Egri csillagok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Egri csillagok Gárdonyi Géza regénye (1899), az egyik legismertebb magyar történelmi regény. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta.
„Ez a mű az első olyan írói vállakozások egyike, amely nem a regényeset akarja megmutatni a múltban, hanem a valóságosat.” – írja róla Szathmáry Éva.
"Legterjedelmesebb, egyes részleteiben kitűnő, de egyúttal legaránytalanabbul szerkesztett regénye". (1) – Szilágyi V. Ferenc véleménye szerint.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Keletkezése
A mű születése Gárdonyi egri alkotóéveihez kötődik, 1901-ben látott napvilágot. Ez volt egyúttal az író első érdeklődésre számot tartó terjedelmesebb alkotása is. Előzménye Gárdonyi munkásságában nem lelhető fel, hiszen az író csupán a millennium után kezdett érdeklődni a magyar történelem eseményei iránt.
[szerkesztés] Műfaja
- Romantikus történelmi regény: A múlt felé forduló műben a romantikus, fordulatos cselekményszövés jellemzi. A hősi és dicső győzelem kerül a történet középpontjába. A főhőse Gergely diák, ki sok kalandot él át a műben. A hősi, romantikus regény-műfajban Jókai Mór és Rákosi Viktor A korhadt fakeresztek című írása mellett a harmadik legjelentősebbnek tartott alkotás. (2) Az író néhol a sejtetés, a homályos utalgatások eszközével él:
- "A cigányasszony odaült a tűzhöz, összekotorta a parazsat, és fekete, apró magvakat szórt reá... – A kezét... – mondotta néhány perc múlva a cigányasszony Dobónak. Dobó odanyújtotta. A cigányasszony fölemelte az arcát az égnek. A szeme fehérével nézett fölfelé. És remegő ajkakkal beszélt:
- - Vörös és fekete madarakat látok... Szállanak egymás után... Tíz... tizenöt... tizenhét... tizennyolc...
- - Ezek az éveim – mondotta Dobó.
- - A tizennyolcadik madárral egy angyal repül. Leszáll hozzád, és veled marad. Kendőt rak a homlokodra. A neve Sára.
- - Eszerint Sára lesz a feleségem. No, szép vénlegény leszek, mikorra megtalálom Sárát!
- - A tizenkilencedik madár vörös. Sötét, villámos felhőt hoz magával. A földön három nagy oszlop eldőlt.
- - Buda? Temesvár? Fehérvár? – kérdezi Dobó tűnődve.
- - A negyedik is lángol már, te fenntartod azt, noha kezedre, fejedre záporként hull a tűz.
- - Szolnok? Eger?
- - A huszadik madár aranyszínű. A nap sugaraiba van öltözködve. A fején korona. A korona egy gyémántja az öledbe hull.
- - Ez jót jelent.
- - Aztán megint vörös és fekete madarak szállanak egymás után. De sötétség következik... Nem látok többé semmit... Lánccsörgést hallok... A te sóhajtásodat... Összerázkódott, és elbocsátotta Dobónak a kezét.
- - Eszerint börtönben halok meg – szólt Dobó összeborzongva. ... (részlet)
- Ifjúsági regény: Az egri csillagok azonban történelmi olvasmányként tanító-nevelő célzatú alkotás, mely az ifjabb korosztály számára is betekintést nyújt egy izgalmas történelmi korszakba.
[szerkesztés] Forrása
Gárdonyi forrásai közt említhető Tinódi Lantos Sebestyén Egervár viadaljáról (1553) írt ének s az ebből készült Eger summája (1553). A lantos maga is felbukkan a műben, a 2. rész 9. fejezetében Mohács vesztét idézi meg.
-
- Valami különös volt az éneklése. Inkább elbeszélés volt az éneke, mint dalolás. Néha végigénekelt egy sort, a másikat csak szóval mondta el, a kobozra hagyva a dallamot. Néha csak az utolsó sor végét fogta énekhangra. A szeme az éneklés alatt maga elé merült, s olybá tűnt fel az előadása, mintha csak magát tudná a teremben, s magának énekelne. De az ő együgyű versei, mint Gábor pap egyszer megjegyezte, ha olvasva darabosak és minden művészet nélkül valók is, az ő ajkán szívet indítóan szépen hangzottak. A szavaknak más értelme kelt az ő ajkán. Ha ő azt mondta: gyász, akkor elsötétült minden a hallgatók szeme előtt. Ha azt mondta: harc, látták az öldöklő dulakodást. Ha azt mondta: Isten, a fején érezte mindenki az Isten fényességét. (részlet)
[szerkesztés] Témája
A mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, Eger ostroma szolgál fő témájául.
A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokabvétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen.
A vár bevételét követően a 80000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törkök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanbb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikereknek, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) feladva a további hadakozást visszavonul és eltűnik a vár alól.
Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely amúgy kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék amolyan előretolt védőbástyája volt s több falu is védelme alá tartozott.
[szerkesztés] Cselekménye
A történet a török hódoltság idején játszódik, a 16. században. A cselekmény a két főszereplő, Bornemissza Gergely és Cecey Éva történetét követi gyerekkoruktól az egri várvédők győzelméig. A szerző a művet öt fejezetre osztotta.
1. rész: Hol terem a magyar vitéz?
Gergő és Évica török fogságba esése és kiszabadulása. Jumurdzsák megmenekülése a haláltól. Dobó Gábor pappal elviteti Török Bálint udvarába a kis Gergelyt.
2. rész: Oda Buda
Gergely megkapja Jumurdzsák amulettjét, gyűrűjét. 1541-ben a török Buda felé indul. Gergely fel akarja robbantani a török császárt ám összetéveszti egy agával, újabb fogság és szabadulás. Évi a királyné udvarában. Buda elvesztése és Török Bálint fogságba jutása.
3. rész: A rab oroszlán
Mekcsey felkeresi Gergelyt, hogy Évát máshoz akarják adni. Gergely Gyaluról megszökteti szerelmét. Gergely, Éva, Török Jancsi és Matyi elindulnak Török Bálintot kiszabadítani, Jumurdzsák a nyomukban. A szöktetés nem sikerül, elmenekülnek.
4. rész: Eger veszedelme
Jumurdzsák ellopja Éva és Gergely 6 éves fiát, a talizmánját akarja visszakapni. Gergely királyi főhadnagy közben már elindult Eger felé, Dobó István segítségére. Az ostrom kezdete, kiderül a gyermek elrablása.Gergely egy északai támadást szervez és rátalál a kémükre aki fontos információkat közöl velük
5. rész: Holdfogyatkozás
Éva Szarvaskőre siet, be akar jutni egy alagúton át az ostromlott egri várba. Hegedűs hadnagy árulása. Éva bejut a várba, de eltitkolják férje elől. Az ostrom leírása, az egri nők hősiessége, Gergely fortélyos haditechnikái. Évának egy török asszony elhozza fiát saját gyermeke ellenében. A török elvonulása Eger alól.
[szerkesztés] Írói módszer
A szerző önállóan készült fel regénye megírására. Utánaolvasott a kor történetének, kutatásokat végzett a témakörben, foglalkoztatta a keleti, pontosabban a török kultúra, sőt elutazott Isztambulba is a helyszín felméréséhez. A mű megírása előtt rengeteg jegyzetet készített. Az alkotás végén találhatunk egy török szavak és kifejezések magyarázatát tartalmazó listát.
[szerkesztés] Szereplők
A műben valóságos történelmi alakok életútjának egy részét követhetjük nyomon. Valós szereplői romantikus, eszményi hősökké magasztosulnak. Magatartásukból, személyiségükből a példamutató tetteket emeli ki az író, míg negatív tröténelmi szerepükről nem tesz említést. A regény végén helyet kapott egy lista a várvédő egri hősök névsorával, akik közül Gárdonyi sokat bevett a történetbe. Ugyancsak a kor ismert személyiségei jelennek meg a királyné udvarának leírásában is (pl. Zrínyi Miklós, Tinódi Sebestyén, Szapolyai István, vagy a királyné).
Valós főszereplők:
- Bornemissza Gergely (? – 1555. jan. után): királyi hadnagy, végvári vitéz, egri kapitány. Egy pécsi kovácsmester fia volt. 1552-ben hadnagyként küldték a királyi csapatok élén Egerbe. Már Tinódi utal tűzszerészi, haditechnikai fortélyaira. 1553-ban Eger várának kapitányává nevezték ki. 1553. október 17-én a törökök elfogták és Isztambulba vitték. „Felesége 1555. januárban levélben kérte Nádasdy Tamás nádort, járjon közbe szabadulása érdekében” – az Életrajzi Lexikon szerint. Az egri ostrom után a regényben sorsa befejeződik, ez a mű csúcspontja, a főhős diadala.
- Cecey Éva: Bornemissza Gergely felesége volt a valóságban is.
