ON AMAZON:



https://www.amazon.com/Voice-Desert-Valerio-Stefano-ebook/dp/B0CJLZ2QY5/



https://www.amazon.it/dp/B0CT9YL557

We support WINRAR [What is this] - [Download .exe file(s) for Windows]

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
SITEMAP
Audiobooks by Valerio Di Stefano: Single Download - Complete Download [TAR] [WIM] [ZIP] [RAR] - Alphabetical Download  [TAR] [WIM] [ZIP] [RAR] - Download Instructions

Make a donation: IBAN: IT36M0708677020000000008016 - BIC/SWIFT:  ICRAITRRU60 - VALERIO DI STEFANO or
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
სომხეთი - ვიკიპედია

სომხეთი

ვიკიპედიიდან

Հայաստանի Հանրապետություն
სომხეთის რესპუბლიკა
ქვეყნის დროშა ქვეყნის გერბი
დროშა გერბი
ჰიმნი: Մեր Հայրենիք (ჩვენი სამშობლო)
დევიზი: Մեկ Ազգ, Մեկ Մշակույթ
ქვეყნის მდებარეობა
დედაქალაქი ერევანი
40°16′N 44°34′E
უდიდესი ქალაქი ერევანი
ოფიც. ენები სომხური
მთავრობა უნიტარული რესპუბლიკა
  -პრეზიდენტი რობერტ ქოჩარიანი
  -პრ.-მინისტრი სერჟ სარქისიანი
ფართობი
 - საერთო
 
 - წყალი (%)
 
29,800 კმ² (141-ე)
 
  4.71%
მოსახლეობა
 - 2007 სავ.
 - 2001 ცენზი
 - სიმჭიდროვე
 
3,229,900 (135-ე)
3,002,594
101 ად/კმ² 
მშპ (ppp)
 - საერთო

 - ერთ მოსახლეზე
2007მიახლ.
$16.83 მილიარდი 
$5,700 
აგი (2007) 0.775 (საშუალო) (83-ე)
ვალუტა დრამი (AMD)
დროის სარტყელი (UTC +4)
  -ზაფხულის დრო (UTC +5)
ქვეყნის კოდი ARM
ccTLD .am
სატელეფონო კოდი +374


სექციების სია

[რედაქტირება] სახელწოდება

  • ოფიციალური: სომხეთის რესპუბლიკა.
  • ეროვნული: Հայաստան; Hajastani Hanrapetutjun.
  • ეტიმოლოგია: ქვეყნის სახელის სხვადასხვა ფორმები მომდინარეობს ძველსომხური ტომებისაგან - ჰაიასა, სუხმე, არმე. პირველი მათგანისგან მიღებულია სახელწოდება სომხურ ენაზე (ჰაიასტან), მეორისაგან - ქართულ ენაზე (სომხეთი), მესამისაგან - ევროპულ ენებზე (Armenia).
  • ქვეყნის საერთაშორისო კოდი: AM.


[რედაქტირება] გეოგრაფია

სომხეთის რესპუბლიკა
სომხეთის რესპუბლიკა

ქვეყანა ამიერკავკასიაში, ჩრდილოეთით ესაზღვრება საქართველოს, აღმოსავლეთით - აზერბაიჯანს, სამხრეთით - ირანს, დასავლეთით - თურქეთს. ფართობი შეადგენს 29.800 კვ.კმ-ს. სომხეთის უმაღლესი მწვერვალი მთა არაგაცი (4095 მ), მნიშვნელოვანი მდინარეები - არაქსი, რაზდანი; ტბა - სევანი.


[რედაქტირება] სახელმწიფო

  • სახელმწიფო სისტემა: განვითარებადი დემოკრატიული რესპუბლიკა.
  • სახელმწიფოს მეთაური: პრეზიდენტი რობერტ ქოჩარიანი (1998).
  • მთავრობის მეთაური : პრემიერ-მინისტრი.
  • საკანონმდებლო ორგანო: ერთპალატიანი პარლამენტი (131 წევრი).


