Lett nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lett (Latviešu)
Beszélik:	Lettország
Terület:	Észak-Európa
Beszélők száma:	1,6 millió (+1,5 millió második nyelvként)
Helyezés:	nincs a 100 legnagyobb között
Nyelvcsalád:	indoeurópai balti keleti balti lett
Írás:	Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	Lettország, Európai Unió
Szabályozza:	nincs hivatalos szabályzó testülete
Nyelvkódok
ISO 639-1	lv
ISO 639-2	lav
SIL	lav

A lett nyelv (lettül: latviešu) Lettország és az Európai Unió hivatalos nyelve. Lettországban 1.4 millióan, kívüle mintegy 150 ezren beszélik anyanyelvként.

A lett nyelv az indoeurópai nyelvcsalád balti csoportjába, azon belül a kelet-balti alcsoportba tartozik; sem a germán, sem a szláv nyelvek közé nem sorolható. Legközelebbi és egyetlen élő rokona a litván nyelv, amelytől azonban a szókincse oly mértékben eltér, hogy nem értik meg egymást a beszélőik.

A lett ragozó nyelv több analitikus formával, három nyelvjárással és germán szintaktikus hatásokkal. Két nyelvtani nemet különböztet meg (hím- és nőnemet). A névszóknak 7 esete van: alany, birtokos, részes, tárgy, eszközhatározói, helyhatározói és megszólító.

[szerkesztés] Besorolás

A lett az indoeurópai nyelvek külön ágát alkotó balti nyelvek közül az egyik élő nyelv (a másik a legközelebbi rokona, a litván). A lettet és a litvánt tartják a legarhaikusabbnak az élő indoeurópai nyelvek közül, vagyis ezek állnak a legközelebb a nyelvcsalád közös őséhez, az indoeurópai alapnyelvhez. Legközelebbi élő rokonaik a szláv és a germán nyelvek.

[szerkesztés] Írás

Egykor a lett helyesírás a német rendszeren alapult. A XX. század elején ezt leváltotta a mai, a letthez jobban alkalmazható változat. Napjainkban a lett ábécé 33 betűből áll:

[szerkesztés] Nyelvtan

A létige jelen idejű ragozása

es esmu; tu esi; viņš/viņa ir; mēs esam; jūs esat; viņi/viņas ir;

A lett igék E/3 és T/3 alakja azonos!

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A lett nyelv / Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár

	Az Európai Unió hivatalos nyelvei
angol \| bolgár \| cseh \| dán \| észt \| finn \| francia \| görög \| holland ír \| lengyel \| lett \| litván \| magyar \| máltai \| német \| olasz portugál \| román \| spanyol \| svéd \| szlovák \| szlovén
Forrás: Nyelvek az EU-ban

m·v·sz

Indoeurópai nyelvcsalád

Indoiráni nyelvek	asszámi • bengáli • orija • kafír • kasmíri • khovári • lahnda nyelv • nepáli • pandzsábi • szindhi • gudzsraháti • konkani • maldív • maráthi • szingaléz • bhodzspuri • magahi • maithili • hindi • urdu • pákrít • páli • szanszkrit • harauti • malvi • marvari • mevati • roma • oszét • pamíri • pastu • aveszta • horezmi • khotáni • szkíta • szarmata • alán • szogd • beludzs • kurd • perzsa (fárszi) • tádzsik • óperzsa • párthus • pehlevi • dari
Italikus nyelvek	latin • olasz • korzikai • szárd • friuli • ladin • rétoromán (romans) • francia • vallon • okcitán (provanszál) • aráni • katalán • spanyol • ladino (zsidóspanyol) • galíciai (gallegó) • portugál • román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán • dalmát • faliszkuszi • oszk • umber • venét
Szláv nyelvek	cseh • szlovák • knaani • lengyel • poláb • szorb (vend) • kasub • szlovinci • szlovén • horvát • bosnyák • szerb • montenegrói • bolgár • macedón • ukrán • orosz • belarusz • ruszin • egyházi szláv
Balti nyelvek	lett • litván • kur • óporosz
Kelta nyelvek	ír • skót gael • man-szigeti • briton • pikt • kumbriai • walesi • cornwalli • breton • gall • belga • leponti • keleti kelta • galata • keltibér
Germán nyelvek	burgund • gepida • gót • herul • vandál • dán • feröeri • izlandi • norvég • svéd • angol • fríz • angolszász • német • jiddis • pennsylvaniai német (pennsilfaanisch) • afrikaans • alnémet • flamand • holland • longobárd • ószász
Anatóliai nyelvek	hettita • lúv • palai • lűk (lykiai) • lűd (lydiai) • kár • piszid • mili
albán • görög • örmény • tokháriai nyelvek
Bizonytalan besorolású nyelvek: illír • phrügiai • trák • dák • makedón