Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Vikipedio:Tradukado/Olcsva - Vikipedio

Vikipedio:Tradukado/Olcsva

El Vikipedio

< Vikipedio:Tradukado
Olcsva
Departemento Szabolcs-Szatmár-Bereg
Areo 9.96 km²
Loĝantaro  
  • 732
  • 73.49 /km²
Poŝtkodo 4826
Telefona prefikso 45
Loko de Szabolcs-Szatmár-Bereg departemento en Hungario
Loko de Szabolcs-Szatmár-Bereg departemento en Hungario

Olcsva estas vilaĝo en Szabolcs-Szatmár-Bereg departemento, en la Norda Granda Ebena regiono de orienta Hungario.

Enhavo

[redaktu] Geografio

Ĝi kovras areo de 9.96 km² kaj havas loĝantaro de 732 popolo (2001).

Departamento Szabolcs-Szatmár-Bereg
Ĉefurbo Nyíregyháza

Urboj
Baktalórántháza | Balkány | Csenger | Demecser | Dombrád | Fehérgyarmat | Ibrány | Kemecse | Kisvárda | Máriapócs | Mátészalka | Nagyhalász | Nagyecsed | Nagykálló |Nyírbátor | Nyírlugos | Nyírtelek | Rakamaz | Tiszalök | Tiszavasvári | Újfehértó | Vásárosnamény | Záhony

Vilaĝoj
Ajak | Anarcs | Apagy | Aranyosapáti | Balsa | Barabás | Bátorliget | Benk | Beregdaróc |Beregsurány | Berkesz | Besenyőd | Beszterec |Biri | Botpalád | Bököny | Buj | Cégénydányád | Csaholc | Csaroda | Császló | Csegöld | Csengersima | Csengerújfalu | Darnó | Döge | Encsencs | Eperjeske | Érpatak | Fábiánháza | Fényeslitke | Fülesd | Fülpösdaróc | Gacsály | Garbolc | Gávavencsellő | Gelénes | Gemzse | Geszteréd | Géberjén | Gégény | Gulács | Győröcske | Győrtelek | Gyulaháza | Gyügye | Gyüre | Hermánszeg | Hetefejércse | Hodász | Ilk | Jánd | Jánkmajtis | Jármi | Jéke | Kállósemjén | Kálmánháza | Kántorjánosi  | Kék | Kékcse | Kérsemjén | Kisar | Kishódos | Kisléta | Kisnamény | Kispalád | Kisszekeres | Kisvarsány | Kocsord | Komlódtótfalu | Komoró | Kótaj | Kölcse | Kömörő | Laskod | Levelek | Lónya | Lövőpetri | Magosliget | Magy | Mánd | Mándok | Márokpapi | Mátyus | Mezőladány | Méhtelek | Mérk | Milota | Nagyar | Nagycserkesz | Nagydobos | Nagyhódos | Nagyszekeres | Nagyvarsány | Napkor | Nábrád | Nemesborzova | Nyírbéltek | Nyírbogát | Nyírbogdány | Nyírcsaholy | Nyírcsászári | Nyírderzs | Nyírgelse | Nyírgyulaj | Nyíribrony | Nyírjákó | Nyírkarász | Nyírkáta | Nyírkércs | Nyírlövő | Nyírmada | Nyírmeggyes | Nyírmihálydi | Nyírparasznya | Nyírpazony | Nyírpilis | Nyírtass | Nyírtét | Nyírtura | Nyírvasvári | Ököritófülpös | Olcsva | Olcsvaapáti | Ömböly | Ópályi | Őr | Panyola | Pap | Papos | Paszab | Pátroha | Pátyod | Penészlek | Penyige | Petneháza | Piricse | Porcsalma | Pócspetri | Pusztadobos | Ramocsaháza | Rápolt | Rétközberencs | Rohod | Rozsály | Sényő | Sonkád | Szabolcs | Szabolcsbáka | Szabolcsveresmart | Szakoly | Szamosangyalos | Szamosbecs | Szamoskér | Szamossályi | Szamosszeg | Szamostatárfalva | Szamosújlak | Székely | Szorgalmatos | Tarpa | Tákos | Terem | Tiborszállás | Timár | Tiszaadony | Tiszabercel | Tiszabecs | Tiszabezdéd | Tiszacsécse | Tiszadada | Tiszadob | Tiszaeszlár | Tiszakanyár | Tiszakerecseny | Tiszakóród | Tiszamogyorós | Tiszanagyfalu | Tiszarád | Tiszaszalka | Tiszaszentmárton | Tiszatelek | Tiszavid | Tisztaberek | Tivadar | Tornyospálca |Tunyogmatolcs | Tuzsér | Túristvándi | Túrricse | Tyukod | Újdombrád | Újkenéz | Ura | Uszka | Vaja | Vállaj | Vámosatya | Vámosoroszi | Vasmegyer | Zajta | Zsarolyán | Zsurk