[რედაქტირება] ტერიტორიული მოწყობა

ქვეყანა ადმინისტრაციულად იყოფა 11 ოლქად (მარზი). 10 მარზი + დედაქალაქი, რომელსაც ასევე მარზის სტატუსი აქვს.

ერევანი
ერევანი
ოლქი მოსახლეობა
(ათასი)
ფართობი
(ათასი)
ადმ. ცენტრი
ერევანი 1,267,576 210 ერევანი
არაგაცოტნი 173,667 2,755 აშტარაკი
არარატი 320,941 2,003 არტაშატი
არმავირი 340,343 1,241 არმავირი
გეღარკუნიკი 297,655 3,655 გავარი
ვაიოც-ძორი 70,004 2,406 იეჰეგნაძორი
კოტაიკი 335,934 2,100 რაზდანი
ლორი 402,191 3,791 ვანაძორი
სიუნიკი 167,962 4,505 ღაფანი
ტავუში 165,578 3,120 იჯევანი
შირაკი 370,780 2,679 კუმაირი

[რედაქტირება] დემოგრაფია

  • მოსახლეობა: 3,326 მლნ (2003), მათ შორის 95,7% სომეხი, 1,7% ქურთი, 1,6% რუსი. 1993 წელს აზერბაიჯანელთა აბსოლუტური უმრავლესობა ქვეყნიდან გადასახლდა.
  • სახელმწიფო ენა: სომხური, სხვა ენები - რუსული (2%).
  • რელიგია: ქრისტიანობა. უმრავლესობა ეკუთვნის სომხურ-გრიგორიანულ ეკლესიას (94%), სომხურ-კათოლიკური მრევლი შეადგენს 5%-ს.
  • დედაქალაქი: ერევანი (1,267 მლნ).
  • დიდი ქალაქები: ვანაძორი (147 ათასი), გიუმრი (125), ვაღარშაპატი (66), რაზდანი (61).

[რედაქტირება] ეკონომიკა

ქვეყანას აქვს ოქროს მცირე რეზერვი, სპილენძის, მოლიბდენის, თუთიის, ალუმინის რესურსები. საექსპორტოდ აწარმოებენ ქიმიკატებს, კვების პროდუქტებს, მანქანათმშენებლობის პროდუქციას. ეროვნული ვალუტა სომხური დრამია (AMD). მნიშვნელოვანი კურორტები: არზნი, დილიჟანი, წახკაძორი, სევანი, ჯერმუკი.


[რედაქტირება] უახლესი ისტორია

1988 წლიდან ჩართულია სერიოზულ კონფლიქტში აზერბაიჯანთან მთიანი ყარაბაღის გამო. 1991 წელს გამოაცხადა დამოუკიდებლობა. 1992 წლიდან დსთ-ს წევრია.


[რედაქტირება] კულტურა

  • არქიტექტურა: ეჩმიაძინი - რელიგიური ცენტრი, ტაძართა კომპლექსი (V — VI სს.), გარნი - ციხე-სიმაგრე და ტაძარი (I ს.), გეჰარდი (მონასტერი); დვინის და ზვარტნოცის სასახლეები და ეკლესიები (III — IV სს.).
  • ლიტერატურა: სომხური ეპოსი - დავით სასუნცი (IX-X ს.), გლაძორის უნივერსიტეტი.

[რედაქტირება] რესურსები ინტერნეტში

სხვა ენებზე
Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Sub-domains

CDRoms - Magnatune - Librivox - Liber Liber - Encyclopaedia Britannica - Project Gutenberg - Wikipedia 2008 - Wikipedia 2007 - Wikipedia 2006 -

Other Domains

https://www.classicistranieri.it - https://www.ebooksgratis.com - https://www.gutenbergaustralia.com - https://www.englishwikipedia.com - https://www.wikipediazim.com - https://www.wikisourcezim.com - https://www.projectgutenberg.net - https://www.projectgutenberg.es - https://www.radioascolto.com - https://www.debitoformtivo.it - https://www.wikipediaforschools.org - https://www.projectgutenbergzim.com