Roger Federer

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Roger Federer

Ország	SUI
Lakóhely	Oberwil, Svájc
Születés ideje	1981. augusztus 8. (25 éves)
Születés helye	Basel, Svájc
Magasság	186 cm
Súly	80 kg
Kéz	Jobb; egykezes fonák
Pkk*	1998
Összkereset	$29,887,528
Egyes
Eredmények:	495-126
Tornagyőzelmek:	47
Lhv*:	No. 1 (2004. február 2. óta)
Grand Slam eredmények
Australian Open	GY (2004, 2006, 2007)
Roland Garros	Döntő (2006)
Wimbledon	GY (2003, 2004, 2005, 2006)
US Open	GY (2004, 2005, 2006)
Páros
Eredmények:	103-65
Tornagyőzelmek:	7
Lhv*:	24. (2003. június 9.)
Lhv - Legjobb helyezés a világranglistán Pkk - Profi karrier kezdete

Roger Federer (Basel, 1981. augusztus 8.) Svájci teniszező, 2004. február 2-a óta megszakítás nélkül vezeti az ATP világranglistáját, 2007. február 26-án megdöntve Jimmy Connors korábbi, 160 hetes rekordját.

Eredményei alapján a tenisztörténelem egyik legsikeresebb versenyzője, sokan minden idők legjobb teniszezőjének tartják. Amióta világelső, Federer mindössze 17 meccset veszített el, miközben 254-et megnyert (94%), a 51 tornából 35-ször ő szerezte meg a címet. Pályafutása során eddig összesen 47 címet szerzett, ebből 10-et Grand Slam tornán, 12-t ATP Masters Series versenyen, 3-at Mesterek Kupáján (Tennis Masters Cup). 25 éves korára már 10 Grand Slam tornát megnyert, Wimbledonban négyszer (2003-2006), a US Openen háromszor (2004-2006) nyert egymás után, míg az Ausztrál Opent szintén háromszor nyerte meg (2004, 2006, 2007).

Tartalomjegyzék 1 Életrajz 2 A teniszkarrier kezdete 2.1 Első évek 2.2 2001-től az első wimbledoni győzelemig (2003) 3 A világranglista élén 3.1 2004 3.2 2005 3.3 2006 3.4 2007 4 Játékstílusa 5 Grand Slam tornák 5.1 Federer döntői Grand Slam tornákon 5.2 Federer rekordjai Grand Slam tornákon 6 Masters Series 6.1 Federer döntői Masters Series versenyeken 6.2 Federer rekordjai Masters tornákon 7 További rekordjai 7.1 Világranglista és pontok 7.2 Veretlenségi sorozatok 7.3 Éves rekordok 8 Federer tornagyőzelmei 8.1 Egyéni (47) 8.2 Páros (7) 9 Kapcsolódó oldalak 10 Forrás 11 Hivatkozások

[szerkesztés] Életrajz

Basel környékén született 1981. augusztus 8-án. Apja, Robert Federer svájci német, anyja, Lynette Federer dél-afrikai származású. Van egy nővére, Diana. Anyanyelvének a németet tekinti, de folyékonyan beszél angolul, franciául és olaszul is. Hároméves korában kezdett el teniszezni, s bár gyerekkorában szerette a futballt is, 12 éves korában végérvényesen a tenisz mellett döntött. "A tenisszel kapcsolatban úgy éreztem, minden az irányításom alatt van. A focinál lehet hibáztatni a kapust vagy bárki mást. A tenisszel nincs ilyen probléma. Csak magamat hibáztathattam." ^[1] Gyermekkori példaképei Boris Becker, Stefan Edberg és Pete Sampras voltak. "Csodáltam azokat a teniszezőket, akik egykezes fonákot ütöttek, mert én is azt ütöttem. Az első példaképem Edberg volt, aztán Becker. Később már inkább Sampras volt a kedvencem. De soha nem akartam egyiküket sem utánozni."^[2] Federer 2000-ben, a sydneyi olimpián találkozott Miroslava Vavrinec (Mirka), szláv származású svájci teniszezőnővel, aki a barátnője lett. Mirka 2002-ben vonult vissza versenyzéstől, azóta Federert minden teniszversenyére elkíséri, segíti, támogatja, intézi a hivatalos ügyeit. "Ő a legfontosabb ember az életemben, persze a szüleimmel együtt." Mirka minden idejét Federernek szenteli. Cserébe "amikor nyaralunk, mindent megteszek neki, amit csak akar. Ha tíz órán keresztül akar vásárolni, megyek vele, mert ő is vár rám ennyit, ha versenyem van."^[3] Federer 2003-ban megalapította a Roger Federer Foundation nevű alapítványt, amely hátrányos helyzetű - elsősorban dél-afrikai - gyermekeket segít. 2006. április 3-án az UNICEF nagykövetévé nevezték ki.

[szerkesztés] A teniszkarrier kezdete

[szerkesztés] Első évek

Roger Federer karrierjére a folyamatos fejlődés jellemző, sok tenisznagysággal ellentétben fiatalkorában kevés nagy eredményt ért el. Hároméves korában kezdett el teniszezni, majd nyolcévesen csatlakozott a TC Old Boys teniszklubhoz. Edzői, Adolf Kacovsky és Peter Carter nagyban hozzájárultak a feljődéséhez. A tenisz mellett tehetségesen focizott, de tizenkét évesen végérvényesen a tenisz mellett döntött. 1995-től Ecublensben, a svájci nemzeti sportközpontban folytatta az edzéseket. Szinte azonnal megkapta a svájci állam támogatását, és ennek segítségével 1995 és 1997 között Federer hét junior tornát megnyert. 1997-től kezdve egyre több nemzetközi versenyen indult, és májusban megnyerte első nagyobb nemzetközi junior címét Pratóban. Ezzel egyidőben 16 évesen elhatározta, hogy abbahagyja az iskolát, hogy minél jobban a tenisznek szentelhesse az életét. Abban az időben ez elég kockázatos döntés volt, mert bár Federer már kezdett nevet szerezni magának a junior mezőnyben, eredményei még nem voltak elegendőek a megélhetésre. De döntése helyesnek bizonyult: 1998-ban végleg betört a junior élmezőnybe, januárban épphogy lemaradt a junior Ausztrál Open döntőjéről, viszont Wimbledonban nyert egyesben és párosban is a juniorok között. Ezek a sikerek lehetővé tették, hogy elinduljon a felnőtt tornákon is. Júliusban, Gstaadban debütált a profik között. 1998 második felében Toulouse-ban már a negyeddöntőig jutott a profik között, miközben harcolt a junior világelsőségért is. Utolsó junior tornája a floridai Orange Bowl torna volt, ezt meg is nyerte, ami biztosította számára az évzáró első helyet a junior világranglistán. Ezek a sikerek megnyitották neki az utat a felnőtt tornákra is. Mint junior wimbledoni bajnok és ranglista-vezető, az akkor 17 éves Federer első professzionális évében sok szabadkártyát kapott a felnőtt nemzetközi tornákra. Az év elején azt a célt tűzte ki magának, hogy bejusson az első 200-ba az ATP világranglistáján, ezt azonban már tavasszal túlteljesítette. A Davis-kupán hamar kivívta magának a vezető pozíciót a svájci csapatban, és a negyeddöntőig vezényelte azt. Bécsben jutott be élete első negyeddöntőjébe ATP-tornán, amivel azonnal az első 100-ba került a ranglistán. Az évet végül a ranglista 64. helyezettjeként zárta. Az első év sikerei után Federer 2000-re szerény célt tűzött ki maga elé: be akart jutni az első 50 közé a világranglistán. Miután Marseille-ben bejutott első ATP-döntőjébe, ez a cél már majdnem meg is valósult, így év végére újat tűzött ki: az első 25 helyezettet. Edzőjével, Peter Carterrel elváltak útjaik: Federer meg akarta mutatni, hogy egyedül is meg tud állni a lábán, és nincs szüksége az állam támogatására sem. Új edzője Peter Lundgren lett, aki már korábban is dolgozott vele alkalomadtán. Bár teljesítménye a tornákon még nem volt egyenletes, Svájc nevezte a 2000-es sydneyi olimpiára, ahol meglepetésre az elődöntőig jutott. Otthon, Baselben bejutott karrierje második ATP-döntőjébe, ahol Thomas Enquist verte meg. Az évet a világranglista 29. helyén zárta, nem sokkal elmaradva saját kitűzött céljától.

