Podgorica
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Podgorica | |
 Podgorica zászlaja |
 Podgorica címere |
| Adatok | |
|---|---|
| Terület | 1441 km² (járással együtt) |
| Népesség | 136 473 (2003) (csak a város) |
| Polgármester | Dr. Miomir Mugoša |
| weblap | http://www.podgorica.cg.yu |
Podgorica (cirill írással Подгорица) a Montenegrói Köztársaság fővárosa. A város a Morače folyó középső részén fekszik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Podgorica római kori neve Birziminium. A középkorban a szlávok Ribinicának hívták. 1426-ban említik először Podgorica néven a várost.
1478-tól a város a Török Birodalom része, egészen 1878-ig. Ekkor ismerték el a berlini kongresszuson Montenegrót önálló királyságnak, amelynek a székhelye Podgorica lett.
1916 és 1918 között Podgorica az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Ekkor a Podgoricai nemzeti tanács kinyilvánította a Szerbiával való egyesítést, amely 1918-ban meg is történt.
1946-ban a várost Titogradnak nevezték át, az akkori jugoszláv államfő Josip Broz Tito tiszteletére, amelyet 1992-ben egy referendum után változtattak újra vissza Podgoricára.
[szerkesztés] Látnivaló
- Gergely-templom (10. század)
- Toronyóra
- Óhíd
- Citadella
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Járás
Podgorica a legnagyobb város Montenegróban. Itt él a montenegrói nép közel egyharmada. Körülbelül 170 000-en élnek a várossal azonos nevű járásban, ami Podgoricán kívül két kisvárost, Tuzit és Golubovcit tartalmazza.
[szerkesztés] Város
A város népességének alakulása:
- 1981. március 3. – 96 074
- 1991. március 3. – 117 875
- 2003. november 1. – 136 473
Népcsoportok (1991-es becslés):
Népcsoportok (2003-as becslés):
- Montenegrói (54.94%)
- Szerb (25.08%)
- Albán (7.94%)
- Muszlim (2.67%)
- Bosnyák (1.49%)
- Nem sorolta magát egy néphez sem, roma, vagy más 1%.
2005. július 13-án egy új, és egyben a legnagyobb hidat adták át a városban, a Morače folyó felett, amely 57 méter hosszú.
[szerkesztés] Testvértelepülések
[szerkesztés] Külső hivatkozás
Amszterdam | Andorra la Vella | Ankara | Athén | Bécs | Belgrád | Berlin | Bern | Brüsszel | Budapest | Bukarest | Dublin | Helsinki | Kijev | Kisinyov | Koppenhága | Lisszabon | Ljubljana | London | Luxembourg | Madrid | Minszk | Monaco | Moszkva | Oslo | Párizs | Podgorica | Pozsony | Prága | Reykjavík | Riga | Róma | San Marino | Stockholm | Szarajevó | Szkopje | Szófia | Tallinn | Tirana | Vaduz | Valletta | Varsó | Vatikán | Vilnius | Zágráb
Based on work by