Ŝablono:Ĝermo-Szabolcs-Szatmár-BeregŜablono:Település Olcsva vilaĝo _Szabolcs_-_Szatmár_-_Bereg_ _megyében_, a _Vásárosnaményi_ _kistérségben_.

[redaktu] _Fekvése_

Vásárosnamény D-i _szomszédja_ a _Kraszna_-_folyó_ _két_ _partján_ a _Szatmári_-_sík_ _részeként_. A 41-_es_ _főút_ _mintegy_ 4-5 _km_-_re_ _van_ a _településtől_.

[redaktu] _Története_

Olcsva _története_:

A _Kaplony_ _nemzetség_ _alapítása_; _neve_ _szláv_ _eredetű_, _jelentése_: _égerfa_. A _XIV_. _század_ _folyamán_ a _nemzetség_ _különböző_ _ágai_ _osztoztak_ _rajta_. _Az_ 1334. _évi_, _Dobos_ _és_ _Olcsa_ _közti_ _határjárás_ _során_ _már_ _Apáti_ _neve_ _is_ _felmerült_. 1396-_ban_ _már_ a _két_ _birtok_ _együtt_ _szerepel_. _Ez_ _évben_ _ugyanis_ a _két_ _falu_ _kétharmad_ _részét_ _Czudar_ _Jakab_ _és_ Georgo, _egyharmad_ _részét_ a _Károlyi_ familio _kapta_. A _Károlyi_ familio 1408-_ban_ a _Szamoson_ _hajómalmot_ _épített_. A _Czudarokkal_ _való_ _közös_ _birtoklás_ _állandó_ _viszályt_ _eredményezett_, _ami_ a _XV_. _században_ _végig_ _tartott_. _Egy_ 1755-_ből_ _való_ _leírás_ _szerint_ a _falut_ a _Kraszna_ _folyása_ _ketté_ _osztja_, „_azon_ ponto _vagyon_, _által_ _szintén_ a _kastélynak_, _egyik_ _ága_ _be_ a _kastélyba_, a _másik_, _az_ _kinek_ _merre_ _vagyon_ _útja_, _mehet_ _rajta_”. A templo _felőli_ _részét_ _Olcsvának_, _ahol_ a _kastély_ _van_, _Láznak_ _nevezik_. _Olcsvának_ _erődített_ _kastélya_ _volt_. _Ezt_ 1561-_ben_ Ferdinando _király_ _hadai_ _megostromolták_ _és_ _elfoglalták_. 1562. _márc_. 9-_én_ _Csornán_ (a _Szt_. Mikaelo-(preĝejo, konfesio) _kolostorában_) _kelt_ _gr_. _Nádasdy_ Tomaso _adománylevele_ _az_ _addig_ _hűtlenségbe_ _esett_ _Serédi_ Stefano _által_ _bírt_ Olcsva _kastélyáról_ _és_ _más_ _birtokokról_. _Később_ _századokon_ _áta_ _Károlyi_ familio _birtokában_ _volt_. _Balogh_ Stefano _adatgyűjtése_ _szerint_ a _Károlyiak_ a _XVII_. _században_ _több_ _épületből_ _álló_ _emeletes_ _kastélyt_ _építettek_ a _faluban_. A _kastélyban_ _levő_ _kápolnát_ 1679-_ben_ _az_ _elpusztult_ _ecsedi_ _kistemplomból_ _származó_, _Szűz_ _Máriát_ _ábrázoló_ _oltárképpel_ _szerelték_ _fel_. _Ezt_ a _kastélyt_ 1703 _tavaszán_ a _tatárok_ _vagy_ _kurucok_ _Vay_ _Ádám_ _biztatására_ _felégették_. _Károlyi_ _Sándor_ _gróf_ 1708-1709-_ben_ _újjáépíttette_ a _kastélyt_, _amikor_ _állandó_ _lakhelyét_ _Nagykárolyból_ _Olcsvára_ _tette_ _át_. _Beosztását_ _maga_ _rajzolta_ _meg_. A _Károlyi_ familio _levéltárában_ _fennmaradt_ _egy_ _tollrajz_ „_Gr_. _Károlyi_ _Ferencz_ _residentialis_ _kastélya_ _Olcsván_ 1727-_ben_” _felirattal_. Francisko _Károlyi_ _Sándor_ _egyetlen_ _fia_ _volt_. _Károlyi_ _László_ 1710-_ben_ _pestisben_ _halt_ _meg_ _Olcsván_, _és_ _az_ _Asszonyréten_ _temették_ _el_. _Tetemeire_ _Károlyi_ _Sándor_ _Szt_. _Fábián_ _és_ _Sebestyén_ _tiszteletére_ _az_ _olcsvai_ _kastély_ _előtti_ _dombon_ _kápolnát_ _építtetett_. 1725. _jún_. 3-_án_ _utasítja_ _Ács_ _Lőrincet_: „_Mint_-_hogy_ a kapelo _tégláját_ _elpazarlottad_…._valahol_ _mi_ _terméskövet_ _találsz_, _mind_ _hozasd_ a kapelo _fundamentomához_….” 1732. _nov_. 22-_én_ _kelt_ _Eudescher_ _Kaspar_ _naményi_ _kőműves_ _és_ _pallér_ _elismervénye_, _mely_ _szerint_ _az_ _olcsvai_ kapelo-_szoba_ _pucolásáért_ _és_ _meszeléséért_ _frt_ 15 _xr_ 55-_öt_ _felvett_.