[szerkesztés] 2001-től az első wimbledoni győzelemig (2003)

A 2001-es évre Federer két célt tűzött ki maga elé: élete első tornagyőzelmét és a világranglista első 15 helyét. Az első célt viszonylag hamar elérte: februárban megnyerte a milánói tornát (döntő: Julien Boutter ellen). A másik cél elérése sem váratott sokat magára: Federer salakos szezonja jól sikerült, és Wimbledon után már a világranglista 15. helyén állt. Wimbledonban a 16 között a hétszeres wimbledoni bajnok Pete Samprasszel találkozott. Az akkor 19 éves Federer öt játszmában búcsúztatta Wimbledon akkor négy éve uralkodó címvédőjét. Gyermekkori példaképe ellen aratott győzelmével Sampras 31 meccses wimbledoni veretlenségi sorozatát szakította meg. Ez után a győzelem után mindenki azt várta tőle, hogy megnyeri a tornát, azonban Federer már a következő körben búcsúzott (Tim Henman verte meg). Az év további részében sérüléssel bajlódott, ezért nem ért el komolyabb eredményeket, de az évet a világranglista 13. helyén zárta. 2002-ben Federer addigi pályafutása legsikeresebb tavaszi idényét produkálta, az Ausztrál Openen és Milánóban a negyeddöntőig jutott, és márciusban bejutott karrierje első Masters Series-döntőjébe Miamiban, ahol Andre Agassitól kapott ki. Két héttel később Hamburgban a második Masters-döntőjébe is bejutott, és ezt már meg is nyerte, Marat Safin ellen. A Roland Garroson és Wimbledonban meglepetésre az első körben búcsúzott. Sokan értetlenül álltak az előtt, miért nem tudja Federer a tőle megszokott eredményeket produkálni az év négy legnagyobb tornáján. 2002 augusztusában Federer volt edzője, Peter Carter tragikus halála fordulópontot jelentett Federer karrierjében és a játékhoz való hozzáállásában. Nem sokkal a baleset után Federer a US Openen a legjobb 16 közé jutott, megnyerte a bécsi tornát, az évzáró világbajnokságon, a Tennis Masters Cupon pedig az elődöntőben búcsúzott, az akkori világelső Lleyton Hewitt-tól kapott ki. Az évet a világranglista 6. helyén zárta. A 2003-as évre Federer és edzője, Peter Lundgren nagy célt tűzött ki: az első 4 helyet a világranglistán, és egy Grand Slam-címet. Az év első Grand Slam tornáján elszalasztotta a lehetőséget: David Nalbandian a 16 között búcsúztatta öt szettben. Utána rögtön három tornát is megnyert, Marseille-ben, Dubaiban és Münchenben, a Roland Garroson viszont megint hamar kiesett. Wimbledon előtt közvetlenül megnyerte Halle-ban a füves felkészítő tornát. Wimbledonban esélyesként indult, és 2001 óta először sikerült is túljutnia az első körökön. Az elődöntőben Andy Roddick ellen majdnem hiba nélkül teniszezett, és bejutott élete első Grand Slam-döntőjébe, ahol Mark Philippousis volt az ellenfele. A döntőben Federer 3 szettben (köztük két tie-breakkel) nyerni tudott (7:6, 6:2, 7:6). Ez után a győzelem után Federer már a világelsőségért küzdött. Az évet végül a második helyen zárta, viszont megnyerte élete első Tennis Masters Cup-döntőjét Houstonban Andre Agassi ellen. Ekkor kezdődött meg Federer mai napig is tartó dominanciája. 2003 decemberében Federer úgy döntött, edzője, Peter Lundgren nélkül folytatja pályafutását, innentől fogva csak az erőnléti edzője, Pierre Paganini, Pavel Kovac, Mirka, a családja és a barátai alkotta csoport segít neki.

[szerkesztés] A világranglista élén

[szerkesztés] 2004

2004-et Federer az Ausztrál Open megnyerésével nyitotta. A 16 közé játszmavesztés nélkül jutott, utána pedig megverte korábbi fő ellenfeleit, Lleyton Hewittot és David Nalbandiant. Bejutott a döntőbe, ahol esélyt sem hagyott Marat Safinnak (7-6(3), 6-4, 6-2), így megnyerte második Grand Slam-címét is. Az Ausztrál Openen aratott sikere után, 2004. február 2-án átvette a vezetést a világranglistán, és a világelsőséget azóta (több mint 160 hete) sem engedi ki a kezéből. A Roland Garros előtt további 3 címet nyert, köztük két Masters Series tornát Indian Wellsben és Hamburgban. A Roland Garroson Gustavo Kuerten a 3. körben megverte, Wimbledonban azonban elfelejttette ez a korai vereséget azzal, hogy sikeresen megvédte címét (döntő: Andy Roddick ellen, 4-6, 7-5, 7-6(3), 6-4, ez volt karrierje 3. Grand Slam-győzelme). Közvetlenül ez után Federer Gstaadban és Torontóban is nyerni tudott, ezzel 23 meccsre bővítette veretlenségi sorozatát. Az athéni olimpián ő vitte Svájc zászlaját a megnyitó ünnepségen, de fő esélyesként váratlanul búcsúzott a 2. körben (Tomas Berdych verte). A váratlan vereséget azonban előnyére fordította a rákövetkező hetekben. A US Openen csak Andre Agassi tudott neki nehézségeket okozni a negyeddöntőben, de sikeresen bejutott a döntőbe, ahol Lleyton Hewittnak 3 játszmában összesen 6 játékot engedélyezett, két szettet is 6:0-ra nyert (6-0, 7-6(3), 6-0). Ezzel a győzelemmel ő lett az első teniszező Mats Wilander (1988) óta, aki egy naptári évben a négy Grand Slamből hármat megnyert. Év végén Federer zsinórban másodszor nyerte meg a Mesterek Kupáját Houstonban (döntő: Lleyton Hewitt ellen: ebben az évben Federer már hatodszor verte meg). 2004-ben Federer nyert-veszített meccseinek aránya 74-6 volt, és összesen 11 tornát nyert az év folyamán. 2004-ben nyújtott teljesítményéért Federer több díjat is kapott (ITF Tennis World Champion, Laureus World Sportsman of the Year).

