Somogy vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Somogy vármegye** (11. század-1950)

Székhely	Kaposvár
Terület	6675 km²
Népesség	326 835 (1891)
Nemzetiségek	magyarok

Somogy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Jelenleg is Magyarországhoz tartozik.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
2 Történelem
3 Lakosság
4 Közigazgatás
5 Főispánjai

[szerkesztés] Földrajz

A vármegye területe nagyrészt síkság, bár keleten található volt pár dombság, azonban ezek magassága nem haladta meg a 300 m magasságot sem. A vármegye vizekben aránylag gazdag volt: a vármegyén át folyt Dráva, a Kapos, valamint megemlítendő a Kárpát-medence legnagyobb tava, a Balaton, amely közigazgatásilag akkor a vármegyéhez tartozott. Észkaról Zala és Veszprém vármegyék, keletről Veszprém, Tolna és Baranya vármegyék, délről Horvát-Szlavonország, nyugatról pedig Zala vármegye határolta.

[szerkesztés] Történelem

A vármegye a 11. században alakult, a legöregebb magyar vármegyék közé tartozott. Azon kevés vármegyék közé tartozott, amelyeket nem érintett trianoni békediktátum. 1950-től Siófok város és környéke (amely 1850-től a szomszédos Veszprém vármegye területéhez tartozott) visszakerült a vármegyéhez, illetve Szigetvár és környéke Baranya megye területéhez csatolódott. 1950-től a vármegye átalakult megyévé. Utódja Somogy megye.

[szerkesztés] Lakosság

A vármegye összlakossága 1891-ben 326.835 lakos volt, ebből

294.242 (90%) magyar
19.721 (7%) német
10.829 (3%) horvát

[szerkesztés] Közigazgatás

A vármegye kilenc járásra volt felosztva:

Barcsi járás, székhelye Barcs
Csurgói járás, székhelye Csurgó
Kaposvári járás, székhelye Kaposvár (rendezett tanácsú város)
Lengyeltóti járás, székhelye Lengyeltóti
Marcali járás, székhelye Marcali
Nagyatádi járás, székhelye Nagyatád
Szigetvári járás, székhelye Szigetvár
Tabi járás, székhelye Tab

[szerkesztés] Főispánjai

Név	Időszak
Patachich Sándor	1740-1747
Batthyányi Károly	1747-1772
Sigray Károly	1772-1785
Széchényi Ferenc (királyi biztos)	1785-1786
Splényi József (királyi biztos)	1786-1790
Sigray Károly	1790-1798
Széchényi Ferenc	1798-1811
Teleki László	1811-1821
Sigray József	1822-1830
Kaposmérei Mérey Sándor	1831-1845
Czindery László	1845-1848
Nádasdi Sárközy Albert	1848-1849
Jankovich László	1860
Mérey Károly	1861
Jankovich László	1865, 1867-1886
Domahidy Elemér	1903-1906
Vizeki Tallián Béla	1886-1892
Vizeki Tallián Gyula	1893-1906
Kapotsfy Jenő	1906-1910
Makfalvy Géza	1910-1917
Széchényi Aladár	1918-1919
Svastics Nándor (kormánybiztos)	1919
Sárközy György	1920-1926
Keresztes-Fischer Ferenc	1926-1931
Szapáry Lajos	1931-1935
Igmándy Hegyessy László	1935-1938
Nagybarcsai Barcsay Ákos	1938-1939
Széchényi Endre	1939-1944
Szathmáry Lajos	1944-1945
Vidovics Ferenc	1945-1946
Fekete Tibor	1946-1947
Bobánovics Jenő	1947-1950