1958-as cannes-i filmfesztivál

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A 11. cannes-i filmfesztivál 1958. május 2. és május 18. között került megrendezésre, Marcel Achard francia író elnökletével. A versenyben 26 játékfilmet és 24 rövidfilmet tűztek műsorra, egy játékfilmet pedig versenyen kívül vetítettek.

Az 1958. év egyfajta választóvonalat jelentett a fesztivál történetében: külsőségekben és a díjazás tekintetében a líraiság, a puritánság és az akadémikusság jellemezte, ugyanakkor lezárta a filmművészet háború utáni időszakát, és elérkezett a megújhodás küszöbéhez. A kialakult helyzetet jól mutatta, hogy a fiatal, „új hullámos” Louis Malle Felvonó a vérpadra című filmjét meg sem hívták a versenyre, ugyanakkor a fesztivál idején nagy sikerrel vetítették Cannes legnagyobb filmszínházában...

Természetesen ott volt Ingmar Bergman és szép számban képviseltette magát a közép- és kelet-európai filmművészet is: az előző évi Negyvenegyedik és Csatorna után 1958-ban a Szállnak a darvak részesült elismerésben. Paradox módon a hidegháború miatt részben e kelet-európai jelenlét okozta, hogy a filmseregszemle kezdett marginálizálódni. Viszonylag kevés angolszász és olasz film mellett főleg a harmadik világ volt jelen. A rendezvény története során soha ilyen alacsony számban nem képviseltette magát a francia filmgyártás (két film; igaz, az egyiket – Tati Nagybácsim címűjét – díjazták). Ráadásul a francia kritikusok egy része is távol maradt, miután kitiltották a fesztiválról François Truffaut-t, a Cahiers du Cinéma kritikusát, aki hevesen támadta a fesztivált túlzott elitizmusa miatt (kötelező nyakkendőviselet…), és annak okán, hogy az új hullám figyelmen kívül hagyásával képtelen összegyűjteni, és reálisan bemutatni a világ filmtermésének legjobbjait...

A magyar filmművészetet Herskó János Vasvirág című filmje képviselte, a Cannes-ban már otthonosan mozgó Törőcsik Marival és Avar Istvánnal a főszerepben. A kisfilmesek között ismét Kollányi Ágoston kapott lehetőséget a megméretkezésre, az Egy másodperc története című opusával.

Cannes felfedezésre váró csillagjai Jayne Mansfield és Tatjana Szamojlova voltak. A bemutatott filmek főbb szereplői: Sophia Loren és Anthony Perkins (Vágy a szilfák alatt), Bibi Anderson, Max von Sydow és Ingrid Thulin (Közel az élethez), Orson Welles és Paul Newman (Hosszú, forró nyár), valamint Maurice Chevalier és Gábor Éva (Gigi). Folytatta diadalútját Romy Schneider Sissi szerepében.

Yul Brynner, orosz származású, amerikai útlevéllel és állandó francia lakhellyel rendelkező színész Dimitrij Karamazov szerepében volt látható. Noha sem a kritika, sem a közönség, sem pedig a zsűri nem tartotta figyelemre méltónak a filmet, a színésznek jól jött a fesztivál, mert tehetségét látva Jean Cocteau azonnal szerepet adott neki Orfeusz végrendelete című filmjében.

Persze kisebb botrány most is volt: Sophia Loren – aki azt szerette volna, hogy a főszereplésével játszott Vágy a szilfák alatt című filmet este tűzzék műsorra – dühösen otthagyta a fesztivált, amikor kiderült: délutánra programozták.

Tartalomjegyzék 1 Zsűri 1.1 Versenyprogram 1.2 Rövidfilmek 2 Versenyfilmek 3 Versenyen kívül 4 Rövidfilmek 5 Díjak 5.1 Nagyjátékfilmek 5.2 Rövidfilmek 6 Megjegyzés 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Zsűri

Elnök: Marcel Achard (író – Franciaország)

[szerkesztés] Versenyprogram

• Bernard Buffet (színész – Franciaország)
• Cesare Zavattini (forgatókönyvíró – Olaszország)
• Charles Vidor (filmrendező – Amerikai Egyesült Államok)
• Dudley Leslie (újságíró, forgatókönyvíró – Egyesült Királyság)
• Helmut Käutner (filmrendező – Német Szövetségi Köztársaság)
• Jean de Baroncelli (filmkritikus – Franciaország)
• Ladislao Vajda (filmrendező – Spanyolország)
• Madeleine Robinson (színésznő – Franciaország)
• Szergej Jutkevics (filmrendező – Szovjetunió)
• Tomiko Asabuki (újságíró – Japán)

[szerkesztés] Rövidfilmek

• Edmond Séchan (filmrendező – Franciaország)
• Jean Mitry (történész, forgatókönyvíró – Franciaország)
• Jerzy Toeplitz (filmrendező – Lengyelország)
• Krishna Riboud (India)
• Norman McLaren (filmrendező – Kanada)