[szerkesztés] 2005

Federer 2005 elején kezdett el Tony Roche-sal dolgozni, aki időnként tanácsadó edzőként segíti felkészülni a versenyekre. Ebben az évben Federer az Ausztrál Openen az elődöntőig menetelt, ott viszont a későbbi győztes Marat Safin egy négyórás meccsen megállította. Később győzött az év első két Masters Series versenyén, Indian Wellsben és Miamiban (ez utóbbi döntőjében Federer 0:2-es szetthátrányból fordított), majd az év során még két címet begyűjtött Masters versenyen Hamburgban és Cincinnatiben. A Roland Garroson élete addigi legjobb helyezését érte el, az elődöntőig menetelt, ahol a későbbi győztes Rafael Nadal négy játszmában búcsúztatta. Wimbledonban viszont ismét megvédte címét, miközben az egész torna során mindössze egy szettet vesztett el. Szeptemberben Federer a US Openen is meg tudta védeni a címét, emlékezetes döntőben Andre Agassi ellen. Az év második felében sérüléssel bajlódott, de az év végi sanghaji Mesterek Kupáján elindult, és sérülése dacára majdnem meg is nyerte, de végül ellenfele, David Nalbandian fordított. 2003 októbere óta Federer 24 döntőt nyert sorozatban, ennek, és egy 35 meccses veretlenségi sorozatnak szakadt vége Sanghajban. Az évi nyert-veszített meccseinek aránya 81-4 lett, ha megnyerte volna a sanghaji döntőt, beállította volna John McEnroe 82-3-as rekordját (1984).

[szerkesztés] 2006

2006 volt Federer eddigi legsikeresebb éve. Federer egész évben továbbra is toronymagasan, többezer pontos előnnyel vezette a világranglistát. Januárban visszahódította az Ausztrál Opent, a ciprusi Marcos Baghdatist verve a döntőben (5:7 7:5 6:0 6:2). Ez immár hetedik Grand Slam-győzelme volt, ráadásul eddig mind a 7 Grand Slam-döntőjét megnyerte, ami példátlan a tenisztörténelemben. A verseny emlékezetes díjátadóján gyermekkori példaképe, az ausztrál Rod Laver jelenlétében sírva fakadt. Márciusban megvédte Indian Wellsben és Miamiban is a címét, és a számára kevésbé otthonos salakos pályákon is egyre jobb teljesítményt nyújtott: Monte Carlóban és Rómában is bejutott a döntőbe, s csak a salakspecialista Rafael Nadal tudta megállítani (pedig Rómában Federer már meccslabdáig jutott). A Roland Garroson újra előrébb lépett, az előző évi elődöntő után 2006-ban már a döntőbe jutott, ahol újra Nadal állt az útjába. Ha megnyerte volna a Roland Garros döntőjét, megcsinálta volna a Grand Slamet (egymás után négy Grand Slam tornán diadalmaskodott volna), ha nem is a klasszikusat. Hiába kezdtek azonban egyre többet beszélni a világranglista 2. helyén álló Nadal előretöréséről, Federer a füves idényben újra átvette az irányítást, Wimbledonban zsinórban negyedszer is nyerni tudott, erre korábban csak Pete Sampras (1997-2000) és Björn Borg (1976-1980) volt képes. Federer 48 meccs óta veretlen füves pályán, ezzel megdöntötte Björn Borg 41 meccses csúcsát (1976-1981). A torontói Rogers Cup címét is ő szerezte meg, majd az év utolsó Grand Slam tornáján, a US Openen a hazai kedvenc Andy Roddickot verte a döntőben, megszerezve kilencedik Grand Slam-címét. Ő az egyetlen férfi teniszező, aki egymás után három évben Wimbledonban és a US Openen is nyerni tudott. Ő lett az első férfi teniszező, aki kétszer is meg tudta csinálni a Small Slamet: azaz két évben is (2004, 2006) megnyert a négy Grand Slam tornából hármat. Bár nem csinálta meg a klasszikus Grand Slamet, ő az első férfi teniszező Rod Laver óta (1969), aki egy naptári éven belül mind a négy Grand Slam tornán bejutott a döntőbe. Év végén Federer megállíthatatlan volt, nyert a madridi Mastersen, életében először megnyerte az otthoni, baseli tornát, ahol gyerekkorában labdaszedő volt. Az év végi Mesterek Kupáján pedig legyőzte a címvédő David Nalbandiant, Andy Roddickot (meccslabdáról fordítva), Rafael Nadalt és James Blake-et is. Federer egész évben csupán két játékostól kapott ki, Nadaltól és Andy Murraytől (Cincinnati Masters, 2. kör), a 17 versenyből, amin részt vett az év során 16-on döntőbe jutott, 12-t pedig meg is nyert. 29 meccses veretlenségi sorozattal, a világranglistán (ATP Rankings) történelmi rekord 8370 ponttal, az évi versenyen (ATP Race) szintén történelmi rekord 1674 ponttal zárta az évet. Behozhatatlan előnyét jól tükrözi, hogy év végén Nadal a világranglistán 4470 ponttal (3900 pont különbség) állt a második helyen, míg az ATP Race-en 894 pontot gyűjtött.

[szerkesztés] 2007

2007-ben Federer szettveszteség nélkül győzött az Ausztrál Openen. Ez utoljára Ken Rosewallnak sikerült 1971-ben az Ausztrál Openen, Björn Borgnak pedig 1980-ban a Roland Garroson. Ezzel megszerezte 10. Grand Slam címét, amivel az örökranglistán 5. helyen áll Bill Tildennel holtversenyben (a listát Pete Sampras vezeti 14 győzelemmel). Győzelmével ő lett az első férfi teniszező az open era-ban, aki kétszer is három Grand Slamet, tudott nyerni sorozatban (2005: Wimbledon, US Open, 2006: Ausztrál Open és 2006: Wimbledon, US Open, 2007: Ausztrál Open). Ő az egyetlen férfi teniszező, aki három különböző Grand Slam tornán is legalább háromszor tudott nyerni (Wimbledon: négyszer, US Open, Ausztrál Open: háromszor). 2007. február 26-án Federer lett a tenisztörténelem leghosszabb ideig megszakítás nélkül uralkodó világelsője: 161 héttel (2004. február 2-ától kezdve) megdöntötte az amerikai Jimmy Connors csaknem 30 éves rekordját. A világranglista élén töltött összes hét tekintetében ezzel a 161 héttel jelenleg az 5. helyen áll (Pete Sampras vezet 286 héttel). 2007. március 3-án visszahódította a címét a Dubai Openen, Mihail Juzsnyijt verve. A Dubai Open megnyerésével beállította Björn Borg 41 meccses veretlenségi rekordját. Ez egyben Federer karrierjének eddigi leghosszabb veretlenségi sorozata volt (korábbi egyéni rekordja 35 meccs volt 2005. június 6. és november 20. között), a sorozat az Indian Wells Masters második körében ért véget.

