San Diego
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
||||||
Becenév: „America's Finest City†|
||||||
Elhelyezkedése | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
A város elhelyezkedése Kalifornia államban (bordó), San Diego megyében (piros) |
||||||
Kormányzat | ||||||
Ország Ãllam Megye |
USA Kalifornia San Diego |
|||||
AlapÃtás dátuma | 1769. május 14. | |||||
Polgármester | Jerry Sanders | |||||
Földrajzi jellemzői | ||||||
Területe | ||||||
Teljes | 963,6 km² | |||||
-szárazföld | 840 km² | |||||
-vÃz | 123,6 km² | |||||
Magasság | 22 m | |||||
Népesség | ||||||
Város (2005) | 1 305 736[1] fő | |||||
Agglomeráció | 3 051 280 fő | |||||
Népsűrűség | 1 456,4 fő/km² | |||||
Időzóna Nyáron (DST) |
PST (UTC-8) PDT (UTC-7) |
San Diego az Egyesült Ãllamok 8. legnagyobb városa[2], haditengerészeti kikötÅ‘ és bázis is egyben, mely Kalifornia (és az USA) legdélnyugatibb szegletében helyezkedik el, a Csendes-óceán partján, az azonos nevű megyében. San Diego egyik lehÃresebb pontja az állatkert, a San Diego Zoo, mely a világon az egyik legynagyobb, közel 800 állat és növényfaj mintegy 4000 példánya tekinthetÅ‘ meg benne, illetve az ehhez kapcsolódó San Diego Wild Animal Park, mely a veszélyztetett állatfajok széles skáláját vonultatja fel, eredeti élÅ‘helyüket a lehetÅ‘ legnagyobb mértékben rekonstruálva a parkban.
Haditengerészeti bázis révén az amerikai hadiflotta egy része itt állomásozik, köztük két anyahajó, több romboló, cirkáló illetve Los Angeles tÃpusú tengeralattjáró, valmint számos más, kisebb hajó is, A helyi bázison található a tengerészgyalogosok két kiképzÅ‘helye közül az egyik. A város tiszteletére négy, különbözÅ‘ tÃpusú hajó is viselte, viseli a „USS San Diego†nevet.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
[szerkesztés] Történelme
A környéket a Kumeyaay törzs lakta a spanyolok betelepülése elÅ‘tt. Az elsÅ‘ ismert európai aki a vidékre érkezett a spanyol zászló alatt hajózó portugál felfedezÅ‘, Juan RodrÃguez Cabrillo volt 1542-ben, aki a spanyol korona számára birtokba is vette. 60 év múlva, 1602. november 12-én a spanyol felfedezÅ‘ Don Sebastian de ViscaÃno hazózta végig a partvidéket. Szent Didactus (spanyolul San Diego) napján érkezett a mai város környékére, melyet ez alkalomból San Diegonak keresztelt át. Véletlen egybeesés, hogy ViscaÃno zászlóshajójának neve szintén San Diego volt.
A spanyol király megbÃzásából Pedro Fages ezredes 1769. május 14-én megalapÃtotta San Diego királyi erÅ‘djét, egy katonai erÅ‘dÃtményt, ahonnan irányÃtani lehetett Kalifornia spanyol gyarmatosÃtását, kolonizálását. Ezzel San Diego lett az elsÅ‘ állandó európai település a Csendes-óceán partvidékén. Két hónap múlva megérkeztek a Ferences rendi szerzetesek is, akik JunÃpero Serra vezetésével 1769. július 16-án megalapÃtották Kalifornia elsÅ‘ misszióját, a környékbeli indiánok megtérÃtésére. EbbÅ‘l hamar kisebb összetűzések kerekedtek az Å‘slakosok és a betelepülÅ‘k között, melybÅ‘l kifolyólag a misszió 1774-ben néhány kilométerrel északabbra költözött, a további összetűzéseket elkerülendÅ‘. 1797-ben már Kalifornia legnagyobb indián gyülekezetét tudhatta magáénak, mintegy 1400-1500 taggal.
