A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
október 18. az év 291. (szökőévekben 292.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 74 nap van hátra.
Névnapok: Lukács, Ambrus, Jusztusz
- 1239 – Róbert esztergomi érsek megkereszteli IV. Béla király elsőszülött fiát, Istvánt.
- 1297 – III. András király a soproni polgárokat felmenti az országban szedett vámok megfizetése alól.
- 1514 – Megszűnik a magyar jobbágyok szabadsága. Az ország minden parasztját (kivéve a szabad királyi városok lakosait), szabadságvesztéssel büntetik, ha engedély nélkül elköltöznek. Bevezetik a robotot, cenzust, kilencedet.
- 1514 – Elkészül a Tripartitum (Hármaskönyv). A Tripartitum foglalja össze az Aranybulla nemesi kiváltságait: nemes törvényes ítélet nélkül nem fogható el; birtokaival és jövedelmeivel szabadon rendelkezik; adót nem fizet; harcolni köteles az ország védelmében; érdekei megsértése esetén az ellenállásra is jogot kap. Werbőczy egyenlő és teljesen azonos szabadságjogokkal ruházott fel minden nemest. A Tripartitumban fogalmazódott meg az ún. Szent Korona-tan elméleti alapja is: az országban nincs más hatalom, mint a nemesi, ami a Szent Koronából árad a nemességre. A Hármaskönyv formálisan nem lett törvényes, 1517. évi bécsi kiadása után felfogása évszázadokra meghatározóvá vált.
- 1552 – Egy hónapnyi sikertelen ostrom után a török haderő elvonul Eger vára alól. (Az ostrom 1552. szeptember 15-én kezdődött).
- 1599 – Báthory András erdélyi fejedelem veresége a székelyektől és Mihai vajda seregeitől Schellenbergnél.
- 1685 – XIV. Lajos francia király visszavonja a IV. Henrik által kiadott Nantes-i ediktumot, melyben elismerték a protestánsok vallásszabadságát.
- 1851 – Londonban először jelenik meg a Moby Dick című könyv (írója Herman Melville).
- 1867 – Alaszka az Amerikai Egyesült Államok birtokává válik.
- 1869 – Az Osztrák–Magyar Monarchia barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződést köt Japánnal.
- 1904 – A budapesti Központi Városháza Károly körúti szárnyának I. emeletén megnyílik a Fővárosi Könyvtár.
- 1907 – Hágában aláírják a Hágai szerződést a Második Nemzetközi Hágai Békekonferencián.
- 1915 – I. világháború: A harmadik isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg nagyerejű támadásaival szemben az Osztrák–Magyar Monarchia sikeresen védekezik.
- 1918 – Tomáš Garrigue Masaryk az egyesült államokbeli Pittsburgban kiadja a Csehszlovák Függetlenségi Nyilatkozatot.
- 1919 – A Budapesten működő Szövetségközi Katonai Ellenőrző Bizottság H. E. Yates amerikai ezredest nevezi ki a magyar rendőrség és csendőrség főfelügyelőjévé és ellenőrévé.
- 1922 – Megalakul a British Broadcasting Corporation (BBC).
- 1944 – Szovjet csapatok megszállják Csehszlovákiát. Szálasi Ferenc "nemzetvezető" elrendeli a teljes mozgósítást. A Moszkvából Szegedre érkező Vas Zoltán közreműködésével megalakul a Magyar Kommunista Párt (MKP) szegedi szervezete. A nyilas közellátásügyi miniszter rendelete a napi kenyérfejadagot 20 dkg-ra csökenti. Megjelenik a "Szegedi Népakarat". Véget ér Winston Churchill és Sztálin moszkvai találkozója. Josip Broz Titot a nyugati szövetségesek is elismerik a jugoszláv kormány vezetőjének.
- 1954 – A Texas Instruments bemutatja az első tranzisztoros rádiót.
- 1957 – Paul McCartney először lép színpadra a Quarry Men zenekarban a liverpooli Norris Green-ben.