[szerkesztés] Játékstílusa

Federer játéka sokoldalú és elegáns, a teniszpálya minden pontjáról képes nyerő ütést ütni. Kiválóan játszik az alapvonalon, tenyeressel és fonákkal is irányítani tudja a játékot, és rendkívül ügyesen röptézik, az ellenfél nehezen üt el mellette. Sok szakértő és teniszező gondolja úgy, hogy Federer a tenisztörténelem talán valaha élt legjobb játékosa. Federer egyik fő erőssége a tenyeres, amelyet akár 193 km/h-ra is fel tud gyorsítani, a gyors keresztegyenesekkel szereti megnyitni a pályát és kiszorítani az ellenfelét. Fonákja egykezes, kevesen ütnek a férfiak mezőnyében egykezes fonákot, mert nehéz, de sokkal több variációs lehetőséget nyújt, mint a kötöttebb kétkezes fonák, lehetővé teszi az éles szögek ütését. Korábban sokan játéka gyengébb pontjának tartották, de az utóbbi évek során sokat fejlesztette, s ma már inkább egyik fő erőssége. Kiválóan tudja variálni fonák ütéseit, ezzel zavarba hozva az ellenfelet: szereti a nyesett fonákot, de adott esetben nagyon fel is tudja gyorsítani a labdát. Az éles szögekben érkező nyerő ütések (amikbe az ellenfél bele sem tud érni) Federer játékának védjegyei.

Szerváit nehéz olvasni, mert függetlenül attól, hogy hova érkezik, mindig ugyanott üti meg a labdát, és szerválás közben hátat fordít ellenfelének. Szerváinak olvasása azért is nehéz, mert nagyon jól tudja variálni őket. Első és második szerváit is rendkívül pontosan helyezi, kettőshibát nagyon ritkán üt. Első szervái általában 200 km/h körüli gyorsaságúak. Második szervái lassabban, de sokkal csavartabban érkeznek, a szakértők úgy vélik, Federer második szervája a legjobb, amit valaha teniszjátékos ütött. A mezőnyben ő tudja a legnagyobb százalékos aránnyal (általában 60% fölöttivel) megnyerni a második szervával kezdődő labdameneteket.

Lábmunkája, egyensúlya kiváló, le tudja fedni az egész pályát. Őt tekintik az egyik leggyorsabb játékosnak. Sok más játékossal ellentétben, akik az egyensúlyuk megtartása érdekében kis apró lépésekkel közelítik meg a labdát, Federer hosszú lépésekkel szeli át a pályát. Futás vagy hátrálás közben, vagy éppen egészen kiszorított helyzetekből is kiváló ütéseket tud ütni, ami lehetővé teszi, hogy hirtelen váltson védekezésről támadásra. Taktikus játékos, jól olvassa ellenfele mozgását és szándékát, mindig türelmesen kidolgozza a helyzetet, ahol könnyedén be tudja fejezni a labdamenetet egy nyerővel.

Küzdőszelleme, kitartása és állóképessége kivételes, beosztja az erejét, mindig olyan színvonalon játszik, amennyi elegendő a biztos győzelemhez. Ha az ellenfél nagyon jól játszik, Federer olyan szintre tudja emelni a játékát, amivel az ellenfél nem tud versenyezni. Ez történt a 2007-es Ausztrál Open elődöntőjében is az egyébként végig kiválóan játszó Andy Roddick ellen, amikor Federer 6:4 6:0 6:2-re lényegében lesöpörte a pályáról Roddickot.

Federer játékának fontos tényezője a nyugalom. Játék közben nagyon ritkán nyilvánít érzelmeket, nem vitatkozik, tiszteletben tartja ellenfelét és a bírói ítéleteket. Nem mutatja ki, mi megy végbe benne, így nem nyújt az ellenfélnek támadási felületet, az ellenfél nem tud pszichikai nyomást gyakorolni rá.

Federer játékának kiválósága és hatékonysága nem elsősorban a nagy erőből fakad, hanem a változatos, jól helyezett ütésekből. Federer játéka minden értékelője szerint gyönyörű, elegáns és művészi.

[szerkesztés] Grand Slam tornák

Verseny	1998	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	Karrier	Nyert-vesztett
Ausztrál Open	A	A	3k	3k	4k	4k	Gy	1/2D	Gy	Gy	3 / 8	36-5
Roland Garros	A	1k	4k	1/4D	1k	1k	3k	1/2D	D		0 / 8	20-8
Wimbledon	A	1k	1k	1/4D	1k	Gy	Gy	Gy	Gy		4 / 8	32-4
US Open	A	A	3k	4k	4k	4k	Gy	Gy	Gy		3 / 7	31-4
Megnyert Grand Slamek	0 / 0	0 / 2	0 / 4	0 / 4	0 / 4	1 / 4	3 / 4	2 / 4	3 / 4	1 / 1	10 / 31	N/A
Nyert-vesztett meccsek	0-0	0-2	7-4	13-4	6-4	13-3	22-1	24-2	27-1	7-0	N/A	119-21

[szerkesztés] Federer döntői Grand Slam tornákon

Győzelmek (10)

Év	Verseny	Ellenfél	Eredmény
2003	Wimbledon	Mark Philippoussis (ausztrál)	7-6(5), 6-2, 7-6(3)
2004	Ausztrál Open	Marat Safin (orosz)	7-6(3), 6-4, 6-2
2004	Wimbledon (2)	Andy Roddick (amerikai)	4-6, 7-5, 7-6(3), 6-4
2004	U.S. Open	Lleyton Hewitt (ausztrál)	6-0, 7-6(3), 6-0
2005	Wimbledon (3)	Andy Roddick (amerikai)	6-2, 7-6(2), 6-4
2005	U.S. Open (2)	Andre Agassi (amerikai)	6-3, 2-6, 7-6(1), 6-1
2006	Ausztrál Open (2)	Marcos Baghdatis (ciprusi)	5-7, 7-5, 6-0, 6-2
2006	Wimbledon (4)	Rafael Nadal (spanyol)	6-0, 7-6(5), 6-7(2), 6-3
2006	U.S. Open (3)	Andy Roddick (amerikai)	6-2, 4-6, 7-5, 6-1
2007	Ausztrál Open (3)	Fernando González (chílei)	7-6(2), 6-4, 6-4

Elvesztett döntő (1)

Év	Verseny	Ellenfél	Eredmény
2006	Roland Garros	Rafael Nadal (spanyol)	6-1, 1-6, 4-6, 6-7(4)

[szerkesztés] Federer rekordjai Grand Slam tornákon

• 2001-ben megállította Pete Sampras 31 meccses wimbledoni veretlenségi sorozatát a 4. körben

• 2003-as wimbledoni győzelmével Federer lett a 4. férfi teniszező Stefan Edberg, Pat Cash és Björn Borg után, aki győzni tudott mind a junior, mind a felnőtt wimbledoni bajnokságon

• Federer 2004-es győzelme a US Openen azt jelentette, hogy ő lett az első teniszező az open erá-ban, aki megnyerte első 4 Grand Slam-döntőjét. Federer később az első hét döntőjét nyerte meg, a sorozat a 2006-os Roland Garros döntőjében szakadt meg. Az open era előtt csak Richard Sears és William Renshaw nyerték meg az első 7 Grand Slam-döntőjüket (az 1880-as években!).

• 2004-ben Federer lett az első teniszező Mats Wilander (1988) óta, aki egy naptári évben a négy Grand Slamből hármat megnyert. 2006-ban ő lett az első teniszező, aki ezt kétszer is meg tudta tenni.