A mexikói függetlenségi háború végén (1821) az újonnan alakakult Mexikó állam részévé vált. 1848. február 2-án a Mexikói-Amerikai háborút lezáró Guadalupe Hidalgo-i béke értelmében (18 250 000 - mai árfolyamon 627 500 000 dollárért) San Diego teljes Kalifornia, Utah, Arizona és Új-Mexikó államokkal, valamint a mai Wyoming, Colorado és Texas bizonyos részeivel együtt az Egyesült Ãllamok fennhatósága alá került. Még meg sem száradt a tinta a papÃron és máris özönlöttek az emberek a nyugati partra a néhány nappal a békekötés napja elÅ‘tt kitört kaliforniai aranyláz következtében, mely révén San Diego is villámgyors fejlÅ‘désnek indult. 1885-ben emlkedett városi rangra. A XX. század elsÅ‘ felében két világkiállÃtásnak is otthont adott (1915, 1935). A II. világháború után stratégiai szerepe felértékelÅ‘dött, ekkor költözött ide az amerikai haditengerészet egy része is, jelentÅ‘s szerepet vállalva a város gazdasági életének fellendÃtésében. Az 1990-es évek közepe-vége óta egyre inkább fellendülÅ‘ turizmus új iparágat teremtett, mely egyben új lendületet is adott a hidegháború utáni hadi kiadások hirtelen csökkentése miatt visszaesett gazdaságnak.
A elmúlt egy éveben több vesztegetési botrány is megrázta San Diegót, több városvezetÅ‘t és helyi politikust is elÃtéltek, mert csúszópénzeket fogadtak el.
[szerkesztés] Demográfia
San Diegón erÅ‘s mexikói hatás érezhetÅ‘, jelentÅ‘s mexikói kisebbséggel, mely egyrészt a város történelmébÅ‘l, másrészt a határ közelségébÅ‘l adódik. JelentÅ‘s kisebbség még a portugálok akik a város alapÃtása óta jelen vannak már, illetve a XIX. század végén, XX. század elején, elsÅ‘sorban SzicÃliából bevándorolt olaszok. Az elÅ‘bbiek a város Point Loma, mÃg utóbbiak a Little Italy nevű negyedben élnek legnagyobb számban. Az újabb migrációs hullámban, a Szovjetunió felbomlása után sokan érkeztek annak egykori tagországaiból (fÅ‘leg Ukrajnából, Oroszországból, illetve a Kaukázus vidékérÅ‘l), illetve Görögországból, a Fülöp-szigetekbÅ‘l, Délkelet-Ãzsia államaiból, KÃnából, Indiából, a csendes-óceáni szigetvilágból, Irakból, Iránból, Libanonból, Törökországból, BrazÃliából, Kelet- és Dél-Afrikából, mind mind hozzájárulva a város mai, roppant sokszÃnű arcának kialakulásához.
A 2000-es népességszámlásási adatok szerint a város lakossága abban az évben 1 223 400 fő volt, akik 271 315 családot alkottak 450 691 otthonban. A népsűrűség 1456,4 fő/km² volt. Az etnikai összetétel a következő volt:
- Fehér (46.4%)
- Hispán (spanyol) (25.4%)
- más etnikumból (12.4%)
- Fekete (10.8%)
- FilippÃnó (6.1%)
- Vegyes etnikumú (kettő vagy több) (4.8%)
- Vietnámi (2.2%)
- KÃnai (1.9%)
- Más ázsiai etnikumú (1.5%)
- Amerikai őslakos (indián) (1.3%)
- Japán (0.8%)
- Koreai (0.6%)
- Indiai (0.6%)
[szerkesztés] Látnivalók
- San Diego Zoo
- San Diego Wild Animal Park
- Balboa Park - ingyenes kulturális rekreációs központ, közpark
- Black's Beach - Amerika legnagyobb nudista strandja
- Little Italy - olasznegyed
- Old Town San Diego State Historic Park – történelmi park, egy skanzen, mely az 1821-72 közötti helyi életet mutatja be
- Presidio of San Diego – az eredeti, spanyolok által alapÃtott erÅ‘d romjai
- SeaWorld – tengeri akvárium (szórakoztatópark)
- Mission San Diego de Alcalá – az eredeti misszió romjai
[szerkesztés] Testvérvárosai
San Diegónak ma 15 testvérvárosa van. [3]
|
|
|
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ http://profilewarehouse.sandag.org/profiles/est/city14est.pdf
- ^ We're now No. 8 a „San Diego Union Tribune†cikke
- ^ Sister Cities International, Inc.