Ljubljana

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana): a Szlovén Köztársaság fővárosa és a legfiatalabbik közép-európai főváros (1991.06.25. óta).

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Kultúra 3 Története (még évszámokban) 4 Látnivalói 4.1 Ljubljana építészei 5 Források

[szerkesztés] Fekvése

A közepes nagyságú város, Szlovénia földrajzi középpontjában, 903 km² területen fekszik. A Ljubljanai lapály (Ljubljansko barje) és Ljubljanai–mocsárvidék által alkotott Ljubljanai-medencében (Ljubljanska kotlina) , a Ljubljanica folyó partján (a Szávába ömlik) helyezkedik el. A folyó jobb partján a régi városrészek, bal partján az új városnegyedek terülnek el.

• Ljubljana térkép

[szerkesztés] Kultúra

Ljubljana a szlovénok kulturális központja (egyetem – 1918, főiskolák, múzeumok, Filharmónia, Ljubljanai Fesztivál, Nemzetközi Vásár).

[szerkesztés] Története (még évszámokban)

• a Kr. e.1. évezredben: illír lakók
• a Kr. e. 5. században kelták foglalják el
• isz. 15 – létrejött az Emona (Colonia Emona (Aemona) Iulia tribu Claudia) nevű római település

(Celea (Celje), Petuvium (Ptuj) és Savaria (Szombathely) érintésével erre halad a Borostyánkőút)

• az 5. században hun seregek dúlják fel
• a 6. században szlávok érkeznek a területre
• a 15. században kulturális fellendülés, török veszély, parasztfelkelések
• a 18. században barokk stílusban zajló építkezések a városban
• 1809-1814-ben Napóleon uralma
• az 1821-ben itt ül össze a Szent Szövetség Kongresszusa
• 1900-as évek: belváros, ipar kiépülése

[szerkesztés] Látnivalói

• Ljubljanai vár: 1144-ben említik először, 15-16. századi épületrészei a gót kapu és kápolna. A középkorban a Spanheimer család tulajdona. 1967-ben restaurálták.
• Óvárosa műemlékvédelem alatt áll
• Városháza
• Ferences – templom (Prešernov trg)
• Dóm (stolnica) a római jezsuita, Andrea Pozzo tervei szerint
• Három híd (Tromostovje), Jože Plečnik alkotása
• NUK – Szlovén Nemzeti Könyvtár, Jože Plečnik műve
• Žale temető, Jože Plečnik
• Tivoli Park.

[szerkesztés] Ljubljana építészei

• 18. század (barokk): Gregor Maček (1682-1745), Candido Zulliani (1712-1769), Matija Persky (1681-1761), Lovrenc Prager (1720-1791), Gabriel Gruber (1740-1805)
• 19. század:Ignacij Prager (1762-1830), Jožef Schemerl, Vilijem Treo (1845-1926), Raimund Jeblinger (1853-1937), Vladimir Hrasky (1857-1939), Ciril Metod Koch (1867-1925)
• 20. század: Maks Fabiani (1865-1962), Jože Plečnik (1872-1957), Josip Costaperaria (1876-1951), Ivan Vurnik (1884-1971), [Vladimir Šubic]] (1894-1946), Jože Sivec (1896-1974), France Tomažič (1899-1971), Stanko Rohrman (1899-1973), Ivo Spinčič (1903-1985)

[szerkesztés] Források

• Bács Gyula: Jugoszlávia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1983.) ISBN 963 243 262 2
• Slowenien (Zalozba Turistica, Kranj, Slovenija, 1999., D)