Oslo

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Oslo (1624. – 1877. december 31. között Christiania, 1878. január 1. – 1924. július 11. között Kristiania, de hivatalosan 1925. január 1. óta ismét Oslo) Norvégia fővárosa, egyben az ország legnagyobb városa. A történelem során kétszer is nevet változtatott, először 1624-ben IV. Keresztély dán király tiszteletére Christiania, majd Kristiania névre, illetve másodszor 1925. január 1-jén, eredeti nevének visszavételével.

A The Economist 2006. januári listája szerint Oslo a világ legdrágább városa, megelőzve a 14 éve élen álló Tokiót.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 4 Híres osloiak 5 Testvérvárosok 6 Források 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Oslo az Oslofjord északi végénél fekszik. A fjord, amelyet a várossal átellenben fekvő Nesodden-félsziget csaknem kettévág, a várostól délre fekszik; a többi irányból zöld dombok és hegyek veszik körül. A város közigazgatási területén belül 40 sziget (a legnagyobb Malmøya) és 343 tó (a legnagyobb a Maridalsvannet) található - ez utóbbiak egyébként fontos forrásai a város ivóvizének. A legmagasabb pont a 629 m magas Kirkeberget. Bár Oslo népessége más fővárosokkal összehasonlítva nem nagy, szokatlanul nagy a területe, melynek kétharmadát védett erdők, dombok és tavak teszik ki. Számos parkja és nyílt területe szellős és zöld képet ad neki. Nem ritka esemény (különösen télen) vad jávorszarvasok megjelenése Oslo városiasabb részein sem.

Oslo éghajlata nyáron viszonylag meleg, a nyári hónapok átlagos napi csúcshőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot. Általában a lehűlés október vége felé érkezik. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 35 °C volt (1901. július 21-én). A telek hosszúak és hidegek, a januári középhőmérséklet 4,3 °C. A hóesés egyenletesen oszlik el a téli hónapokban; átlagosan évente 30 napig van 25 cm-nél vastagabb hótakaró. A hidegrekord -27,9 °C (1871 februárjában). Az évi átlagos csapadékmennyiség 763 mm, a nyár enyhén csapadékosabb, mint a tél.

[szerkesztés] Története

Skandináv sagák szerint Oslot III. (Könyörtelen) Harald alapította 1049-ben, nemrég azonban 1000 előtti keresztény temetkezési helyet tártak fel a régészek. Ez adott jogalapot annak, hogy a város millenniumát 2000-ben ünnepeljék.

V. Haakon uralkodása (1299-1319) óta tekintik fővárosnak, mivel ő volt az első király, aki tartósan itt rendezte be udvarát. Ő kezdte el az Akershus nevű erőd építését is. Egy évszázadra rá Norvégia perszonáluniót alkotott Dániával, ami Oslo jelentőségét csökkentette, hiszen a király Koppenhágában székelt.

A város többször is áldozatul esett a tűzvészeknek. 1624-ben, a tizennegyedik ilyen eset után IV. Keresztély király az öböl túloldalán, az Akershus mellett építtette újjá a várost, és a Christiania (később, 1878-1924 között Kristiania) nevet adta neki. A város elkezdte visszanyerni vezető szerepét a kereskedelem és a kultúra terén, de egyeteme csak 1811 óta van. 1814 (a perszonálunió felbomlása) óta ismét főváros. A 19. században számos meghatározó épülettel gazdagodott: ekkor épült például a királyi palota (1825-1848), a Stortinget (parlament, 1861-1866), az egyetem, a nemzeti színház és a tőzsde épülete. Olyan világhírű művészek éltek itt ebben az időszakban, mint Henrik Ibsen, Edvard Munch, Knut Hamsun és Sigrid Undset (utóbbi kettő irodalmi Nobel-díjas). Oslo 1850-ben előzte meg népességszámban Bergent, és vált az ország legnépesebb városává.

[szerkesztés] Nevezetességei

Oslo főbb nevezetességei:

• Hajómúzeumok a Bogdøy félszigeten: viking hajók, Fram-múzeum, Kon-Tiki
• Városháza: itt adják át minden évben a béke Nobel-díjat
• Munch Múzeum Edvard Munch festő emlékére
• Vigeland szoborcsoport a Frogner parkban
• Holmenkollen síugrósánc
• Akershus kastély és vár (Akershus slott og festning)
• Királyi kastély (Slottet)
• Karl Johans gate, Oslo bevásárlóutcája
• Akersbrygge, revitalizált kikötő

[szerkesztés] Híres osloiak

• Rebekka Bakken, énekesnő
• Edvard Munch, festő és grafikus

[szerkesztés] Testvérvárosok

Oslo a következő városokkal és régiókkal kötött együttműködési szerződést:^[3]:

Göteborg, Svédország Schleswig-Holstein, Németország Sanghaj, Kína

Szentpétervár, Oroszország Vilnius, Litvánia

Hagyományosan Oslo városa ajándékoz egy karácsonyfát minden évben Washingtonnak, Londonnak, Rotterdamnak, Antwerpennek és Reykjavíknak.

[szerkesztés] Források

1. ^ Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2006, Statistisk sentralbyrå (letöltve: 2007.03.14.)
2. ^ Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2006, Statistisk sentralbyrå (letöltve: 2007.03.14.)
3. ^ Oslo nemzetközi kapcsolatai (2006.12.13.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Oslo község hivatalos honlapja (angol)
• Helyi közlekedés (norvég)
• Statisztikák (norvég)
• Térkép (kerületekkel)

Norvégia 25 legnagyobb települése (lakossági adatok: Statistisk sentralbyrå[1])

Oslo (825 100) | Bergen (218 000) | Stavanger/Sandnes (177 300) | Trondheim (150 000) | Fredrikstad/Sarpsborg (98 200) | Drammen (91 600) | Skien/Porsgrunn (85 400) | Kristiansand (64 900) | Tromsø (53 000) | Tønsberg (45 400) | Ålesund (44 700) | Haugesund (40 700) | Sandefjord (39 800) | Bodø (35 100) | Moss (34 700) | Arendal (31 200) | Hamar (29 100) | Larvik (23 200) | Halden (22 200) | Harstad (19 500) | Lillehammer (19 400) | Molde (18 600) | Mo i Rana (17 900) | Kongsberg (17 900) | Gjøvik (17 900)