New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Zimbabwe - Wikipédia

Zimbabwe

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zimbabwei Köztársaság
Republic of Zimbabwe
Zimbabwe zászlaja Republic of Zimbabwe: Coat of Arms
(Zimbabwe zászlaja) (Zimbabwe címere)
Mottó: Unity, Freedom, Work
Kép:LocationZimbabwe.png
Hivatalos nyelv angol
Főváros Harare
d. sz. 17°50′ k. h. 31°03′ (750 000 lakos)
Államforma köztársaság
Közigazgatási beosztás 8 tartomány
Elnök Robert Mugabe
Terület
 - Teljes
 - ebből víz
59.
390 580 km²
1%
Népesség
– Teljes (2003)
-Népsűrűség
66.
12 576 742 fő
32 fő/km²
Természetes szaporodás 32‰
Analfabéták 21%
Városi lakosság 27%
Születéskor várható élettartam 58 év
Foglalkozási szerkezet mg.: 70%
ipar: 18%
egyéb: 12%
Művelési ágak szántó: 7,1%
rét-legelő: 12.4%
erdő, bozót: 61%
terméketlen: 19,5%
Függetlenség
– Kikiáltva
 - Elismerve
Rodéziai polgárháború
(mint Rodézia) 1965. november 11.
(mint Zimbabwe) 1980. április 18.
Bruttó nemzeti termék 5,3 milliárd dollár (1987)
1 főre jutó BNT 590 dollár
Pénznem zimbabwei dollár (= 100 cent)
Időzóna UTC +2
Himnusz Kalibusiswe Ilizwe leZimbabwe
("Zimbabwe áldott földje")
TLD .zw
Hívószám +263
HARARE
Chitungwiza
Mutare
Chinhoyi
Kariba
Binga
Hwange
Kadoma
Gweru
Bulawayo
Masvingo
Beitbridge
Kariba-tó
Inyangani
térkép szerkesztése

A Zimbabwei Köztársaság (vagy Rodézia) egy ország, Afrika déli részében. Északon a Zambézi, délen a Limpopo völgye határolja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

A középkorban bantuk éltek a területén, ők építették a ma csak romokban látható kőépítményeket.

1923-ban, a Brit Dél-afrikai Társaság uralma után a brit állam vette át Dél-Rodézia (a mai Zimbabwe) irányítását.

Az ország 1979-ig Dél-Afrika befolyása alatt állt, a kormányfő Ian Smith volt, aki a fehér telepesek hatalmát képviselte. Az ENSZ szankciók és az erősődő felszabadítási mozgalom hatására ekkor Dél-Afrika kivonult a rodéziai politikából, és Nagy-Britannia, mint egykori gyarmattartó hatalom közreműködésével megállapodás született, amelynek értelmében választásokat tartottak, amelynek eredményeként az ország Zimbabwe néven 1980-ban teljesen függetlenné vált. A törvényhozási helyek meghatározott számát ekkor még fenntartották a fehér telepesek részére. A miniszterelnök Robert Mugabe lett, aki 1987-ben államfői tisztséget is nyert és fokozatosan diktatorikus hatalmat épített ki (azóta is egyszemélyben államelnök és miniszterelnök). Kiszorította a hatalomból a fehér telepesek képviselőit, akik a 2000-ben elindított kaotikus földreform és a néha pogromokba torkolló üldözések elől tömegesen menekültek el az országból. Az ország virágzó gazdasága emiatt összemomlott, az alapvető árucikkek hiány alakult ki. A nemzetközi tiltakozásokat semmibe véve, Mugabe a 2002-es elnöki választásokat meghamisítva újabb 6 évre megőrizte elnöki székét (a hivatalos eredmények szerint 56,2%-ot kapott, míg ellenfele Morgan Tsvangirai 41,9%-ot). 2003-ban az ellenzék és a szakszervezetek tiltakozó akciókat szerveztek, azonban az erőszakszervezetek keményen közbeléptek. A kormányzó ZANU-PF párt a 2005. márciusi parlamenti választásokon 2/3-os többséget szerzett, és alkotmányt módosított (többek között újból létrehozták a szenátust, amelyet a '80-as évek végén oszlattak fel).

