Magyar Katolikus Egyház

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Egyházmegyéi
3 Egyházi adó
4 Lásd még
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

381-ben az aquileiai zsinat elismert Pannóniában működő érsekségeket. 1001-től I. István király több érsekséget és püspökséget szervez az országban (Esztergom, Pécs, Kalocsa).
Querfurti Brunó (más néven: Bonifác) német szerzetes 1003 után több hittérítő utat tesz Magyarországon.
1020 körül indul el az egyházi oktatás.
1046-ban tör ki a Vata-féle pogány lázadás, mely során Gellért püspök vértanú halált hal (1046.09.25.).
1055-ben I. András királyunk Tihanyban bencés monostort alapít, melynek alapító oklevele az első magyar nyelvemlékünk.
1080-ban felavatják a magyar egyház első szentjeit, köztük I. István, Magyarország államalapító és egyházszervező királyát.
1092-ben A magyar egyház I. (Szent) László király elnöklete alatt zsinatot tart Szabolcson.
1116 előtt kiadják Kálmán király ún. II. törvényét, mely a zsidók és a keresztények közötti kapcsolatok kérdéseit rendezi.
1279-ben Fülöp pápai legátus kihirdeti a budai zsinatnak a magyar egyház belső életét szabályozó végzéseit, és kiközösíti IV. (Kun) László királyt, az országra interdiktum-ot (kiátkozást) hirdet. A királlyal később kibékül.
Egy 1356-os pápai levél Nagy Lajos királyt "Krisztus védőpajzsának, az Úr athlétájának" nevezte a Pápai Állam katonai támogatása elismeréseként.
1378-ban az egyházszakadás során Magyarországon a "törvényes" római pápát ismerték el és támogatták.
1403-ban azonban Zsigmond király hatalmi harcok következtében nem ismerte el a pápák hatalmát, és kiadta a az ún. királyi tetszvényjogot tartalmazó rendeletét.
1561-től kezdte el nyilvánosan terjeszteni tanait a Református Egyház Debrecenben, melyre a katolikus ellenreformáció volt a válasz. 1671-1681 között perekkel kényszerítették a protestáns lelkészeket áttérésre, többeket gályarabságra ítéltek. II. József által 1781-ben kiadott "Türelmi rendelet" engedélyezte 100 év után más vallások gyakorlását is – majd 1848-ban a XX. törvénycikk kimondta, hogy Magyarországon nincs uralkodó vallás. Elindul a szekularizáció
1848 márciusában a katolikus egyház több évszázados jussa, a tized megszűnik
1945-ben az egyház földjeit államosítják. 1948 végén letartóztatják Mindszenty József bíborost és koncepciós perben elítélik. 1956-ban szabadították ki pár napra, majd az amerikai követségre menekült, ahonnan 1971-ben Rómába került. Élete végéig Bécsben élt.
1950-ben állami oldalról megvonják a szerzetesrendek java részének "működési engedélyét" (a gyakran használt "feloszlatás" pontatlan kifejezés ez esetben, mert az az egyházi hatóság általi megszüntetést jelentené), a rendek 1989-től működhetnek újra legálisan.
1950. augusztus 30-án a püspöki kar a kormánnyal a Vatikán hozzájárulása nélkül kötött (ezért egyházjogi szempontból nem szabályos) megállapodásban elismeri a Magyar Népköztársaság államrendjét és kötelezi magát, hogy nem engedi meg "a hívők vallásos érzületének és a katolikus egyháznak államellenes politikai célokra" való felhasználását.
1951-ben a püspöki kar elfogadja az ún. "állameskü" letételét az 1949-es alkotmányra, tudomásul veszi, hogy a főpapokat csak az Elnöki Tanács hozzájárulásával lehet kinevezni és kinyilvánítja, hogy helyesli a békepapi mozgalmat.
1964. szeptember 15-én A Szentszék és a magyar állam képviselői aláírják az ún. "részleges megállapodás"-t, mely lényegében az 1950-es, jogilag tisztázatlan státuszú dokumentum főbb pontjait szentesíti. Ennek nyomán lehetővé válik a megüresedett püspöki székek betöltése, az egyház és az állam viszonya azonban lényegében nem változik Magyarországon.
1969-ben vezetik be a II. vatikáni zsinat reformjait követő mai liturgiát a katolikus egyházban. Legnagyobb hatású újításai: a misézés ezentúl latin helyett a nép nyelvén történik, a miséző pap nem a híveknek háttal, hanem a néppel szemközt állva vezeti a szertartást, a szentírási olvasmányok három évenként visszatérő rendben (A, B és C év) követik egymást, egyszerűsödik és érthetőbbé válik a liturgia.
1990-ben az azévi IV. törvény rendezi az egyházak megalakulási szabályait. (2005-re közel 150 egyház jön létre.)
1990. február 6-án Paskai László bíboros és Németh Miklós kormányfő közös nyilatkozatban bontják fel az 1950-ben kötött megállapodást.
1997-ben a Vatikán és a Magyar Köztársaság közötti ú.n. vatikáni szerződésben már egyházjogilag érvényesen és a bevett gyakorlatnak megfelelően rendezik a katolikus egyház és az állam viszonyával kapcsolatos alapvető kérdéseket. (A szerződés szolgált alapul a többi nagyobb felekezettel ezután megkötött megállapodásokhoz is.)
2005 nyilvánoságra kerülnek olyan listák, melyek – azok (sokszor névtelen) közreadói szerint – a kommunista besúgórendszert kiszolgáló egyházi vezetők neveit is tartalmazzák. E listákkal szemben komoly hitelességi aggályokat fogalmaznak meg, viszont a hiteles listák kiadását a Magyar Katolikus Egyház és a vele bizonyos azonosságot vállaló politikai erők minden eszközzel igyekeznek megakadályozni. (Megjegyzés: a katolikus egyház jogrendje értelmében azon felszentelt papok, szerzetesek és szerzetesnővérek, akik egy politikai szervezet, vagy más ideológia elkötelezettjeivé válnak, automatikusan egyházi kiközösítés alá esnek; hasonlóképpen a pedofília vagy szentségtörés vádjában a Vatikán által elítélt papok, szerzetesek.)