- 1967 – A londoni Premiere Theatre-ben bemutatják Richard Lester "Hogyan nyertem meg a háborút" c. háborúellenes komédiáját, melyben John Lennon is szerepel.
- 1967 – 127 napos út után szovjet űrállomás (Venyera-4) száll le a Vénuszra, "eljuttatva a szovjet címert és zászlót a bolygóra".
- 1968 – Bob Beamon amerikai távolugró hatalmas ugrása 890 cm-el Mexikóban.
- 1977 – A Mogadishu-ban meghiúsított túszejtő akció nyomán kollektív öngyilkosságot követnek el a német RAF (Vörös Hadsereg Frakció) terrorszervezet Stuttgart-Stammheim börtönben őrzött vezérei: Andreas Baader, Gudrun Ensslin és Jan-Carl Raspe, és Irmgard Möller.
- 1989 – Egon Krenz-et választják a Német Szocialista Egységpárt (az SED) Központi Bizottságának első titkárává, Erich Honecker utódjává, Kelet-Németország politikai vezetőjévé.
- 1663 – Szavójai Jenő herceg, (er. Eugène de Savoie-Carignan francia gróf), a német-római császári hadsereg tábornoka, sikeres hadvezér († 1736)
- 1697 – Canaletto Venetian olasz festő († 1768)
- 1777 – Heinrich von Kleist (Kohlhaas Mihály), német drámaíró, költő († 1811)
- 1854 – Karl Kautsky osztrák szociáldemokrata politikus, marxista teoretikus, szakíró († 1938)
- 1859 – Henri Bergson francia filozófus, irodalmi Nobel-díjas († 1941)
- 1887 – Abonyi Tivadar magyar színész, színházi rendező, festőművész († 1968)
- 1894 – Déry Tibor magyar író, költő († 1977)
- 1898 – Lotte Lenya (er. Karoline Wilhelmine Blamauer), német énekesnő, színésznő († 1981)
- 1916 – Simonyi Károly magyar mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár († 2001)
- 1919 – Pierre Trudeau Kanada 15. miniszterelnöke († 2000)
- 1920 – Melina Mercouri görög színésznő, politikus († 1994)
- 1926 – Klaus Kinski (eredeti nevén: Klaus-Günther Nakszynski) lengyel származású német színész († 1991)
- 1926 – Chuck Berry amerikai zenész, gitáros, énekes
- 1927 – Lakatos Gabriella balettművész († 1989)
- 1927 – George C. Scott amerikai színész, rendező, producer († 1999)
- 1928 – Baracsi Ferenc magyar színész
- 1932 – Vytautas Landsbergis litván zenetudós, politikus
- 1939 – Lee Harvey Oswald, Kennedy elnök feltételezett gyilkosa († 1963)
- 1940 – Kulcsár Győző a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok vívó
- 1956 – Martina Navratilova, cseh szárm. amerikai teniszbajnoknő
- 1957 – Sasvári Sándor színész, énekes
- 1960 – Jean-Claude Van Damme belga színész
- 1987 – Zac Efron, amerikai színész/énekes
- 1871 – Charles Babbage, angol matematikus, a számítógép megalkotója (* 1791)
- 1893 – Charles Gounod francia zeneszerző (* 1818)
- 1931 – Thomas Alva Edison, amerikai mérnök, feltaláló (* 1847)
- 1965 – Beregi Oszkár színész, rendező (* 1876)
- 1968 – Tóth Aladár, zenetudós, zeneesztéta, az Operaház igazgatója, Baumgarten-díjas, Kossuth-díjas (* 1898)
- 1982 – Radics Béla gitáros, énekes, zeneszerző (* 146)
- 1993 – Feleki Kamill, színművész ("Kamillka") (* 1908)
[szerkesztés] Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
- 2002 óta – A magyar festészet napja, Szent Lukács névnapján, aki a festők védőszentje.
Based on work by