2005 áprilisában elindult az "rendcsináló művelet", amelynek során ENSZ becslések szerint kb. 700.000, főleg szegény, az ellenzéket támogató személy házait semmisítették meg. A ZANU-PF 2006. decemberben bejelentette, hogy szándékkban áll Mugabe elnöki mandátumának meghosszabbítása 2010-ig, amikor az elnöki és parlamenti választásokat "összehangolják".

A Mugabe kormány döntéseinek hatására az ország lakossága az utóbbi 5 évben kb. 1 millió fővel csökkent, a lakosság egynegyede HIV-vírussal fertőzött.

[szerkesztés] Gazdaság

Zimbabwe Trópusi-Afrika viszonylag legfejlettebb, legsokoldalúbb gazdasággal rendelkező országa volt. Gazdasági partnerei a szomszéd országok, a fejlett európai államok és a Dél-afrikai Köztársaság. A rossz gazdasági döntések, a fehér telepesek kiűzése, az ellenzék elleni hadjáratok, és az ijesztően terjedő AIDS miatt jelenleg a gazdaság leépülőfélben van. A jobb élet reményében egyre több zimbabwei vándorol ki Dél-Afrikába, vagy a szomszédos Botswanába. Emiatt a botswanai határ túloldalán a szomszédos ország hatóságai drótkerítéseket állíttattak (amelyekbe villanyáramot vezettek), Dél-Afrika megerősítette a határőrizetet.

A hivatalos inflációs ráta: 1998-ban 32%, 2004-ben 133%, 2005-ben 585%, 2006-ban közel 1000%. 1 USA dollárért 2003-ban 1 (új) zimbabwei dollárt kellet adni, 2006 augusztásan 1 dollár már 250 zimbabwei dollárba került.

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Európai kézen lévő 2000 hektáros birtokok, farmok jellemzik Zimbabwét, ahol olcsó bérmunkásokkal és gépekkel dolgoznak. Dohányt, kukoricát és gyapotot termelnek.

A másik jellemző mezőgazdasági forma a törzsi földeken történő legeltető pásztorkodás, valamint a kapás művelés. Kukoricát, kölest, batátát és földimogyorót termelnek.

A High Veld területen szarvasmarha-tenyésztés folyik. A területen tejgazdaságok, baromfi- és sertéstelepek működnek.

Az Inyanga-hegységben déligyümölcs-ültetvények, teaültetvények találhatók.

A Low Veld területen, Zambézi és Limpopo völgyeiben öntözőrendszerek mentén déligyümölcs- és cukornádültetvények, valamint gyapot és búza termesztése folyik.

[szerkesztés] Ipar

Kivitelre főként feldolgozóipari termékekből jut: acéllemez, pamutszövet, ruházati cikkek.

Sokféle ásványi nyersanyaggal rendelkezik. Területén található a világ egyik leggazdagabb krómérclelőhelye a Great Dyke, amely 500 km hosszú. Az ott bányászott krómércet Gweru városban dolgozzák fel, ahol ferrokrómot állítanak elő. Gweru városban azbeszt feldolgozásával is foglalkoznak.

  • arany: sok kicsi bányaüzemben
  • nikkel: az ország északi részén (Bindura)
  • réz (Mhangura)
  • ón (Kamativi)
  • lítiumtartalmú ásványok
  • pirit- és foszfátbányák, amelyek a belföldi kénsavgyártáshoz és a műtrágyaiparhoz biztosítanak nyersanyagot
  • vasérctelepek (Kwekwe környékén, ahol vaskohászati üzem is működik)
  • koksz (Zambézi-völgy feketekőszénlelőhelyéről érkezik)

Az elektromosáram-ellátást a Zambézin épült Kariba-erőmű biztosítja.

Feldolgozóipari ágak (termelési mennyiség szerinti sorrendben):

  • kohászat
  • fémfeldolgozás
  • textilipar
  • élelmiszer- és vegyipar

Nehéziparát a cement, műtrágya és robbanóanyag-gyártás jellemzi.

A délnyugati országrészt a ndebele törzs lakja. A terület centruma a nagy vásárváros Bulawayo, amely közlekedési csomópont és nehézipari góc. A nehézipar fő jellemzői: elektroacél-gyártás, hengermű, színesfémkohászat, bányagépgyártás, gépkocsi-összeszerelés és rádiókészülék-összeállítás.