A _falu_ _határa_ _feltáratlan_ _bronzkori_ _földvárat_ _és_ _temetőt_ _rejt_, _ez_ a _vidék_ _tehát_ _igen_ _régtől_ _lakott_ _volt_. A _honfoglalás_ _előtt_ _itt_ _lakó_ _szláv_ _népek_ _után_ _nem_ _maradt_ _más_, _mint_ a municipo _neve_, _amely_ _az_ _égerfás_ _jelentésű_ _szláv_ _Ol_? _š_ _ava_ _szóból_ _alakult_ _ki_; 1401-_ben_ _Olthua_, 1419-_ben_ _Olchwa_ _alakban_ _írták_. 1325-_ben_ _Zunga_ Petro (nomo) _és_ _rokonai_, _valamint_ a _Kaplony_ _nemzetség_ _osztoztak_ _rajta_. 1363-_ban_ ura _Olcsvay_ _László_ _lett_. 1396-_ban_ a _falu_ _kétharmad_ _része_ a _Czudar_ familio, _egyharmada_ a _Károlyiak_ _kezén_ _volt_, _de_ _ez_ a _közös_ _birtoklás_ _állandó_ _viszálykodással_ _volt_ _terhes_: 1421-_ben_ _pl_. a _Reszegei_, _Pelsőczi_ _és_ _az_ _Ónodi_ _Czudar_ _családbeliek_ _megrohanták_ a _községet_, _felgyújtották_, _lakosait_ _elhurcolták_. 1472-_ben_ _Vetési_ Stefano _adományt_ _kapott_ a vilaĝo _felére_. 1513-_ban_ _Lónyay_ _Menyhértné_ _szerzett_ _benne_ _jószágot_, 1561-_ben_ Ferdinando _király_ _hadai_ _megostromolták_ _az_ _olcsvai_ _erődített_ _kastélyt_ _és_ _elfoglalták_. _Ekkor_ a _Székely_ _Antal_, _Gáspár_ _és_ _Boldizsár_ _kapták_ _vitézségükért_ a _települést_, _amelynek_ a _XVII_. _századtól_ a _XIX_. _század_ _derekáig_ a _Károlyi_ familio _volt_ a _főbirtokosa_. _Emeletes_ _kastélyuk_ _is_ _volt_ _itt_ (a _leírások_ _szerint_ _több_ _épületből_ _állt_), _egyes_ _adatközlők_ _szerint_ 1703 _tavaszán_ a _tatárok_, _vagy_ _Vay_ _Ádám_ _biztatására_ a _kurucok_ _gyújtották_ _fel_, _mások_ _szerint_ _gróf_ _Károlyi_ _Antal_ _romboltatta_ _le_. _Öt_ _esztendő_ _múlva_, _amikor_ _Nagykárolyból_ _Olcsvára_ _költözött_, _gróf_ _Károlyi_ _Sándor_ _újjáépíttette_, _még_ a _beosztását_ _is_ _ő_ _rajzolta_ _meg_. Szatmár _katonai_ _leíróinak_ _szeme_ _elé_ 1782–85 _között_ a _következő_ _kép_ _tárult_: A _települést_ _kettészelő_ _Kraszna_ _folyó_ 50–70 _lépés_ _széles_, _mocsaras_ _medrű_, _de_ _iható_ _vizű_ _volt_; _az_ _erdő_ _egy_ _része_ _cserjével_ _benőtt_ _ritkás_ _gyümölcsfákból_ _állt_, a _rétek_ _csak_ _áradáskor_ _lettek_ _vizenyősek_. 1851-_ben_ _és_ 1888-_ban_ _az_ inundo _okozott_ _sok_ _kárt_ a _faluban_, _amelynek_ a _Szatmár_ _vármegyei_ _monográfia_ _szerint_ a _XX_. _század_ _elején_ _nem_ _volt_ _nagyobb_ _birtokosa_. _Ebben_ _kisközségként_ _jegyezték_ _föl_ a _Kraszna_ _mellett_, a _megye_ _észak_-_nyugati_ _sarkában_, 146 _házzal_, _benne_ 890 _lakossal_ _és_ 1719 _holdnyi_ _határral_, _népkönyvtárral_ _és_ _függetlenségi_ _körrel_.

