Hívószám | +263 |
||||
|
A Zimbabwei Köztársaság (vagy Rodézia) egy ország, Afrika déli részében. Északon a Zambézi, délen a Limpopo völgye határolja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
A középkorban bantuk éltek a területén, ők építették a ma csak romokban látható kőépítményeket.
1923-ban, a Brit Dél-afrikai Társaság uralma után a brit állam vette át Dél-Rodézia (a mai Zimbabwe) irányítását.
Az ország 1979-ig Dél-Afrika befolyása alatt állt, a kormányfő Ian Smith volt, aki a fehér telepesek hatalmát képviselte. Az ENSZ szankciók és az erősődő felszabadítási mozgalom hatására ekkor Dél-Afrika kivonult a rodéziai politikából, és Nagy-Britannia, mint egykori gyarmattartó hatalom közreműködésével megállapodás született, amelynek értelmében választásokat tartottak, amelynek eredményeként az ország Zimbabwe néven 1980-ban teljesen függetlenné vált. A törvényhozási helyek meghatározott számát ekkor még fenntartották a fehér telepesek részére. A miniszterelnök Robert Mugabe lett, aki 1987-ben államfői tisztséget is nyert és fokozatosan diktatorikus hatalmat épített ki (azóta is egyszemélyben államelnök és miniszterelnök). Kiszorította a hatalomból a fehér telepesek képviselőit, akik a 2000-ben elindított kaotikus földreform és a néha pogromokba torkolló üldözések elől tömegesen menekültek el az országból. Az ország virágzó gazdasága emiatt összemomlott, az alapvető árucikkek hiány alakult ki. A nemzetközi tiltakozásokat semmibe véve, Mugabe a 2002-es elnöki választásokat meghamisítva újabb 6 évre megőrizte elnöki székét (a hivatalos eredmények szerint 56,2%-ot kapott, míg ellenfele Morgan Tsvangirai 41,9%-ot). 2003-ban az ellenzék és a szakszervezetek tiltakozó akciókat szerveztek, azonban az erőszakszervezetek keményen közbeléptek. A kormányzó ZANU-PF párt a 2005. márciusi parlamenti választásokon 2/3-os többséget szerzett, és alkotmányt módosított (többek között újból létrehozták a szenátust, amelyet a '80-as évek végén oszlattak fel).
2005 áprilisában elindult az "rendcsináló művelet", amelynek során ENSZ becslések szerint kb. 700.000, főleg szegény, az ellenzéket támogató személy házait semmisítették meg. A ZANU-PF 2006. decemberben bejelentette, hogy szándékkban áll Mugabe elnöki mandátumának meghosszabbítása 2010-ig, amikor az elnöki és parlamenti választásokat "összehangolják".
A Mugabe kormány döntéseinek hatására az ország lakossága az utóbbi 5 évben kb. 1 millió fővel csökkent, a lakosság egynegyede HIV-vírussal fertőzött.
[szerkesztés] Gazdaság
Zimbabwe Trópusi-Afrika viszonylag legfejlettebb, legsokoldalúbb gazdasággal rendelkező országa volt. Gazdasági partnerei a szomszéd országok, a fejlett európai államok és a Dél-afrikai Köztársaság. A rossz gazdasági döntések, a fehér telepesek kiűzése, az ellenzék elleni hadjáratok, és az ijesztően terjedő AIDS miatt jelenleg a gazdaság leépülőfélben van. A jobb élet reményében egyre több zimbabwei vándorol ki Dél-Afrikába, vagy a szomszédos Botswanába. Emiatt a botswanai határ túloldalán a szomszédos ország hatóságai drótkerítéseket állíttattak (amelyekbe villanyáramot vezettek), Dél-Afrika megerősítette a határőrizetet.
A hivatalos inflációs ráta: 1998-ban 32%, 2004-ben 133%, 2005-ben 585%, 2006-ban közel 1000%. 1 USA dollárért 2003-ban 1 (új) zimbabwei dollárt kellet adni, 2006 augusztásan 1 dollár már 250 zimbabwei dollárba került.
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Európai kézen lévő 2000 hektáros birtokok, farmok jellemzik Zimbabwét, ahol olcsó bérmunkásokkal és gépekkel dolgoznak. Dohányt, kukoricát és gyapotot termelnek.
A másik jellemző mezőgazdasági forma a törzsi földeken történő legeltető pásztorkodás, valamint a kapás művelés. Kukoricát, kölest, batátát és földimogyorót termelnek.
A High Veld területen szarvasmarha-tenyésztés folyik. A területen tejgazdaságok, baromfi- és sertéstelepek működnek.
Az Inyanga-hegységben déligyümölcs-ültetvények, teaültetvények találhatók.
A Low Veld területen, Zambézi és Limpopo völgyeiben öntözőrendszerek mentén déligyümölcs- és cukornádültetvények, valamint gyapot és búza termesztése folyik.