• Federer 2007 februárjára 11 döntőjéből 10-et megnyert Grand Slam tornákon, ez a legjobb százalékos arány azok körében, akik legalább 8 GS címmel rendelkeznek.

• A 2006-os Ausztrál Open megnyerésével Federer lett az első teniszező Pete Sampras óta (1993-94), aki 3 Grand Slam tornát tudott nyerni egymás után.

• 2006-ban Federer lett az első férfi teniszező (és az első teniszező az open erá-ban), aki három egymást követő évben meg tudta nyerni Wimbledont is és a US Opent is (2004-2006).

• Federer már 4 egymást követő évben nyerte meg a wimbledoni tenisztornát (2003-2006), miközben a négy év alatt az itt játszott 28 meccsen mindössze 5 szettet veszített el. Björn Borg 1976 és 1980 között ötször, Pete Sampras 1997 és 2000 között négyszer nyert egymás után Wimbledonban (de mindketten több szettet vesztettek négy év alatt: Borg 15-öt, Sampras 14-et).

• Federer az egyetlen férfi teniszező, aki 8 Grand Slam-címet nyert 3 év alatt (2004-2006).

• Roger Federer az első férfi teniszező Rod Laver óta (1969), aki egy naptári évben bejutott mind a 4 Grand Slam torna döntőjébe.

• Azzal, hogy bejutott a 2007-es Ausztrál Open elődöntőjébe, 11 egymást követő Grand Slam tornán jutott el az elődöntőig, megdöntve Ivan Lendl korábbi rekordját (10 elődöntő egymás után).

• Azzal, hogy Federer bejutott a 2007-es Ausztrál Open döntőjébe, ő lett az első férfi teniszező az open erá-ban, aki 7 egymást követő Grand Slam tornán bejutott a döntőbe. Az open era előtt csak Jack Crawford tudta megtenni ugyanezt (73 éve, 1934-ben Wimbledonban).

• Federer az utolsó 7 Grand Slam tornájából 6-ot megnyert, megismételve Rod Laver korábbi teljesítményét.

• 2007-ben Federer lett az első teniszező Björn Borg óta (1980. Roland Garros), aki játszma elvesztése nélkül tudott Grand Slam tornát nyerni, és az első Ken Rosewall óta (1971), aki ezt az eredményt az Ausztrál Openen érte el.

• Federer a 2007-es Ausztrál Openen pályafutása 10. Grand Slam-címét szerezte meg, ezzel az örökranglistán Bill Tildennel holtversenyben az 5. helyen áll.

• A 2007-es Ausztrál Openen aratott győzelmével Federer lett a tenisztörténelem egyetlen férfi teniszezője, aki 3 különböző Grand Slam tornán legalább háromszor diadalmaskodott (Ausztrál Open: háromszor 2004, 2006, 2007; Wimbledon: négyszer 2003-2006; US Open: háromszor 2004-2006).

• A 2007-es Ausztrál Open megnyerésével ő lett az első férfi teniszező az open erá-ban, aki kétszer is megnyert három egymást követő Grand Slamet.

A legtöbb Grand Slam tornát nyerték:

	Teniszező	GS-győzelem
1.	Pete Sampras	14
2.	Roy Emerson	12
3.	Björn Borg	11
	Rod Laver	11
5.	Roger Federer*	10
	Bill Tilden	10

[szerkesztés] Masters Series

Verseny	1998	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	Karrier	Nyert-vesztett
Indian Wells Masters	A	A	A	1k	3k	2k	Gy	Gy	Gy	2k	3 / 7	21-4
Miami Masters	A	1k	2k	1/4D	D	1/4D	3k	Gy	Gy	4k	2 / 9	27-7
Monte Carlo Masters	A	1k	1k	1/4D	2k	A	A	1/4D	D		0 / 6	12-6
Róma Masters	A	A	1k	3k	1k	D	2k	A	D		0 / 6	13-6
Hamburg Masters	A	A	1k	1k	Gy	3k	Gy	Gy	A		3 / 6	20-3
Canada Masters	A	A	1k	A	1k	1/2D	Gy	A	Gy		2 / 5	16-3
Cincinnati Masters	A	A	1k	A	1k	2k	1k	Gy	2k		1 / 6	8-5
Madrid Masters	A	A	2k	2k	1/4D	1/2D	A	A	Gy		1 / 5	11-4
Párizs Masters	A	A	1k	2k	1/4D	1/4D	A	A	A		0 / 4	4-4
Tennis Masters Cup	A	A	A	A	1/2D	Gy	Gy	D	Gy		3 / 5	22-2

[szerkesztés] Federer döntői Masters Series versenyeken

Győzelmek (12)

Év	Torna	Ellenfél	Eredmény
2002	Hamburg Masters	Marat Safin (orosz)	6-1, 6-3, 6-4
2004	Indian Wells	Tim Henman (angol)	6-3, 6-3
2004	Hamburg Masters (2)	Guillermo Coria (argentín)	4-6, 6-4, 6-2, 6-3
2004	Kanada Masters	Andy Roddick (amerikai)	7-5, 6-3
2005	Indian Wells (2)	Lleyton Hewitt (ausztrál)	6-2, 6-4, 6-4
2005	Miami Masters	Rafael Nadal (spanyol)	2-6, 6-7(4), 7-6(5), 6-3, 6-1
2005	Hamburg Masters (3)	Richard Gasquet (francia)	6-3, 7-5, 7-6(4)
2005	Cincinnati Masters	Andy Roddick (amerikai)	6-3, 7-5
2006	Indian Wells (3)	James Blake (amerikai)	7-5, 6-3, 6-0
2006	Miami Masters (2)	Ivan Ljubičić (horvát)	7-6(5), 7-6(4), 7-6(6)
2006	Kanada Masters (2)	Richard Gasquet (francia)	2-6, 6-3, 6-2
2006	Madrid Masters	Fernando González (chílei)	7-5, 6-1, 6-0

Elvesztett döntők (4)

Év	Torna	Ellenfél	Eredmény
2002	Miami Masters	Andre Agassi (amerikai)	6-3, 6-3, 3-6, 6-4
2003	Róma Masters	Félix Mantilla (spanyol)	7-5, 6-2, 7-6(10)
2006	Monte Carlo Masters	Rafael Nadal (spanyol)	6-2, 6-7(2), 6-3, 7-6(5)
2006	Róma Masters (2)	Rafael Nadal (spanyol)	6-7(0), 7-6(5), 6-4, 2-6, 7-6(5)

[szerkesztés] Federer rekordjai Masters tornákon

Federer rekordjai a Mesterek Kupáján (Tennis Masters Cup)

• 2004-ben Federer lett az első teniszező Ivan Lendl óta (1986-87), aki két egymást követő évben vereség nélkül diadalmaskodott az évzáró Mesterek Kupáján (ezen a tornán az elődöntők előtt csoportkörök vannak, vereséggel is tovább lehet jutni).

• 2005-ben Federer lett az első férfi teniszező, aki 6:0 6:0-s („double bagel”) vereséget mért ellenfelére az évzáró tenisz-világbajnokságon. Ezzel a győzelmével Gaston Gaudiót búcsúztatta az elődöntőben. Ez volt Federer karrierjének első 6:0 6:0-s győzelme.

