MiG–19

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

MiG–19
MiG–19 a Szolnoki Repülőmúzeumban
Műszaki adatok
NATO-kód	Farmer
Funkció	vadászrepülőgép
Személyzet	1 fő
Első felszállás	1953. szeptember 18.
Szolgálatba állítás	1955. március
Gyártási darabszám	8 500
Méretek
Hossz	12,50 m
Fesztáv	9,20 m
Magasság	3,90 m
Szárnyfelület	25,00 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg	5447 kg
Tüzelőanyag mennyisége	1 800 kg
Maximális felszállótömeg	7560 kg
Hajtómű
Hajtómű	2 db Tumanszkij RD–9B utánégetős gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő	2×31,9 kN utánégetővel
Repülési jellemzők
Maximális sebesség	1455 km/h
Hatósugár	685 km
Hatótávolság	2200 km
Legnagyobb repülési magasság	17 500 m
Emelkedőképesség	180 m/s
Szárny felületi terhelése	302,4 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány	0,86
Fegyverzet
Beépített gépfegyver	3 db Nugyelman-Rihtyer NR-30 gépágyú, egyenként 70 db lőszerrel a szárnytőbe épített, 55 db a törzsbe épített gépágyúnál

A MiG–19-es (NATO-kódja: Farmer) a Szovjetunió első szuperszonikus vadászrepülőgépe, fejlesztése az ötvenes években zajlott, a típus a MiG–17-esen alapult. A gép prototípusa 1953 szeptemberében emelkedett a magasba, a sorozatgyártás pedig 1955-ben indult be. A típusból több mint 10 000 db épült, különböző változatokban. A gépet a Szovjetunión kívül gyártotta Lengyelország, Csehszlovákia, valamint Kína is J–6/F–6 típusnéven a kilencvenes évek közepéig 2000 példányt állított elő.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 A J–6/F–6 vadászgép 3 A repülgép háborúkban 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A gép szolgálatban állt a Varsói Szerződés légierőiben, Magyarországon is, alkalmazta Kína (J–6), Észak-Vietnam, Irak, Kuba, Észak-Korea (J–6), Pakisztán (J–6), Egyiptom, Albánia, Burma (J–6), Kambodzsa (J–6), Szudán, Tanzánia, Zambia és Banglades (J–6) légiereje is.

A Szovjetunió a hatvanas években cserélte le MiG–21-esekkel MiG–19 típusú gépeit, ám sok ország később is hadrendben tartotta.

[szerkesztés] A J–6/F–6 vadászgép

Kína 1958-ban kezdte el gyártani a MiG-19-es kínai változatát, a gyártás még a kilencvenes évek közepén is folyt, jóllehet akkorra gép már igen elavultnak számított. Az exportra gyártott változatnál használták az F–6 típusjelzést.

[szerkesztés] A repülgép háborúkban

A MiG–19-es több hadszínteret is megjárt. Az egyiptomi légierő szolgálatában megjárta a Közel-Kelet konfliktusait, a Pakisztán és India közötti konfliktuskban is harcolt. A legeredményesebbnek a vietnami háborúban bizonyult. Kínai, Vietkong pilóták több légigyőlmet is arattak a típussal, jóllehet jókora hátrányban voltak az amerikai, jóval modernebb F–4 Phantom II típusú gépeivel szemben. Ennek oka abban kereshető, hogy fordulóharcban több esélye volt, jó manőverezhetségének hála.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• http://www.fas.org/nuke/guide/russia/airdef/mig-19.htm
• http://www.vectorsite.net/avmig15.html
• МиГ-19 – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
• МиГ-19 (СМ-2) – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
• МиГ-19 (СМ-6) – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
• МиГ-19 (СМ-10) – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
• МиГ-19 (СМ-30)– az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
• МиГ-19С– az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
• МиГ-19СВ– az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
• МиГ-19СУ– az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
• МиГ-19П– az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
• МиГ-19ПМ– az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
• МиГ-19ПТ– az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)

Első generációs harci repülőgépek | Második generációs harci repülőgépek | Harmadik generációs harci repülőgépek
F–4 Phantom II | F–5 Tiger II | F–8 Crusader | F–100 Super Sabre | F–101 Voodoo | F–102 Delta Dagger | F–104 Starfighter | F–105 Thunderchief | F–106 Delta Dart | Jak–28 | J–8 | J 35 Draken Ligthning | MiG–19 | MiG–21 | MiG–25 | Mirage III | Szu–7 | Szu–9 | Szu–11 | Szu–15 | Tu–128