[redaktu] _Nevezetességei_

A vilaĝo _régi_ _református_ _temploma_ _középkori_ (_egyes_ _adatok_ _szerint_ Matiaso _király_ _korabeli_) _egyhajós_, _torony_ _nélküli_ _épület_ _volt_, _alacsonyabb_ _szentéllyel_ _és_ a _nyugati_ _homlokzata_ _előtt_ _fatoronnyal_. 1922-_ben_ _még_ _állt_ a 18 m _hosszú_ _és_ 19 m _széles_, _támpillér_ _nélküli_, _boltíves_ _szentélyű_ templo. A _négy_ _fiatornyos_ _fatorony_ 1770-_ben_ _épült_, _hasonlított_ a _gemzseihez_, _de_ _annál_ _karcsúbb_ _volt_. 1928–1931 _között_ _sajnos_ a templo a _fatoronnyal_ _együtt_ _nyomtalanul_ _elpusztult_. A _helyébe_ _épült_ _nagyméretű_ _neogótikus_, _terméskőből_, _tégladíszítéssel_ _készült_ _református_ _templomot_ 1929-_ben_ _emelték_.

_Helytörténeti_ _érdekességek_:

_Károlyi_ _Sándornak_, a _Rákóczi_ _szabadságharc_ _főgenerálisának_ _és_ a _szatmári_ paco _létrehozójának_ a _fia_, _gróf_ _Károlyi_ Francisko 1705-_ben_ _született_ _Olcsván_. _Bőkezű_ _mecénása_ _lett_ a _korabeli_ _tudománynak_ _és_ _művészetnek_, _Nagykárolyban_ _könyvnyomdát_ _is_ _alapított_. Nyíregyháza _neki_ _köszönheti_, _hogy_ a _török_ _hódoltság_ _utáni_ _haldoklásából_ _újjászületett_. _Ő_ _telepítette_ _be_ _ugyanis_ _Békés_ _megyéből_ _és_ _Felvidékről_ a _szlovákokat_, _akik_ _az_ _új_ Nyíregyháza _alapját_ _teremtették_ _meg_.

_Természeti_ _értékei_:

A _falu_ _régebbi_ _részének_ _közepén_ _van_ a _Holt_-_Kraszna_ _medre_. A _Szamos_ _és_ a _Kraszna_ _folyók_ _környezete_ _sok_ _szépséget_ _kínál_. A _vízkivételi_ _művel_ _szemben_ 4 _fehér_ _nyárfa_ _áll_, _törzsük_ _mintegy_ 3 metro _vastag_ (_az_ _egyik_ _ikertörzsű_) 25 metro _magasra_ _szökkennek_ _fel_

[redaktu] Eksteraj ligiloj

Ŝablono:Csonk-dátum

Aliaj lingvoj
Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu