Irán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

جمهوری اسلامی ایران
(Jomhuri-ye Eslami-ye Iran)

(Irán zászlaja) (Irán címere)
Mottó: –'Függetlenség, szabadság, iszlám köztársaság' 'esteghlâl, âzâdi, jomhoorie eslâmi' (perzsa)
Hivatalos nyelv	Perzsa
Főváros	Teherán
Legfelsőbb vezér	Ali Khamenei
Elnök	Mahmud Ahmadinedzsad
Terület  - Teljes  - ebből víz	17. 1 648 195 km² 0,7%
Népesség  - Teljes (2005. július)  - Népsűrűség	18. 68 017 860 41/km²
Pénznem	Iráni riál (IRR)
Időzóna	UTC +3.30
Himnusz	Sorood-e Melli-e Jomhoori-e Eslami
TLD	.ir
Hívószám	+98

Irán (perzsául: ایران) egy közel-keleti ország, mely Délnyugat-Ázsiában található. Szomszédai északon Azerbajdzsán, Örményország, Türkmenisztán, keleten Pakisztán és Afganisztán, nyugaton Törökország és Irak. Noha az országot a helyiek már legalább az Achamén-időszak óta Iránként is ismerik, nyugaton 1935-ig csak Perzsiaként ismerték. 1959-ben Mohammed Reza Pahlavi sah bejelentette, hogy mindkét megnevezés használható. A Khomeini ajatollah vezette 1979-es forradalmat követően az országot átnevezték Iráni Iszlám Köztársasággá (جمهوری اسلامی ایران), mellyel Irán államformája teokratikus (iszlám) köztársasággá alakult. Az Irán szó rokonértelmű a szó árja jelentésével: „Az árják földje.”

Tartalomjegyzék 1 Terminológia 2 Történet 3 Földrajz 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb városok 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Lásd még 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Terminológia

Irán vagy Perzsia népe országát egykor Arianámnak vagy Eransahrnak hívta (a szasszanida időszak óta). Az Arianám az Irán szó ősi formája és voltaképpen az árja szó többes száma, melynek így jelentése: „Az árják (földje)”. A Perzsia kifejezést az európai országok használták az ország jelölésére a Perzsa Birodalom achamenida dinasztiája óta, a Kr. e. 6. századtól. (ld. Irán/Perzsia megnevezési ellentmondásai).

[szerkesztés] Történet

Irán nemzeti története az Óperzsa Birodalomhoz nyúlik vissza, amely birodalom a Kr. e. 6. században emelkedett fel, az Akhaimenidák uralkodása idején. Ez a hatalmas birodalom a mai Görögország keleti részétől Északnyugat-Indiáig terjedt. Nagy Sándor a Kr. e. 4. század végén meghódította az egész perzsa birodalmat, de halála után a területen ismét perzsa államalakulatok jöttek létre, így a Kr. e. 2. századtól a Kr. u. 2. századig fennálló Parthus, majd a Szászánidák vezette Újperzsa Birodalom formájában. Mindkét állam komoly harcokat vívott a Római Birodalommal és Bizánccal – a Szászánidák ideológiájának ugyanis az volt az alapja, hogy az Akhaimenidák törvényes örököseiként azok minden hajdani birtokát is örökölték. A perzsa államot az iszlám által egyesített arabok hódították meg a 7. században. Az Arab Birodalomban elsősorban az általa is trónra segített Abbászidák kalifátusa alatt tett nagy jelentőségre szert a perzsa elem, mely gyorsan iszlamizálódott. A perzsák többsége az iszlám síita ágához csatlakozott.

A 16. században újra önállóvá vált az ország a Szafávidák, majd más uralkodók alatt, akiket sahoknak hívtak. A 19. században Perzsia önállóságát vesztette: Oroszország és az Egyesült Királyság egyaránt befolyás alatt tartotta. A modernizáció csak jelentéktelen mértékben haladt előre is. A 20. századra a perzsák változásokat kívántak, amely igény az 1905-es és 1911-es alkotmányos forradalomban jelentkezett. 1921-ben az erőtlen kormányt brit ösztönzésre egy Atatürköt példaképének tartó tiszt, Reza Pahlavi megdöntötte, és 1925-ban sahhá kiáltatta ki magát, megbuktatva a Kádzsáritákat. Az 1941-ig regnáló Pahlavi a török reformokat kívánta átültetni Iránba, ezért keményen harcolt a külföldiek által felszerelt nomádok és a befolyásos síita egyház ellen. Nevéhez fűződik az első iráni egyetem megalapítása, a kötelező közoktatás elrendelése, a vezetéknévhasználat kötelezővé tétele, az állami hadsereg megteremtése és erőltetett felduzzasztása, valamint az új, bolgár–belga mintájú alkotmány, valamint a saríát felváltó polgári és büntetőtörvénykönyvek bevezetése. Heves iszlámellenessége feltétlen nyugatbarátságban, az ókori – porgány – perzsa kultúra felélesztési kísérleteiben és az egyház prominensei és lázongó hívei elleni kegyetlen megtorlásokban csapódott le, amivel rendkívül népszerűtlenné vált alattvalói körében. Ráadásul diktatórikus kormányzata az arisztokráciára támaszkodott, ezért a paraszti tömegek sorsa javítása érdekében nem tett semmit.

Politikáját hellyel-közzel utódja is folytatta, Mohamed Reza Pahlavi, akit 1944-ben a britek és szovjetek segítettek hatalomra németbarát apja ellenében. 1953-ban Irán miniszterelnökét, Mohammed Mosszadeket – akit két alkalommal is képviselőnek választottak (1923 és 1944), majd 1951-től az ország miniszterelnöke volt – elmozdították a hatalomból egy komplex államcsíny révén, melyet a brit és az amerikai titkosügynökségek szerveztek meg („Ajax-hadművelet”). Jónéhány történész úgy gondolja, hogy ez az elbitorlás annak a következménye, hogy Mosszadek államosítani akarta Irán kőolajkészleteit.

Mosszadek bukását követően a sah egyre diktatórikusabban kormányzott. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hathatós támogatását élvezve ugyan tovább modernizálta az iráni ipart, de eltiporta a polgári szabadságjogokat. Autokratikus uralma, melynek része volt a szisztematikus kínzás, és más emberi jogi sérelmek, végül 1979-ben az iráni forradalomba torkolltak, és rezsimjének megdöntéséhez vezettek. Különböző csoportok több, mint egy éves küzdelme után végül iszlám köztársaság alakult Khomeini ajatollah vezetésével, aki a tömeg támogatását is élvezte.

Az új teokratikus politikai rendszer intézményesített néhány iszlám reformot és nyugat-ellenes irányra állt át. Irán különösen távolságtartóvá vált az Egyesült Államokkal szemben az 1953-as puccsban való részvétele okán, amely kiszorított egy választott kormányt, hogy a sah elnyomó rezsimjével cserélje fel azt. Emellett nyilatkozatot tett arról, hogy nem ismeri el Izrael állam létezését. Az új kormány ösztönzőleg hatott különféle csoportokra, melyet a nyugati világ nagy része fundementalistaként könyvel el. Ennek következtében némely országok, közöttük az Amerikai Egyesült Államok Iránt ellenséges hatalomként tartják számon.

1980-ban Irak megtámadta Iránt. A pusztító iraki-iráni háború 1988-ig folytatódott. Azonban néhány éve a demokratikus politikai szerkezet jónéhány reformista politikus megválasztását tette lehetővé, mint pl. a volt miniszterelnökét (Mohammad Khatami). A vita a reformisták és a konzervatívok között ma is folytatódik az ország jövőjéről, a választási rendszer keretein belül.

Rövid életű államalakulatok a 20. század során a mai Irán területén: Gilán, Mahabad, Népi Azerbajdzsán.

[szerkesztés] Földrajz

Területének központi részét sivatagos, sztyepp borította, mocsarakkal, sós tavakkal tarkított felföld teszi ki, amelyhez északon a Kaszpi-tenger partján húzódó Elburz, délnyugaton pedig a Zagrosz-hegység láncai kapcsolódnak.

Fontosabb ásványkincsei a kőolaj, a feketeszén, a vas- és színesfémércek. A mezőgazdaság számára a Kaszpi-tenger mellett elterülő termőföldek a legértékesebbek; itt gabonaféléket, rizst, gyapotot, gyümölcsöt és teát termesztenek. Sokan foglalkoznak nomád kecske- és juhtenyésztéssel.

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Népesség: 68 688 433 fő (2006. júliusi becslés)
• Népsűrűség: 41 fő/km²
• Népességnövekedés: 1,1% (2006)
• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 68 év, nők 71 év (2006)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 26,1%, 15-64 éves 69%, 65 év feletti 4,9% (2006)
• Városi lakosság aránya: 59% (1999)
• Írástudatlanság: 27,9% (1999)

[szerkesztés] Legnépesebb városok

• Főváros: Teherán (Tehran) 7 185 831 fő (2006)
• Fontosabb városok: Meshed (Mashad) 2 463 393 fő, Iszfahán (Esfahan) 1 600 554 fő, Tebriz (Tabriz) 1 496 319 fő, Siráz (Shiraz) 1 307 552 fő (2006)

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: perzsa (fárszi)
• Népek: perzsa 51%, azeri 24%, kurd 7%, giláni 4%, mázenderáni 4%, arab 3%,lur 2%, türkmén 2%, beludzs 2%, egyéb 2%
• Vallások: síita muszlim 89%, szunnita muszlim 9%, keresztény 1%, egyéb 1%
• Írásrendszer: arab ábécé (egy módosított változatát)

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Lásd még

 Irán Lásd még: Az iráni királyságok teljes listája

A világ országai | Ázsia

Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam

Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek

Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Irán.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Irán térkép (magyar nyelvű)