• 2006-ban Federer lett az első teniszező Ivan Lendl óta, aki négy egymást követő évben bejutott a Masters Cup döntőjébe. (Ivan Lendl kilencszer jutott be.)

• Federer még soha nem vesztett el meccset a világbajnokság csoportköreiben, 2002-2006-ig minden round robin meccsén (15-ön) nyerni tudott. Erre előtte egyetlen teniszező sem volt képes.

Federer rekordjai ATP Masters Series versenyeken

• Roger Federer már 12 Masters címet szerzett, nála már csak Agassi győzött többször Masters Series versenyen.

• 2005-ben ő lett az első játékos, aki egy évben 4 Masters tornán győzni tudott, 2006-ban pedig megismételte ezt a teljesítményét.

• Federer a harmadik teniszező (Andre Agassi és Michael Chang mellett), aki mind a négy észak-amerikai Masterst megnyerte.

• Federer 2006-ban, a Miami Masters 3. körében (Tommy Haas elleni győzelmével) megdöntötte Pete Sampras 19 meccses veretlenségi rekordját Masters Series versenyeken. Federer veretlensége Masters versenyeken 29 meccsen át tartott (Rafael Nadal szakította meg a 2006-os Monte Carlo Mastersen)

• Federer az első teniszező, aki két egymást követő évben meg tudta nyerni az év első két Masters tornáját (Indian Wells és Miami Masters, 2005-2006).

[szerkesztés] További rekordjai

[szerkesztés] Világranglista és pontok

• 1999-ben Federer volt a legfiatalabb játékos a világranglista legjobb 100 helyezettje között.

• 2005 és között Federer lett az ötödik férfi teniszező, aki egy naptári év minden napján vezette a világranglistát (korábban: Jimmy Connors, Ivan Lendl, Pete Sampras és Lleyton Hewitt).

• 2006-ban az ATP Race-ben abszolút rekordot állított fel 1674 ponttal. Az ez után következő két legjobb eredmény is Federer nevéhez fűződik: 2005-ben 1345, 2004-ben 1267 pontja volt év végén. Korábban Andy Roddick tartotta a csúcsot 907 (!) ponttal (2003).

• Az ATP világranglistáján 2004-ben 6335, 2005-ben 6725, 2006-ban 8370 (!) ponttal zárta az évet, az adott évben mindhárom abszolút rekord volt a tenisztörténelemben. A korábbi rekordot (5079) Pete Sampras érte el 1994-ben. (A pontozás 2000-ben csekély mértékben változott.)

• Federer jelenleg csúcstartó minden idők legmagasabb pontszámával a világranglistán, 8370 ponttal (2006. november 20-án érte el, ezzel a ponttal zárta az évet).

• Federer 2004. február 2. óta folyamatosan vezeti a világranglistát, 2007. február 26-án megdöntötte Jimmy Connors korábbi, 160 hetes rekordját, ő töltötte tehát eddig a leghosszabb időt megszakítás nélkül a világranglista élén.

• A világranglista élén eltöltött összes hét tekintetében Federer az ötödik helyen áll az örökranglistán, csak John McEnroe (170), Jimmy Connors (268), Ivan Lendl (270) és Pete Sampras (286 hét) előzi meg.

• Federer háromszor fejezte már be az évet a világranglista élén (2004-2006).

A leghosszabb ideig vezették a világranglistát megszakítás nélkül:

	Teniszező	Hét	Dátum
1.	Roger Federer*	167*	2004. febr. –
2.	Jimmy Connors	160	1974. júl.-1977. aug.
3.	Ivan Lendl	157	1985. szept.-1988. szept.
4.	Pete Sampras	102	1996. ápr.-1998. márc.
5.	Lleyton Hewitt*	75	2001. nov.-2003. ápr.

A világranglista élén összesen a legtöbb hetet töltötték:

	Teniszező	Összes hét
1.	Pete Sampras	286
2.	Ivan Lendl	270
3.	Jimmy Connors	268
4.	John McEnroe	170
5.	Roger Federer*	167*
6.	Björn Borg	109
7.	Andre Agassi	101
8.	Lleyton Hewitt*	80

*aktív, 2007. április 9.

[szerkesztés] Veretlenségi sorozatok

• Már 48 meccset nyert sorozatban füves pályán (abszolút rekord) – folyamatban, 2006-ban a wimbledoni tenisztorna első fordulójában Richard Gasquet ellen aratott győzelmével döntötte meg Björn Borg korábbi, 41 meccses rekordját.

• Már 11 egymást követő Grand Slam tornán jutott be Federer az elődöntőbe – folyamatban (abszolút rekord, a 2007-es Ausztrál Openen döntötte meg Ivan Lendl korábbi rekordját)

• Már 7 egymást követő Grand Slam tornán jutott be Federer a döntőbe – folyamatban (Open era-rekord, Federer beállította Jack Crawford 1934-es abszolút rekordját.)

• Már 5-ször volt Federernek 20 meccsnél hosszabb veretlenségi sorozata. Björn Borg mellett Federer a második olyan teniszező az open erá-ban, akinek ez sikerült. Első: 23 meccs (2004), második: 26 meccs (2004 vége, 2005 eleje), harmadik: 25 meccs (2005 eleje), negyedik: 35 (2005 vége). Az ötödik 2006-ban kezdődött a US Openen, és jelenleg is tart (ld. előző pont).

• Federer 17 tornán érte el egymás után a döntőt a 2006-os Cincinnati Masters előtt, ahol a 2. körben kiesett. Már csak egy döntő hiányzott ahhoz, hogy beállítsa Ivan Lendl rekordját (18 döntő egymás után).

• Federer 55 meccset nyert sorozatban Észak-Amerikában (abszolút rekord, vége: 2006, Cincinnati, 2. kör, Andy Murray).

• Federer 56 meccset nyert sorozatban kemény pályán (abszolút rekord, vége: 2006, Dubai, döntő, Rafael Nadal). Közvetlenül utána Federer elkezdett egy újabb sorozatot kemény pályán, amely 36 nyert meccs után szakadt meg a 2007-es Indian Wells Masters 2. körében.

• 41 meccses veretlenségi sorozat bármilyen pályán – kezdete: 2006, US Open, utána Federer megnyert 2 meccset Davis-kupán (Szerbia és Montenegro ellen), nyert Tokióban, Madridban, Baselben, Sanghajban (Masters Cup), a 2007-es Ausztrál Openen és Dubaiban. A sorozat a 2007-es Indian Wells Masters 2. körében szakadt meg. (Rekord: Guillermo Vilas, 46 meccs)

• 26 meccset nyert a világranglista első 10 helyén álló teniszezők ellen (abszolút rekord, 2003. október - 2005. Ausztrál Open, elődöntő, Marat Safin)

• 24 döntőt megnyert sorozatban (open era-rekord, 2003, Bécs – 2005, Masters Cup, David Nalbandian). A korábbi open era-rekordot John McEnroe és Björn Borg tartotta 12 egymás után megnyert döntővel.

• Az első alkalom, hogy Federer egy tornát sorozatban negyedszerre is megnyert, 2006. június 18-án volt, a Gerry Weber Openen (Halle, füves). Ugyanezt megismételte egy héttel később, amikor sorozatban negyedszerre nyerte meg a wimbledoni teniszbajnokságot.