A keleti határmelléken Mutare-ban kőolajfinomító működik, amely Mozambikon át csővezetéken kapja az importált nyersanyagot. Mutare ipara sokoldalú: gépkocsi, üvegáruk, TV-készülékek gyártása és papíripar jellemzi.

A középső részen Kwekwe területén vaskohászati üzemek működnek, valamint aranyfinomítás folyik. Gweruban króm- és nikkelötvözet előállítása, valamint azbesztipar folyik.

Kadoma az aranybányászat és a pamutipar központja.

[szerkesztés] Lakosság

Etnikai csoportok: feketék 98% (Sona 71%, Ndebele 16%, egyéb 11%), 1% fehér, 1% ázsiai és egyéb.

[szerkesztés] Vallások

Keresztény és törzsi vallást is gyakorló 50%, keresztény 25%, törzsi vallású 24% muzulmán és egyéb 1%.

Az ország nyelvei: angol, sona, sindebele, ndebele.

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

elnöki köztársaság

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kétkamarás Parlament: Képviselőház (150 hely, amelyből 120-at a nép választ 5 évre, 12-őt az államfő nevez ki, 10 a hagyományos törzsfőknek van fenntartva,8 helyet az államfő által kinevezett tartományi kormányzók töltenek be); a Szenátus (66 hely: 50-et a nép választ 5 évre, 6-ot az államfő nevez ki, 10-et a Törszfők Tanácsa nevez ki).

Legutóbbi választások 2005-ben voltak, a következő választás 2010-ben lesz.

A 2005-ös eredmények:

  • Képviselőház: kormányzó ZANU-PF 59,6%, MDC 39,5%, egyéb 0,9%.

Szenátus: ZANU-PF 73,7%, MDC 20,3%, egyéb 4,4%, független 1,6%.

Főbb pártok:

  • kormányzó: Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front (ZANU-PF, Zimbabwe African National Union-Patriotic Front)
  • ellenzéki: Mozgalom a Demokratikus Változásokért (Movement for Democratic Change, MDC)

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Fő szócikk: Zimbabwe hadereje

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Nemzeti parkok

Híres nemzeti parkok: Hwange Nemzeti park, Mana-Pools-Nemzeti park Victoria Falls Nemzeti park.

[szerkesztés] Közigazgatás

Zimbabwe felosztása tartományokra oszlik. 2 város (Bulawayo és Harare) önálló tartomány. 1.Bulawayo 2.Harare 3.Manicaland 4.Közép-Mashonaland 5.Kelet-Mashonaland 6.Nyugat-Mashonaland 7.Masvingo 8.Észak-Matabeleland 9.Dél-Matabeleland 10.Midlands

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Források

  • Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463006-5
  • A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
  • A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963 09 3483 3
  • Gyimesi György: Bedrótozott Afrika (TerraPrint, Budapest, 2003) ISBN 963 9186 47 3
  • Képes földrajz sorozat – Sebes Tibor: Afrika (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969)
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Zimbabwe témájú médiaállományokat.



A világ országai | Afrika
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság
Függő területek: Bassas da India | Brit Indiai-óceáni terület | Europa | Glorieuses | Juan de Nova | Mayotte | Szent Ilona1 | Tromelin
(A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)

1 Ascension-szigettel és Tristan da Cunha szigetével együtt.


Az Afrikai Unió zászlaja Az Afrikai Unió tagállamai Az Afrikai Unió zászlaja

AlgériaAngolaBeninBissau-GuineaBotswanaBurkina FasoBurundiComore-szigetekCsádDél-afrikai KöztársaságDzsibutiEgyenlítői-GuineaEgyiptomElefántcsontpartEritreaEtiópiaGabonGambiaGhánaGuineaKamerunKenyaKongói KöztársaságKongói Demokratikus KöztársaságKözép-afrikai KöztársaságLesothoLibériaLíbiaMadagaszkárMalawiMaliMauritániaMauritiusMozambikNamíbiaNigerNigériaNyugat-SzaharaRuandaSão Tomé és PríncipeSeychelle-szigetekSierra LeoneSzenegálSzomáliaSzudánSzváziföldTanzániaTogoTunéziaUgandaZambiaZimbabweZöld-foki Köztársaság

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu