Toronto

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 43°39′00’’ ny. h. 79°23′00’’

City of Toronto, Ontario

CN Tower és a Skydome az Ontario-tó felől

zászlaja

címere

Mottó: "Diversity Our Strength"

Elhelyezkedése

A város elhelyezkedése Ontario államban

Kormányzat

Ország
Állam
Megye

Kanada
Ontario
nincs, önálló egység

Alapítás dátuma

1834. március 6.

Polgármester

David Miller

Földrajzi jellemzői

Területe

Teljes

629,91 km²

Magasság

76 m

Népesség

Város (2001)

2,481,494^[1] fő

Elővárosokkal

4,366,508 ^[3] fő

Agglomeráció

(2005-ben) 5,304,100 ^[2] fő

Népsűrűség

3 939,4 fő/km²

Időzóna

EST (UTC-5)

Weboldal: http://www.toronto.ca

A Wikimedia Commons tartalmaz Toronto témájú médiaállományokat.

Toronto Ontario állam fővárosa és egyben Kanada legnagyobb városa, egy igazi világváros, egyben a világ egyik legmultikulturálisabb városa, az elővárosaival együtt mintegy 5,5 milliós lakossága közel 100 nációból kerül ki. Kanada üzleti központja és gazdasági motorja, 1994-ben a The Economist című tekintélyes gazdasági hetilap a világ legélhetőbb városának választotta.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Gazdaság
3 Tömegközlekedés
- 3.1 Jegyárak
- 3.2 Megbízhatóság
4 Sport
5 Látnivalók
6 Testvérvárosai
7 Jegyzetek

[szerkesztés] Története

„Toronto” nevének jelentése irokéz nyelven „a hely, ahol a fák a vízben állnak”, mely a mai Simcoe-tóra utalt, ahol a huron indiánok facölöpöket vertek a tóba, hogy könnyebben tudjanak halászni. Az első európaiak a vidéken francia szőrmekereskedők voltak, akik „Fort Rouillé” néven alapítottak 1750-ben a közelben egy kereskedelmi állomást. Az elő nagy migrációs hullám az Amerikai függetlenségi háború alatt és után érte a környéket, mikor az amerikai gyarmatokon élő, briteket támogató lojalisták távozni kényszerültek a későbbi állam területéről. Habár ők Toronto néven alapítottak egy apró falucskát a mai város helyén, alig több, mint tíz évvel később, 1793. július 29-én Kanada akkori kormányzója John Graves Simcoe az azóta megszűnt Felső-Kanada tartmány székhelyének választotta és York néven egy várost emeltetett a helyére. Az 1812-es háborúban bevették az amerikaiak és nagyrészét el is pusztították, a háború után mégis a Kanadába irányuló bevándorlás egyik elsődleges célállomása lett. York város 1834. március 6-án ünnepélyes keretek között újrakeresztelte saját magát, és ismét felvette az eredeti alapításkori nevét, ezzel ezt a dátumot téve meg Toronto város születésének is. A Nagy-tavakon az 1840-es, 1850-es években beindult hajóforgalom (A város az egyik nagy tó, az Ontario-tó partján fekszik), majd az ebből következő gazdasgi robbanás komoly bevándorlási hullámot indított Kanada felé, mely révén az 1970-es években Toronto, Montréalt megelőzve, az ország legnagyobb városává nőtte ki magát, átvéve annak központi gazdasági, üzleti és kulturális szerepét is. A torontói tőzsde ma a világ vezető tőzsdéi közé tartozik.

[szerkesztés] Gazdaság

Toronto GDP-je 305 millió USD, ami a világ 7-ik legnagyobb városi gazdaságává teszi. Kanada pénzügyi, ipari, kulturális és piacgazdasági közpöntja. Tőzsdéje a TSX, a világ hatodik legnagyobb és a világ első elektronikusan vezérelt tőzsdéje. A Bay Steet-en helyezkedik el ami, a New York-i Wall Street kanadai megfelelője.

[szerkesztés] Tömegközlekedés

A TTC villamosa a Dundas Street-en

A város tömegközlekedését a Toronto Transit Commission avagy TTC vállalat tartja kézben. Ontario tartomány fővárosában és Kanada legnépesebb városában a tömegközlekedés fő formái a „subway” (metró), a „streetcar” (villamos), és a „bus” (busz). Emellett még fontos szerepet játszanak a scarborough-i LRT-k (Könnyű vasút) és a „Go Train” elnevezésû HÉV-járatok is. Trolibuszok nincsenek Torontóban, de a múltban voltak. Az utolsó trolibuszvonalakat a városban 1993.-ban szüntették meg.

A leggyorsabb és legmegbízhatóbb utazási mód a metró, majd utána a villamos. Minél távolabb esik egy adott terület a belvárostól, annál valószínűbb, hogy csupán ritkán (20-30 percenként) jár arra busz.

[szerkesztés] Jegyárak

TTC NovaBus RTS 7207 a Finch Station állomáson

A jegyárak elég gyorsan emelkedtek az elmúlt 5-6 évben. 2000-ben még 2 kanadai dollárba kerültek a jegyek, ma már $2.75 az ár.

A legutóbbi jegyáremelésnél nyilvánossá vált egy jelentés, miszerint a TTC olyan olcsó áron árulja reklámfelületeit, hogy az összes reklámbevétel nem haladja meg egy $0.25-os jegyáremelés bevételét. Ezt követően természetesen további újságcikkekben felmerült, hogy a TTC miért nem a reklámozási díjakat emeli a TTC a jegyárak helyett. Ez azonban előreláthatóan nem befolyásolja a jegyáremelést.

[szerkesztés] Megbízhatóság

A buszok és villamosok gyakran pontatlanok, és nem ritka látvány három villamos közvetlenül egymás után (ami az elvileg 10 percenkénti villamosérkezés esetén azt jelenti, hogy a következő járat kb. 30 perc múlva érkezik majd). Ez a busz- és villamostumultus azzal magyarázható, hogy a járművezetők egy adott számú „futamot” kötelesek elvégezni a munkaidőszakuk alatt, így ha egy sofőr az utolsó futamán van, akkor minél inkább siet, annál hamarabb mehet haza vagy ebédszünetre.

A metrón gyakoriak az ideiglenes leállások, de általában nem tartanak sokáig.

[szerkesztés] Sport

Klub	Liga	Stadion	Alapítás éve	Bajnoki címek
Toronto Argonauts	CFL Amerikai futball	Rogers Centre	1873	15
Toronto Maple Leafs	NHL Jégkorong	Air Canada Centre	1917	13
Toronto Maple Leafs	IBL Baseball	Christie Pits	1969	7
Toronto Blue Jays	MLB Baseball	Rogers Centre	1977	2
Toronto Raptors	NBA Kosárlabda	Air Canada Centre	1995	0
Toronto Lynx	USL Labdarúgás	Centennial Park Stadium	1997	0
Toronto St. Michaels Majors	OHL Jégkorong	St. Michael's College School Arena	1997	0
Toronto Rock	NLL Lacrosse	Air Canada Centre	1998	5
Toronto Marlies	AHL Jégkorong	Ricoh Coliseum	2005	0
Toronto FC	MLS Labdarúgás	National Soccer Stadium at Exhibition Place	2007	0