• 2006 novemberétől kezdve (Tennis Masters Cup, round robin meccs Andy Roddick ellen) 2007 februárjáig (Dubai, Kristian Pless) egyetlen egy szettet sem vesztett - ez 31 sorozatban megnyert szettet jelent.

• Federer 15 egymást követő tie-breaket nyert meg (rekord: 16, Pete Sampras) – a sorozat Novak Djokovic ellen szakadt meg 2007-ben Dubaiban.

[szerkesztés] Éves rekordok

• 2004-től 2006-ig Federernek voltak a legjobb hároméves meccs- és tornagyőzelmi mutatói a világranglista bevezetése óta. Megnyerte meccseinek 94.3%-át (247-15), és a tornáinak 69.4%-át: 49 tornán indult, 34-et megnyert (ebből 8 Grand Slam torna volt). A hároméves meccsnyerési rekordot korábban Ivan Lendl tartotta: ő 1985 és 1987 között meccsei 92,1%-át nyerte meg.

• Federer eddigi (2007. 03. 3-ig) döntőinek 78,3%-át megnyerte: 60 döntőbe jutott be, ebből 47-et megnyert. (Pete Sampras: 72,7%, John McEnroe: 71,3%, Björn Borg: 70,5%)

• 2004-ben Federer lett a tizedik teniszező az open erá-ban, aki legalább 11 egyéni címet szerzett egy évben. Ezzel ő lett az első világelső Ivan Lendl óta (1985), aki egy évben 11 versenyt nyert. Ráadásul 2004-ben Federer lett az egyetlen teniszező, aki legalább 10 tornát megnyert egy évben anélkül, hogy döntőt vesztett volna.

• 2004-ben Federer lett az első teniszező Björn Borg óta (1979), aki egymás után tudott 3 különböző borításon tornát nyerni. (Wimbledon: füves, Gstaad: salakos, Toronto: kemény.)

• 2005-ben Federer a meccsei 95,3%-át megnyerte (81–4), ennél csak John McEnroe-nak volt jobb rekordja 1984-ben (82–3; 96,5%)

• 2005-re Federer mind a négy borításon nyert legalább egy tornát egyéniben és párosban is: (egyéni: Sydney 2002 (kemény), Hamburg 2002 (salak), Milánó 2001 (szőnyeg), and Halle 2003 (fű); páros: Rotterdam 2001 (kemény), Gstaad 2001 (salak), Moszkva 2002 (szőnyeg) és Halle 2005 (fű).)

• 2006-ban Federer lett az első versenyző Ivan Lendl óta, aki két egymást követő évben legalább 80 meccset megnyert (2005-ben: 81-4, 2006-ban: 92-5). (Ivan Lendl: 1980-ban: 106-26, 1981-ben: 96-14, 1982-ben: 106-9)

• Federer az első teniszező, aki 4 egymást követő év mindegyikében legalább 70 meccset megnyert: 2003-ban: 78-17, 2004-ben: 74-6, 2005-ben: 81-4, 2006-ban: 92-5.

• 2006-ban Federer 17 tornán indult, és ebből 16-szor bejutott a döntőbe (94,1%), ezzel új rekordot állított fel. (Korábbi rekord: John McEnroe, 93,3%, 1984.)

• 2006-ban Federer 8,343,885 dollárt nyert teniszversenyen, ezzel szintén új rekordot állított fel. (Korábbi rekord: Pete Sampras, 6,498,311 dollár, 1997.)

• 2006-ban Federer lett az első teniszező Thomas Muster óta (1995), aki 12 versenyt nyert egy éven belül.

• 2006-ban Federer lett az első teniszező az open erá-ban, aki három egymást követő év mindegyikében legalább 10 egyéni címet szerzett. Federer egyébként mindhárom évben (2004-2006) több címet nyert, mint tízet (2004: 11, 2005: 11, 2006: 12).

	1998	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007*	Karrier*
Kemény pálya	2-2	4-5	21-15	21-9	30-11	46-11	46-4	50-1	59-2	14-2*	291-61*
Füves pálya	0-0	0-2	2-3	9-3	5-3	12-0	12-0	12-0	12-0	0-0*	64-11*
Szőnyegborítás	0-0	9-5	10-5	10-4	11-4	5-2	0-0	4-1	5-0	0-0*	54-21*
Salakos pálya	0-1	0-5	3-7	9-5	12-4	15-4	16-2	15-2	16-3	0-0*	86-33*
Nyert-vesztett meccsek	2-3	13-17	36-30	49-21	58-22	78-17	74-6	81-4	92-5	14-2*	497-127*
Tornagyőzelem	0	0	0	1	3	7	11	11	12	2*	47*
Világranglista-helyezés	301	64	29	13	6	2	1	1	1	1*

* 2007. március 17-én

Világranglista-helyezések: év végén (kivétel: 2007.)

[szerkesztés] Federer tornagyőzelmei

Torna típusa	Egyéni	Páros
Grand Slam torna	10	-
Masters Series	12	1
International Series Gold	8	3
International Series	14	3
Tennis Masters Cup	3	-

[szerkesztés] Egyéni (47)