- Enyingi Török Bálint (? – Isztambul, 1551): magyar főnemes. 1521-től nándorfehérvári bán, 1526ban részt vett a mohácsi csatában mint II. Lajos testőre. 1527-ben átállt I. Ferdinánd oldalára, a ezért nagy birtokokat kapott. 1540-ben Izabellával, Fráter Györggyel és Petrovics Péterrel együtt osztoztak János Zsigmond gyámságának jogán. Amikor ugyanebben az évben Izabella királynét II.Szulimán szultán Pest melletti táborába kísérte, a törökök elfogták és az isztambuli Héttorony foglya lett haláláig. A regényben az 1530-as években bukkan fel, a mohácsi csata leírása és Török Bálint erőszakos birtokszerzései a műből kimaradnak, eszményített törökverő hőssé válik, pedig a valóságban Nándorfehérvár törököknek való átengedése is a nevéhez fűződik.
- Dobó István (1500 körül – Szered, 1572): felvidéki nagybirtokos főnemes. 1549-től volt Eger várának kapitánya. 1552. szeptember 11–október 18. között Ahmet nagyvezér és Ali budai pasa seregeivel szemben megvédte a várat, mely kulcsfontosságú szerepet töltött be akkor Felső-Magyarországon. A történetben már az első fejezetben felbukkan. További sorsa azonban nem szerepel a műben, miszerint jutalmul Déva és Szamosújvár területét kapta meg I. Ferdinándtól, majd 1553-ban Erdély vajdájának nevezték ki. Utána több vád is érte az udvar részéről: 1569. december 12-én Miksa magyar király Balassi Bálint apjával, Balassi Jánossal együtt fogatta el, majd utóbb szabadon engedték.
- Mekcsey István (? – Tiszavárkony, 1553): birtokos nemes, 1551 – 52-ben az egri vár várnagya, vicekapitánya volt. Az egri győzelem után lemondott rangjáról, de 1553. március végéig ő lett a vár gondnoka. „Katonái és a lakosság közti csetepatéban lelte halálát” – ez azonban a regényben már nem szerepel.
A valóságos személyek mellett azonban helyet kapnak kitalált és tipikus regényszereplők is:
- Sárközi, a cigány
- Jumurdzsák, a kiszolgált török katona
Nemcsak személyek, de tárgyak is fontos, állandóan visszatérő szerepet játszanak a műben. Ilyen például Jumurdzsák amulettje, a gyűrű.
-
- " Ahogy megmozdult, megérezte, hogy valami kicsúszott a zsebéből. Fölvette és megbámulta. Aztán, hogy rátapintott, eszébe jutott, hogy a török talizmánja az. A kis selyemzacskóban valami keménykedett. Fölhasította a kardjával, hát egy gyűrű fordult ki belőle. A gyűrű köve szokatlanul nagy, négyszögletes fekete kő, vagy sötét gránát vagy obszidián, nem lehetett megismerni a holdvilágnál. De azt tisztán lehetett látni, hogy valami halványsárga kőből hold van rajta meg körülötte öt apró gyémántcsillag." (részlet)
[szerkesztés] Kiadások
A regényt idegen nyelvekre is lefordították (a német kiadás címe Sterne von Eger, az angolé Eclipse of the Crescent Moon).
[szerkesztés] Utóélete
- 1959-ben Korcsmáros Pál rajzaival képregény adaptációja készült.
- A könyvből kétrészes film is készült 1968-ban Várkonyi Zoltán rendezésében.
- 1996-ban Várkonyi Mátyás és Béres Attila történelmi musicalt írt a könyvből.
- A 2005-ös A Nagy Könyv játékban ez a regény lett Magyarország kedvence. [1]
[szerkesztés] Lásd még
- Székely Bertalan: Egri nők
- Tinódi Lantos Sebestyén: Eger vár viadaljárul való ének, Egri históriának summája, Buda veszéséről és Terek Bálint fogságáról, Príni Péternek, Majláth Istvánnak és Terek Bálintnak fogságokról
[szerkesztés] Jegyzetek
- (1) Szilágyi V. Ferenc, 185.
- (2) MIT, Gárdonyi Nagyregényei
[szerkesztés] Forrás
- Gárdonyi Géza: Egri csillagok
- Magyar Életrajzi Lexikon Online változata
- Szilágyi V. Ferenc: A magyar irodalom története I. Anno Kiadó, Debrecen, ISBN 963 375 348 1
- A magyar irodalom története III. szerk. Sőtér István
Based on work by