[szerkesztés] Versenyfilmek

• Ciulinii Baraganului (Ciulinii Baraganului)^[1] – rendező: Louis Daquin
• Das Wirtshaus im Spessart (A spessarti fogadó) – rendező: Kurt Hoffmann
• Desire Under the Elms (Vágy a szilfák alatt) – rendező: Delbert Mann
• En djungelsaga – rendező: Arne Sucksdorff
• Giovani mariti (Fiatal férjek) – rendező: Mauro Bolognini
• Goha – rendező: Jacques Baratier
• La caleta olvidada – rendező: Bruno Gebel
• La venganza (A bosszú) – rendező: Juan Antonio Bardem
• L'Eau vive – rendező: François Villiers
• Letyat zhuravli (Szállnak a darvak) – rendező: Mihail Kalatozov
• L'Uomo di paglia (A szalmaözvegy) – rendező: Pietro Germi
• Mon oncle (Nagybácsim) – rendező: Jacques Tati
• Nära livet (Közel az élethez) – rendező: Ingmar Bergman
• Ni liv (Kilenc élet) – rendező: Arne Skouen
• Orders to Kill – rendező: Anthony Asquith
• Parash Pathar – rendező: Satyajit Ray
• Pardesi – rendező: Khwaja Ahmad Abbas és Vaszilij Pronin
• Rosaura a las diez – rendező: Mario Soffici
• Sissi – Schicksalsjahre einer Kaiserin (Sissi – Egy császárné sorsdöntő évei) – rendező: Ernst Marischka
• The Brothers Karamazov (A Karamazov testvérek) – rendező: Richard Brooks
• The Long, Hot Summer (Hosszú, forró nyár) – rendező: Martin Ritt
• To Telefteo psemma – rendező: Michael Cacoyannis
• Vasvirág – rendező: Herskó János
• Visages de bronze – rendező: Bernard Taisant
• Yukiguni – rendező: Shirô Toyoda
• Žižkovská romance (Žižkovská romance) – rendező: Zbynek Brynych

[szerkesztés] Versenyen kívül

• Gigi (Gigi)^[1] – rendező: Vincente Minnelli

[szerkesztés] Rövidfilmek

• Sapte arte (Sapte arte)^[1] – rendező: Ion Popescu-Gopo
• A.B.C. (Aruba, Bonaire, Curaçao) – rendező: John Fernhout
• C₁₂H₂₂O₁₁ – Auf den Spuren des Lebens – rendező: Fritz Heydenreich
• Dubrovacki pasteli – rendező: Marjan VAJDA
• Egy másodperc története – rendező: Kollányi Ágoston
• Gloria dei Medici – rendező: Antonio Petrucci
• Goya, una vida apasionata – rendező: José Ochoa
• Grafica človeku – rendező: France Kosmac
• Horyu-ji – rendező: Susumi Hani
• La Drave – rendező: Raymond Garceau
• La Joconde: Histoire d’une obsession – rendező: Henri Gruel, Jean Suyeux
• La Seine a rencontré Paris (A Szajna találkozik Párizzsal) – rendező: Joris Ivens
• Les mystères d’une goutte d’eau – rendező: Dr. Ann H. Matzner
• Mandu – rendező: Neil Gokhale
• Nagrodzone uczucia – rendező: Jan Lenica, Walerian Borowczyk
• Nez nam narostla kridla – rendező: Jirí Brdecka
• Ô saisons ô châteaux (Ó évszakok, ó kastélyok) – rendező: Agnès Varda
• Perameren hylkeenpyytajat – rendező: Ulf Bäckström
• Sintra – rendező: João Mendes
• The Story of a Roof – rendező: Jamie Uys
• Trees and Jamaica Daddy – rendező: Lew Keller
• Voici le pays d’Israel – rendező: Jean Lehérissey
• Y gorakh Salianskykh – rendező: I. Belokurov, Y. Pryjemski
• Zimnij praznik – rendező: Mihail Szluckij

[szerkesztés] Díjak

[szerkesztés] Nagyjátékfilmek

• Arany Pálma: Letyat zhuravli (Szállnak a darvak) – rendező: Mihail Kalatozov
• Zsűri külön díja: Mon oncle (Nagybácsim) – rendező: Jacques Tati
• Legjobb rendezés díja: Nära livet (Közel az élethez) – rendező: Ingmar Bergman
• Legeredetibb forgatókönyv díja: Pier Paolo Pasolini, Enzo Curreli és Pasquale Festa Campanile – Giovani mariti (Fiatal férjek)
• Legjobb női alakítás közös díja: Bibi Anderson, Eva Dahlbeck, Barbro Hiort Af Ornäs és Ingrid Thulin – Nära livet (Közel az élethez)
• Legjobb férfi alakítás díja: Paul Newman – The Long, Hot Summer (Hosszú, forró nyár)
• Zsűri díja:
  • Goha – rendező: Jacques Baratier
  • Visages de bronze – rendező: Bernard Taisant

[szerkesztés] Rövidfilmek

• Arany Pálma (rövidfilm) (megosztva):
  • La Seine a rencontré Paris (A Szajna találkozik Párizzsal) – rendező: Joris Ivens
  • La Joconde: Histoire d'une obsession – rendező: Henri Gruel, Jean Suyeux
• Különdíj (rövidfilm):
  • C₁₂H₂₂O₁₁ – Auf den Spuren des Lebens – rendező: Fritz Heydenreich
  • Nez nam narostla kridla – rendező: Jirí Brdecka

[szerkesztés] Megjegyzés

1. ^ ^{1,0 1,1 1,2} Zárójelben a magyarországi bemutató címe (forrás: PORT.hu).

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A cannes-i fesztivál hivatalos honlapja (en: fr:)
• Cannes Film Festival (en:)] (IMDB)