No.	Dátum	Verseny	Pálya	Ellenfél	Eredmény
1	2001. február 4.	Milánó, Olaszország	Kemény	Julien Boutter (francia)	6-4, 6-7 (7-9), 6-4
2	2002. január 13.	Sydney, Ausztrália	Kemény	Juan Ignacio Chela (argentín)	6-3, 6-3
3	2002. május 19.	Hamburg Masters, Németország	Salakos	Marat Safin (orosz)	6-1, 6-3, 6-4
4	2002. október 13.	Bécs, Ausztria	Kemény	Jiří Novák (cseh)	6-4, 6-1, 3-6, 6-4
5	2003. február 16.	Marseille, Franciaország	Kemény	Jonas Björkman (svéd)	6-2, 7-6 (8-6)
6	2003. március 2.	Dubai, Egyesült Arab Emírségek	Kemény	Jiří Novák (cseh)	6-1, 7-6 (7-2)
7	2003. május 4.	München, Németország	Salakos	Jarkko Nieminen (finn)	6-1, 6-4
8	2003. június 15.	Halle, Németoszág	Füves	Nicolas Kiefer (német)	6-1, 6-3
9	2003. július 6.	Wimbledon, Grand Slam torna, London, Nagy-Britannia	Füves	Mark Philippoussis (ausztrál)	7-6 (7-5), 6-2, 7-6 (7-3)
10	2003. október 12.	Bécs, Ausztria	Kemény	Carlos Moya (spanyol)	6-3, 6-3, 6-3
11	2003. november 16.	Houston Mesters Cup, Egyesült Államok	Kemény	Andre Agassi (amerikai)	6-3, 6-0, 6-4
12	2004. február 1.	Ausztrál Open, Grand Slam torna, Melbourne, Ausztrália	Kemény	Marat Safin (orosz)	7-6 (7-3), 6-4, 6-2
13	2004. március 7.	Dubai Open, Egyesült Arab Emírségek	Kemény	Feliciano López (spanyol)	4-6, 6-1, 6-2
14	2004. március 21.	Indian Wells Masters, Egyesült Államok	Kemény	Tim Henman (angol)	6-3, 6-3
15	2004. május 16.	Hamburg Masters, Németország	Salakos	Guillermo Coria (argentín)	4-6, 6-4, 6-2, 6-3
16	2004. június 13.	Halle, Németország	Füves	Mardy Fish (amerikai)	6-0, 6-3
17	2004. július 5.	Wimbledon, Grand Slam torna, London, Nagy-Britannia	Füves	Andy Roddick (amerikai)	4-6, 7-5, 7-6 (7-3), 6-4
18	2004. július 11.	Gstaad, Svájc	Salakos	Igor Andreev (orosz)	6-2, 6-3, 5-7, 6-3
19	2004. augusztus 1.	Toronto Masters, Kanada	Kemény	Andy Roddick (amerikai)	7-5, 6-3
20	2004. szeptember 12.	US Open, Grand Slam torna, New York, Egyesült Államok	Kemény	Lleyton Hewitt (ausztrál)	6-0, 7-6 (7-3), 6-0
21	2004. október 3.	Bangkok, Thaiföld	Kemény	Andy Roddick (amerikai)	6-4, 6-0
22	2004. november 21.	Houston Masters Cup, Egyesült Államok	Kemény	Lleyton Hewitt(ausztrál)	6-3, 6-2
23	2005. január 9.	Doha, Katar	Kemény	Ivan Ljubičić (horvát)	6-3, 6-2
24	2005. február 20.	Rotterdam, Hollandia	Kemény	Ivan Ljubičić (horvát)	5-7, 7-5, 7-6 (7-5)
25	2005. február 27.	Dubai, Egyesült Arab Emírségek	Kemény	Ivan Ljubičić (horvát)	6-1, 6-7 (6-8), 6-3
26	2005. március 20.	Indian Wells Masters, Egyesült államok	Kemény	Lleyton Hewitt (ausztrál)	6-2, 6-4, 6-4
27	2005. április 3.	Miami Masters, Egyesült Államok	Kemény	Rafael Nadal (spanyol)	2-6, 6-7 (4-7), 7-6 (7-5), 6-3, 6-1
28	2005. május 15.	Hamburg Masters, Németország	Salakos	Richard Gasquet (francia)	6-3, 7-5, 7-6 (7-4)
29	2005. június 13.	Halle, Németország	Füves	Marat Safin (orosz)	6-4, 6-7 (6-8), 6-4
30	2005. július 3.	Wimbledon, Grand Slam torna, London, Nagy-Britannia	Füves	Andy Roddick (amerikai)	6-2, 7-6 (7-2), 6-4
31	2005. augusztus 21.	Cincinnati Masters,Egyesült Államok	Kemény	Andy Roddick (amerikai)	6-3, 7-5
32	2005. szeptember 11.	US Open, Grand Slam torna, New York, Egyesült Államok	Kemény	Andre Agassi (amerikai)	6-3, 2-6, 7-6 (7-1), 6-1
33	2005. október 2.	Bangkok, Thaiföld	Kemény	Andy Murray (brit)	6-3, 7-5
34	2006. január 8.	Doha, Qatar	Kemény	Gaël Monfils (francia)	6-3, 7-6 (7-5)
35	2006. január 29.	Ausztrál Open, Grand Slam torna, Melbourne, Ausztrália	Kemény	Marcos Baghdatis (ciprusi)	5-7, 7-5, 6-0, 6-2
36	2006. március 19.	Indian Wells Masters, Egyesült Államok	Kemény	James Blake (amerikai)	7-5, 6-3, 6-0
37	2006. április 2.	Miami Masters, Egyesült Államok	Kemény	Ivan Ljubičić (horvát)	7-6 (7-5), 7-6 (7-4), 7-6 (8-6)
38	2006. június 18.	Halle, Németország	Füves	Tomáš Berdych (cseh)	6-0, 6-7 (4-7), 6-2
39	2006. július 9.	Wimbledon, Grand Slam torna, London, Nagy-Britannia	Füves	Rafael Nadal (spanyol)	6-0, 7-6 (7-5), 6-7 (2-7), 6-3
40	2006. augusztus 13.	Toronto Masters, Kanada	Kemény	Richard Gasquet (francia)	2-6 6-3 6-2
41	2006. szeptember 10.	US Open, Grand Slam torna, New York, Egyesült Államok	Kemény	Andy Roddick (amerikai)	6-2, 4-6, 7-5, 6-1
42	2006. október 8.	Tokió, Japán	Kemény	Tim Henman (angol)	6-3, 6-3
43	2006. október 22.	Madrid Masters, Spanyolország	Kemény	Fernando González (chílei)	7-5, 6-1, 6-0
44	2006. október 29.	Basel, Svájc	Fedett, kemény	Fernando González (chílei)	6-3, 6-2, 7-6 (7-3)
45	2006. november 19.	Shanghai Masters Cup, Kína	Fedett, kemény	James Blake (amerikai)	6-0, 6-3, 6-4
46	2007. január 28.	Ausztrál Open, Grand Slam torna, Melbourne, Ausztrália	Kemény	Fernando González (chílei)	7-6 (7-2), 6-4, 6-4
47	2007. március 3.	Dubai, Egyesült Arab Emírségek	Kemény	Mikhail Youznhy (orosz)	6-4, 6-3

[szerkesztés] Páros (7)

No.	Dátum	Verseny	Partner	Ellenfél	Eredmény
1	2001. február 19.	Rotterdam, Hollandia	Jonas Björkman (svéd)	Petr Pala (cseh) / Pavel Vizner (cseh)	6:3, 6:0
2	2001. augusztus 9.	Gstaad, Svájc	Marat Safin (orosz)	Michael Hill (ausztrál) / Jeff Tarango (amerikai)	1:0, ret.
3	2002. február 18.	Rotterdam, Hollandia	Max Mirnyi (fehérorosz)	Mark Knowles (bahamai) / Daniel Nestor (kanadai)	4:6, 6:3, 6:4
4	2002. augusztus 30.	Moszkva, Oroszország	Max Mirnyi (fehérorosz)	Joshua Eagle (ausztrál) / Sandon Stolle (ausztrál)	6:4, 7:6
5	2003. március 17.	Miami, USA	Max Mirnyi (fehérorosz)	Leander Paes (indiai) / David Rikl (cseh)	7:5, 6:3
6	2003. október 6.	Bécs, Ausztria	Yves Allegro (svájci)	Mahesh Bhupathi (indiai) / Max Mirnyi (fehérorosz)	7:6, 7:5
7	2005. június 6.	Halle, Németország	Yves Allegro (svájci)	Joachim Johansson (svéd) / Marat Safin (orosz)	7:5, 6:7, 6:3

[szerkesztés] Kapcsolódó oldalak

• Tenisz
• Grand Slam tornák (tenisz)
• Grand Slam (tenisz)
• Wimbledon (tenisz)
• Wimbledoni bajnokok, férfi egyes
• Australian Open
• Australian Open bajnokok (férfi egyéni)
• ATP Masters Series
• Association of Tennis Professionals

[szerkesztés] Forrás

• Roger Federer.com - Hivatalos weboldal
• az ATP hivatalos oldala
• Go Roger szurkolói oldal

[szerkesztés] Hivatkozások

1. ^ The Roger Federer File, football
2. ^ The Roger Federer File, idols
3. ^ Federer sees himself "very far" from best player in history