[szerkesztés] Egyházmegyéi

[szerkesztés] Szent István által alapított (hagyomány szerinti) egyházmegyék

Esztergomi Egyházmegye
Veszprémi Egyházmegye
Győri Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Erdélyi Egyházmegye (Gyulafehérvár székhellyel; területén latin térítőpüspökség a korábbi görög rítusú térítőpüspökség helyett)
Egri Egyházmegye
Kalocsai Egyházmegye
Csanádi Egyházmegye

[szerkesztés] Későbbi, középkorban alapított püspökségek

Váci Egyházmegye
Bihari Egyházmegye
Zágrábi Egyházmegye
Nyitrai Egyházmegye

[szerkesztés] Dualizmuskori alapítású ill. ekkor érsekségi rangra emelt egyházmegyék

Esztergomi érseki tartomány

Eperjesi Görög Katolikus Egyházmegye

Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye (Alapítva 1912-ben, székhelye előbb Debrecen, 1914-től Nyíregyháza.)

Székesfehérvári Egyházmegye

Szombathelyi Egyházmegye

Kalocsa-bácsi érseki tartomány

Kalocsai Főegyházmegye

Nagyváradi (latin szertartású) Egyházmegye

Csanádi Egyházmegye (székhelye: Temesvár)

Egri érseki tartomány

Egri Főegyházmegye

Szepesi Egyházmegye (székhelye: Szepesváralja)

Rozsnyói Egyházmegye

Kassai Egyházmegye

Szatmári Egyházmegye (székhelye: Szatmárnémeti)

Gyulafehérvár-fogarasi (balázsfalvi) görög katolikus érseki tartomány (román)

Gyulafehérvár-fogarasi Főegyházmegye (székhelye: Balázsfalva)

Nagyváradi (görög szertartású) Egyházmegye

Szamosújvári Egyházmegye

Lugosi Egyházmegye

Zágrábi érseki tartomány (horvát)

Zágrábi Főegyházmegye

Zengg-modrusi Egyházmegye

Boszna-szerémi (diakóvári) Egyházmegye

Körösi Görög Katolikus Egyházmegye

[szerkesztés] A magyarországi katolikus egyházmegyék napjainkban

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye (Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek)

Győri Egyházmegye (Dr. Pápai Lajos megyéspüspök)
Hajdúdorogi Egyházmegye (Dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök)
Miskolci Apostoli Exarchátus (Dr. Keresztes Szilárd exarcha)
Székesfehérvári Egyházmegye (Spányi Antal megyéspüspök)

Egri Főegyházmegye (Dr. Seregély István érsek)

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye (Bosák Nándor megyéspüspök)
Váci Egyházmegye (Dr. Beer Miklós megyéspüspök)

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (Bábel Balázs érsek)

Pécsi Egyházmegye (Mayer Mihály megyéspüspök)
Szeged-Csanádi Egyházmegye (Kiss-Rigó László megyéspüspök)

Veszprémi Főegyházmegye (Dr. Márfi Gyula érsek)

Kaposvári Egyházmegye (Balás Béla megyéspüspök)
Szombathelyi Egyházmegye (Dr. Veres András megyéspüspök)

Pannonhalmi „exempt” (vagyis az érseki joghatóság alól kivett és közvetlenül a Vatikán alá tartozó) egyházmegye; Pannonhalmi "nullius" bencés Főapátság (Dr. Várszegi Asztrik főapát-püspök)
Tábori Püspökség (Katonai Ordinariátus) (Dr. Szabó Tamás püspök)

[szerkesztés] Egyházi adó

Napjainkban Magyarországon az önkéntes egyházi hozzájárulás (közkeletű, de nem pontos nevén az "egyházi adó") az egyház általános irányelve szerint a személy éves adójának központilag felajánlható 1%-án túl az éves jövedelem 1%-a, melyet a hívő saját helyi közössége javára adományoz. De a hozzájárulás mértékének ilyetén „bevallása” (ellentétben pl. a németországi katolikus egyházzal) önkéntes. Az egyházi hozzájárulás jelképes is lehet (akár évente családonként 500 Ft is, egyes szegények esetében).