Forma–1

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Forma–1 (rövidítve: F1) az együléses autóversenyek legmagasabb kategóriája. Több állomásból, Grand Prixből (Nagydíjból) álló versenysorozat, melyeket erre a célra kialakított zárt, szilárd burkolatú pályákon rendeznek. Ennek eredményeképpen évente két világbajnokot avatnak, egy egyénit, és egy konstruktőrit (csapatvilágbajnokság). Az autók a versenyek alatt gyakran elérik a 300 km/h sebességet a 750 lóerős, több mint 19 000 másodpercenkénti fordulatra képes V8-as 2,4 literes motorok segítségével.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Előzmények

Év	Események
1894	Első verseny Franciaországban
1906	Első Francia Nagydíj; nyertese Szisz Ferenc, a Renault magyar származású versenyzője.
1921	Első Olasz Nagydíj
1922	A 2 literes határ bevezetése az első nemzetközileg érvényes szabály
1925	Első Belga Nagydíj
1926	Lökettérfogat csökkentése 1,5 literre. Első Brit és Német Nagydíj
1928	Nincs felső lökettérfogat-határ
1929	Első Monacói Nagydíj
1934	Kocsik megengedett legnagyobb súlya 750 kg
1934-39	A Mercedes-Benz és az Auto Union dominál
1938	Dick Seaman megnyeri a Német Nagydíjat
1945	Háború utáni első verseny
1946	Nemzetközi irányító testületek Fédération International de I'Automobile néven egyesülnek
1947	Újráélesztések évében az Alfa Romeo dominál
1948	Bevezetik az új Formula 1-et: sűrítővel (kompresszorral) 1,5 liter, anélkül 4,5 liter a felső határ. Megjelenik a Maserati és az új Ferrari márka. Achille Varzi meghal a Svájci Nagydíjon. Sikerei ellenére az Alfa gazdasági okokból kiszáll.
1949	Juan Manuel Fangio európai debütálása. Bemutatják a balsorsra ítélt BRM V16-os kocsit.

[szerkesztés] 1950-es évek

Év	Események
1950	Első FIA egyéni világbajnokság – hat európai Grand Prix plusz Indy500. Az Alfa Fangióval, Giuseppe Farinával és Luigi Fangiolival visszatér és uralja a bajnokságot. Fangio előtt Farina szerzi meg a trófeát.
1951	Az Alfa dominál, de a Ferrari és Froilan González áttörést hajt végre a Brit Nagydíjon. Az utolsó futamon Fangio (Alfa) megszerzi a címet Alberto Ascari (Ferrari) elől. A BRM és a Girling bemutatja a tárcsafékeket.
1952	Az Alfa visszavonulása után a világbajnokságot a 2 literes, sűrítő nélküli kocsiknak rendezik. A Ferrari dominál, Ascari könnyen győz.
1953	Ismét Ascari és a Ferrari a bajnok. Mike Hawthorn (Ferrari) és Fangio (Maserati) legendás párbaja Reimsben 1923 óta az első brit győzelmet eredményezi.
1954	Bevezeti a 2,5 literes, sűrítő nélküli Formula 1-et, ami visszacsábítja a Mercedest. Fangio másodszor is világbajnok. Az évet a Maseratival kezdte, és a Mercedesszel fejezte be.
1955	Stirling Moss is beáll a Mercedeshez, Fangio harmadszor is világbajnok. Ascari Monzában sportkocsibaleset áldozata lesz. Tony Brooks és a Connaught megszerzi az 1924-es syracuse-i futam óta első tiszta brit Grand Prix győzelmet. A Le Mans-i tragédia miatt a Mercedes kiszáll.
1956	Fangio a Lancia–Ferrarival negyedszer is világbajnok. Erősödik a brit konkurencia: Moss és Peter Collins is futamelsőséghez jut.
1957	Fangio a Maseratihoz szerződik, és megszerzi ötödik világbajnoki címét. Négy futamgyőzelme során nagyot csatázott többek között a Nürburgringen is Collinsszal és Hawthornnal. Moss átáll a Vanwallhoz, és megnyeri a Brit (Brooksszal), a Pescarai és az Olasz Nagydíjat is.
1958	Hawthorn (Ferrari) egyetlen franciaországi Grand Prix-győzelemmel az első brit világbajnok. Életét veszti Collins, Stuart Lewis-Evans és Luigi Musso, valamint közúti balesetben a gyászoló Hawthorn is. Fangio visszavonul, Moss a Cooperrel megszerzi a farmotoros kocsik első Grand Prix-győzelmét. A Vanwall az első világbajnok konstruktőr.
1959	A farmotoros kocsik átveszik az uralmat. Jack Brabham, a Cooper gyári pilótája világbajnok, Moss egyénileg nevezett Cooperje lerobban. A Vanwall kiszállása és a Ferrari küzdelmei miatt a Cooper nyeri a konstruktőr-világkupát. Debütál a Lotus.

[szerkesztés] 1960-as évek

Év	Események
1960	Ismét Brabham és a Cooper a bajnok, a Lotus megszerzi első Grand Prix-elsőségét. A Ferrari nyeri az Olasz Nagydíjat, melyet a britek a zötyögős döntött szakasz miatt bojkottálnak. Az Indy500 utoljára szerepel a világbajnokságban.
1961	A Formula 1 előírja az 1,5 literes sűrítő nélküli kocsik használatát. Ferrari és a V6-os Dino dominál. Phil Hill az USA első világbajnoka, de csapattársa Wolfgang von Trips Monzában meghal. A Lotus begyűjti a morzsákat: Moss Németországban, Innes Ireland az USA-ban győz.
1962	Ismét a britek uralják a mezőnyt a Climaxszal és a BRM V8-asával. Az új sztárok a világbajnok Graham Hill (BRM) és Jim Clark (Lotus). Moss balesete Goodwoodban kettétöri a pályafutását. A héjszerkezetű Lotus 25 forradalmasítja a sportágat. Monacóban Bruce McLaren a róla elnevezett kocsiban győz.
1963	Hét Grand Prix-ből hetet Clark és a Lotus nyer meg. A britek tarolnak: Hill és a BRM kétszer, a volt motorkerékpár világbajnok John Surtees és a Ferrari egyszer győz.
1964	Folytatódik a britek dominanciája. A mexikói döntőben hármas csata dúl Surtees (Ferrari), Hill (BRM) és Clark (Lotus) között. Surtees lesz a világbajnok.
1965	A Lotus és Clark másodszor is világbajnok. Clark tíz futamból hatszor győz, Jackie Stewart megszerzi első olaszországi győzelmét a későbbi huszonhétből, míg a Honda és a Goodyear Mexikóban Richie Ginther révén először lesz futamelső.
1966	A 3 literes formula döcögős bemutatkozása. Jack Brabham és a Brabham-Repco lesz a világbajnok.
1967	Denny Hulme megszerzi a Brabham egymás utáni második világbajnoki címét. Monacóban életét veszti Lorenzo Bandini (Ferrari). Clark Lotusában Zandvoortban győzelemmel debütál minden idők legsikeresebb Forma–1-es motorja, a Ford DFV.
1968	A veszteséglista: Jim Clark, Ludovico Scarfiotti, Mike Spence és Jo Schlesser. Clark megmagyarázhatatlan balesetet szenved egy hockenheimi Forma–2-es futamon. Hill az első DFV-motoros győzelemmel helyreállítja a Lotus harci kedvét. A szárnyak és az aerodinamika egyre nagyobb jelentőségre tett szert. A Gold Leaf Lotusszal beköszönt a szponzorok kora.
1969	Jackie Stewart, a Tyrell által benevezett Matrák és a DFV-k dominálnak: megnyernek hat Grand Prix-t, valamint az egyéni és konstruktőrök világbajnokságát is.

[szerkesztés] 1970-es évek

Év	Események
1970	Jochen Rindt lesz az első posztumusz világbajnok, miután az Olasz Nagydíj előtt az edzésen életét vesztette. Bruce McLaren meghal CanAm-kocsija tesztelése közben. A tragikus szezon harmadik áldozata Piers Courage. Jack Brabham visszavonul, és bemutatkoznak a Tyrell saját építésű kocsijai.
1971	Jackie Stewart második világbajnokságával megszerzi a Tyrell első konstruktő-világbajnoki címét. Pedro Rodríguez és Jo Siffert életét veszti.
1972	Emerson Fittipaldi és a Lotus öt futamgyőzelemmel világbajnok lesz. Betegsége után Stewart csak második. Jo Bonnier Le Mansban halálos balesetet szenved.
1973	Stewart eldönti, hogy visszavonul, de előbb még harmadszor is megszerzi a világbajnoki címet. Futamelsőségei száma öttel nő, így 27 Grand Prix-győzelmével megjavítja Fangio 24-es rekordját. Csapattársa, François Cevert életét veszti az Amerikai Nagydíj edzésén.
1974	Emerson Fittipaldi átigazol a McLarenhez, majd világbajnok lesz. Peter Revson Dél-Afrikai Nagydíj karambolozik az edzésen, és belehal sérüléseibe.
1975	Niki Lauda először világbajnok az egyre erősödő Ferrarival. Mark Donouhue nem éli túl az ausztriai balesetét. James Hunt és a Hesketh megnyeri a Holland Nagydíjat. Graham Hill és védence, Tony Brise meghal egy kisrepülőgépes balesetben.
1976	James Hunt az eső áztatta japán fináléban világbajnok lesz a McLarennel. Csaknem halálos nürburgringi balesete ellenére Lauda mindvégig versenyben van a címért.
1977	Niki Lauda és a Ferrari az első, de az osztrák pilóta 1978-ban a Brabhamhez szerződik. Renault az RS01-gyel bemutatja az 1,5 literes turbófeltöltős motorokat, a Lotus 78-cal pedig megjelennek a légpárnás kocsik. Tom Pyrce életét veszti a Dél-Afrikai Nagydíj borzalmas balesetében.
1978	Miután a Lotus végig uralta a mezőnyt, Mario Andretti világbajnok lesz. Csapattársa, Ronnie Peterson belehal az Olasz Nagydíj rajtjánál történt balesete szövődményeibe. A Brabham-féle „propellerkocsi” megnyeri a Svéd Nagydíjat, majd eltiltják a további futamoktól.
1979	A légpárna elterjedt, a Ferrari visszatért. Jody Scheckter csapattársa, Gilles Villeneuve előtt szerzi meg a világbajnoki címet. Clay Regazzoni Silverstone-ban meghozza a Williams első futamgyőzelmét, melyhez Alan Jones még négyet tesz hozzá. Jean-Pierre Jabouille és a Renault megszerzi a turbófeltöltős kocsik első futamelsőségét. Lauda és Hunt visszavonul.

[szerkesztés] TV Közvetítések

A Forma-1-es versenyeket több mint ötven országban közvetítik.

ország	TV csatorna	nyelv
Albánia	Top Channel	albán
Argentína	Fox Sports	spanyol
Ausztrália	Network Ten	angol
Ausztria	ORF	német
Belgium	Canvas	holland
Belgium	Sporza	holland
Belgium	RTBF La Deux	francia
Bolívia	Fox Sports	spanyol
Brazília	Rede Globo	portugál
Bulgária	BTV	bolgár
Kanada	RDS/TSN	francia / angol
Chile	Fox Sports	spanyol
Kína	CCTV-5/SH-G	kínai
Horvátország	HTV	horvát
Csehország	TV Nova	cseh
Dánia	TV2(dán)	dán
Észtország	TV3	észt
Finnország	MTV3 and MTV3+	finn
Franciaország	TF1	francia
Franciaország	Eurosport	francia
Németország	N-tv	német
Németország	RTL Television	német
Németország	Premiere	német
Görögország	Alpha TV	görög
Hongkong	Now TV - Star Sports	kínai vagy angol
Magyarország	RTL Klub	magyar
Izland	Sjónvarpið	izlandi
India	Star Sports	angol
Indonézia	Global TV	angol / indonéz
Írország	Setanta Sports	angol
Izrael	Chanel 5	héber
Olaszország	Rai Uno	olasz
Japán	Fuji Television	japán
Lettország	LNT	lett
Litvánia	TV3, Tango TV	litván
Malajzia	8TV and ESPN Star Sports	angol (8TV és ESPN Star Sports) / kínai (csak ESPN Star Sports )
Mexikó	TV Azteca	spanyol
Hollandia	RTL	holland
Új-Zéland	TVNZ Digital	angol
Norvégia	TV3	norvég
Fülöp-szigetek	Star Sports	angol
Lengyelország	TV 4	lengyel
Portugália	Sport TV	portugál
Katar	Al Jazeera	arab
Románia	TVR	román
Oroszország	Ren-TV	orosz
Szerbia	B92	szerb
Szingapúr	ESPN Star Sports	angol
Szlovákia	TV Markíza	szlovák
Szlovénia	POP TV	szlovén
Dél-Afrika	DStv	angol
Spanyolország	Telecinco	spanyol
Spanyolország	TV3	katalán
Svédország	TV3	svéd
Svájc	SF 2	német
Svájc	TSR 2	francia
Svájc	TSI 2	olasz
Thaiföld	Star Sports	angol/thai
Törökország	CNN-Türk	török
Ukrajna	Megasport	ukrán/orosz
UK	ITV	angol
Egyesült Államok	Speed Channel and CBS	angol
Venezuela	Televen	spanyol

[szerkesztés] Lásd még

Forma–1-es versenyzők listája
Forma–1-es nagydíjak listája
Forma–1-es világbajnokok listája
Forma–1-es világbajnok konstruktőrök listája

Csapatok és versenyzőik a 2006-os F-1 világbajnokságon
Renault	McLaren	Ferrari	Toyota	Williams	Honda	Red Bull	BMW	MF1	Toro Rosso	Aguri
1 Alonso 2 Fisichella	3 Räikkönen 4 De la Rosa	5 M Schumacher 6 Massa	7 R Schumacher 8 Trulli	9 Webber 10 Rosberg	11 Barrichello 12 Button	14 Coulthard 15 Doornbos	16 Heidfeld 17 Kubica	18 Monteiro 19 Albers	20 Liuzzi 21 Speed	22 Szato 23 Jamamoto