[szerkesztés] Ipar
Kivitelre főként feldolgozóipari termékekből jut: acéllemez, pamutszövet, ruházati cikkek.
Sokféle ásványi nyersanyaggal rendelkezik. Területén található a világ egyik leggazdagabb krómérclelőhelye a Great Dyke, amely 500 km hosszú. Az ott bányászott krómércet Gweru városban dolgozzák fel, ahol ferrokrómot állítanak elő. Gweru városban azbeszt feldolgozásával is foglalkoznak.
- arany: sok kicsi bányaüzemben
- nikkel: az ország északi részén (Bindura)
- réz (Mhangura)
- ón (Kamativi)
- lítiumtartalmú ásványok
- pirit- és foszfátbányák, amelyek a belföldi kénsavgyártáshoz és a műtrágyaiparhoz biztosítanak nyersanyagot
- vasérctelepek (Kwekwe környékén, ahol vaskohászati üzem is működik)
- koksz (Zambézi-völgy feketekőszénlelőhelyéről érkezik)
Az elektromosáram-ellátást a Zambézin épült Kariba-erőmű biztosítja.
Feldolgozóipari ágak (termelési mennyiség szerinti sorrendben):
- kohászat
- fémfeldolgozás
- textilipar
- élelmiszer- és vegyipar
Nehéziparát a cement, műtrágya és robbanóanyag-gyártás jellemzi.
A délnyugati országrészt a ndebele törzs lakja. A terület centruma a nagy vásárváros Bulawayo, amely közlekedési csomópont és nehézipari góc. A nehézipar fő jellemzői: elektroacél-gyártás, hengermű, színesfémkohászat, bányagépgyártás, gépkocsi-összeszerelés és rádiókészülék-összeállítás.
A keleti határmelléken Mutare-ban kőolajfinomító működik, amely Mozambikon át csővezetéken kapja az importált nyersanyagot. Mutare ipara sokoldalú: gépkocsi, üvegáruk, TV-készülékek gyártása és papíripar jellemzi.
A középső részen Kwekwe területén vaskohászati üzemek működnek, valamint aranyfinomítás folyik. Gweruban króm- és nikkelötvözet előállítása, valamint azbesztipar folyik.
Kadoma az aranybányászat és a pamutipar központja.
[szerkesztés] Lakosság
Etnikai csoportok: feketék 98% (Sona 71%, Ndebele 16%, egyéb 11%), 1% fehér, 1% ázsiai és egyéb.
[szerkesztés] Vallások
Keresztény és törzsi vallást is gyakorló 50%, keresztény 25%, törzsi vallású 24% muzulmán és egyéb 1%.
Az ország nyelvei: angol, sona, sindebele, ndebele.
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
elnöki köztársaság
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Kétkamarás Parlament: Képviselőház (150 hely, amelyből 120-at a nép választ 5 évre, 12-őt az államfő nevez ki, 10 a hagyományos törzsfőknek van fenntartva,8 helyet az államfő által kinevezett tartományi kormányzók töltenek be); a Szenátus (66 hely: 50-et a nép választ 5 évre, 6-ot az államfő nevez ki, 10-et a Törszfők Tanácsa nevez ki).
Legutóbbi választások 2005-ben voltak, a következő választás 2010-ben lesz.
A 2005-ös eredmények:
- Képviselőház: kormányzó ZANU-PF 59,6%, MDC 39,5%, egyéb 0,9%.
Szenátus: ZANU-PF 73,7%, MDC 20,3%, egyéb 4,4%, független 1,6%.
Főbb pártok:
- kormányzó: Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front (ZANU-PF, Zimbabwe African National Union-Patriotic Front)
- ellenzéki: Mozgalom a Demokratikus Változásokért (Movement for Democratic Change, MDC)
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Fő szócikk: Zimbabwe hadereje
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Nemzeti parkok
Híres nemzeti parkok: Hwange Nemzeti park, Mana-Pools-Nemzeti park Victoria Falls Nemzeti park.
[szerkesztés] Közigazgatás
Zimbabwe felosztása tartományokra oszlik. 2 város (Bulawayo és Harare) önálló tartomány. 1.Bulawayo 2.Harare 3.Manicaland 4.Közép-Mashonaland 5.Kelet-Mashonaland 6.Nyugat-Mashonaland 7.Masvingo 8.Észak-Matabeleland 9.Dél-Matabeleland 10.Midlands
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Források
- Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463006-5
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963 09 3483 3
- Gyimesi György: Bedrótozott Afrika (TerraPrint, Budapest, 2003) ISBN 963 9186 47 3
- Képes földrajz sorozat – Sebes Tibor: Afrika (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969)
A világ országai | Afrika | |
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság | |
Függő területek: Bassas da India | Brit Indiai-óceáni terület | Europa | Glorieuses | Juan de Nova | Mayotte | Szent Ilona1 | Tromelin (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) 1 Ascension-szigettel és Tristan da Cunha szigetével együtt. |
Az Afrikai Unió tagállamai | ||
---|---|---|
Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság |