Többnyelvűség

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Poliglott az az ember, aki több nyelvet beszél.

Aki egy nyelvet beszél, az azt a nyelvet anyanyelvként beszéli. A második nyelv, idegennyelvnek számít, kivéve, ha olyan körülmények közt tanulja meg és tudja valaki, mintha az anyanyelve lenne. Ezek az emberek kétnyelvűek vagy „bilingvis személyek”.

[szerkesztés] Több idegennyelv tudása

Mivel nincs pontos meghatározása a nyelvtudásnak és az így idegennyelv tudásnak sem, az emberek saját bevallásaira kell, hogy támaszkodjunk annak megállapításában, hogy ki hány nyelvet beszél jól vagy értékelhető módon. Őket az egyszerűség kedvvért poliglottnak nevezzük. Híres magyar poliglottok – ellenőrizendő Wikipédia forrásból:

II. János Pál 8 nyelvet beszélt folyékonyan, és további 13-at ismert
Kemény Ferenc (fordító) (Francis Kemeni), magyar fordító, aki 40 nyelven ért 24 nyelvet beszél és 12 nyelven ír
Képes Géza, költő és műfordító 25 nyelvet ért
Kőrösi Csoma Sándor (Alexander Csoma de Körös), magyar tudós 17 nyelven olvasott
Lomb Kató fordító és tolmács 17 nyelvet beszélt és még 11-en olvasott
Sugár András, magyar fordító (újságíró?) 10 nyelvet beszél, és még 6-on olvas
Vámbéry Ármin, nyelvész 16 nyelvet beszélt
Dienes Gedeon, magyar tanácsadó 11 nyelvet beszél
Kada Lajos, magyar püspök legalább 10 nyelvet beszélt
Lénárd Sándor, (1910-1972) magyar nyelvész, orvos, zenész, festő, író és fordító legalább kilenc nyelven beszélt
Polgár Zsuzsa, hivatásos sakkozó, hét nyelven beszél, köztük eszperantóul is.

[szerkesztés] Bilingvis személyek

A kétnyelvűség gyakori volt és ma is gyakori a világ számos országában. Közelebbről különösen olyan családokban, ahol a szülők anyanyelve nem azonos, vagy ha valakik kisebbségben, diaszpórában élnek egy másik nyelvet beszélő nagyobb közösségben.

A hosszabb külföldi munka vagy tanulás is segítheti egy emberben a kétnyelvűség megszerzését. Az iskolai idegennyelvoktatás azonban ritkán vezet el valódi kétnyelvűséghez.

Kétnyelvű ember az, aki minden nehézség nélkül tud az egyik nyelvről a másikra átváltatni, ami nem jelenti, hogy az illető fordítani is tud a két nyelv között, ugyanis éppen a fordítás kiiktatásával lehet megszerezni folyamatos kétnyelvű beszéd- és íráskészséget.

kétnyelvű személyek
kétnyelvű társadalom
kétnyelvűség, mint eszköz

A kétnyelvű személy, a kétnyelvűség meghatározásának legszélesebb értelmében, bárki, aki két nyelven kommunikálni tud, akár passzív, akár aktív nyelvtudásal. Szűkebb értelemben bilingvis személynek csak azt az embert nevezzük, aki mindkét nyelven közel anyanyelvi vagy anyanyelvi szinten beszél.

A kétnyelvűségre általában gyermekkorukban tesznek szert az emberek, amikor még formális iskolai képzés nélkül, a szülőktől és a környzettől tanulva a gyerekek két nyelven kezdnek el beszélni. Ez rendszerint azzal jár, hogy a gyerek később fog megszólalni, és a két különböző nyelven beszélő szülőhöz később a megfelelő nyelven fog szólni. Ha nem ez a módja a kétnyelvűség elsajátításának, akkor is az a hatékony, ha egy személy következetesen egy nyelvet képvisel a gyerek előtt, aki ebből a szempontból igen konzervatív és következetes. Ha nem szinkronban indul a két nyelv tanítása, két éves korban már lehet a másodiknak induló nyelvet tanítani és kb. tíz éves korig érdemes az intenziv otthoni tanítást folytatni. Később az iskola vagy a külföld veheti át a szerepet.

Egyenlő értékű és terjedelmű tudás ritkán alakul ki a két nyelv vonatkozásában, ezért a különböző eseteket típusokba sorolják:

különvált kétnyelvűség: a nyelvi elemek (szavak, kifejezések) a beszélő fejében mind a szavak mögötti képzet és fogalom anyaghoz tapadnak, és pl. az ilyenfajta francia-angol kétnyelvű beszélőnek mások az asszociációi „chien” és a „dog” szóra. Ilyen kétnyelvűség rendszerint egymással szoros beszéd kapcsolatban nem álló népek nyelvén gyakori.

összepadt kétnyelvűség: az eféle beszélők nyelvtudásában a két nyelv szavai gyakorlatilag azonos fogalmakhoz, képzetekhez tapadnak, azokról előhívhatók mindkét irányban. Számukra a „chien” és a „dog” ugyanazon fogalom két szavát adják. Az ilyen beszélők kiejtésére is hat a két nyelv, a nyelvek interferálnak és beszéd közben átválthatnak egyikről a másikra, akár mondaton belül is.

részleges kétnyelvűség: az egyik nyelv elemei csak a másik nyelv révén, azokhoz kapcsolódva érhetők el a beszélő számára. Nem hatékony nyelvtanulás velejárója. Annak ellenére, hogy léteznek "két tannyelvű" gimnáziumok, középiskolák, amelyek igyekeznek ezt a hátrányt ledolgozni.

[szerkesztés] Kétnyelvű társadalom

Kétnyelvű társadalom úgy jön létre, hogy családon belül, település vagy nagyobb területi szinten egymás mellett élnek két különböző nyelv beszélői. Az esetek többségében az egyik nyelv egyben hivatalos nyelv is, vagyis más előnyök tapadnak tudásához, míg a másik nyelv, az alárendelt, nem feltétlenül kisebbségi nyelv beszélőinek nem kínál előnyöket. A kétnyelvű életvitel költséges és zökkenőkkel is jár, már ezért is az ilyen közösségek igyekeznek a kétnyelvű állapotnak véget vetni. A hivatalos nyelv nem szükségszerűen a többség nyelve, ahogy a kisebbség nyelve sem mindig az alárendelt nyelv.

[szerkesztés] Kétnyelvűség mint eszköz

A kétnyelvűség nagyobb esélyeket ad az alkalmazkodásra és a kifejezése, valamint az önérvényesítésre. A beszéd, a tárgyalás, az érintkezés során megválasztott nyelv tudásának mértéke befolyásolja a tárgyalás kimenetét: az adott nyelvben otthonosabb ember előnyösebb pozícióban van, továbbá a puszta tény, hogy közös nyelven tud két ember tárgyalni, megkönnyíti a megegyezést. A fordítottja is igaz: a gyenge nyelvtudás ritkán terem gyümölcsöket és lenézésre ad okot.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Néhány példa többnyelvű vidékekre

India: 22 hivatalos nyelv. Közülök a legnagyobbat, a hindit a népességnek csupán 18%-a beszéli anyanyelveként.
Kína legtöbb területe: általában egy helyi dialektus, mint pl. a kantoni vagy sanghaji mellett a hivatalos mandarin nyelvet tanulják és használják
a volt szovjet tagköztársaságok és a Varsói Szerződés tagországai: sokan folyékonyan beszélik az orosz nyelvet, főleg a szláv országokban, de Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország lakói a múltbeli erős kényszer ellenére sem beszélik az oroszt
néhány kanton Svájcban
Brüsszel, Belgium fővárosa kétnyelvű (15% holland nyelvű)
Finnország (6% finn-svéd, Åland kizárólag svéd nyelvű)
Svédországban Stockholm környéke és Észak-Bothnia a finnt is beszéli
Kanada Quebec tartománya: 10% angol nyelvű. A Quebec-beli számos angol nyelvű beszélő ellenére a francia a kizárólagos hivatalos nyelv
Kanada New Brunswick tartományának 35%-a francia nyelvet használ; ez Kanada egyetlen két nyelvű tartománya
Spanyolország sok régiójában több hivatalos nyelv használatos; Katalóniában mind a spanyol, mind a katalán azonos elterjedettséget élvez az élet minden területén
a Szahara alatti Afrika lakóinak többsége két- vagy háromnyelvű
Walesben, és kisebb mértékben egyéb kelta nyelvű területek Nagy-Britanniában, Londonban
a bevándorlók és a leszármazottaik
sok Japánban élő koreai mindkét nyelvet beszéli
nagykövetségeken, diplomáciai testületekkel élő gyermekek
határos országok kevert nyelvű, határ melletti területei
eltérő anyanyelvű szülők gyermekei
Mauritiuson a gyerekeknek a helyi kreol, francia és angol nyelven tanulnak
Írországban három nyelv is rendelkezik bizonyos hivatalos jelleggel. A köztársaság elsődleges nyelve az ír, mellette az angol is hivatalos nyelvként használatos. Mintegy 1,5 millió írországi részben vagy teljesen folyékonyan beszéli az írt, ami messze a legelterjedtebb kelta nyelvvé teszi azt. Ugyanakkor az angol használata sokkal gyakoribb, mivel az íreknek csupán tizede beszéli első nyelvként az írt; ők a félreeső Gaeltacht régió lakói. Az ulsteri skót nyelv az ún. alföldi skót egy változata, amelyet néhányan az északi területeken beszélnek; e nyelv a médiában háttérbe szorul az angol mellett. Mind az ír, mind az ulsteri skót nyelv hivatalos státusú Észak-Írországban, megfelelve 1998-as Belfasti Egyezzménynek.
Hongkongban mind a kínai, mind az angol hivatalos nyelv, és a kínaiak egyaránt használják a mandarintt és a kantonit. Mindhárom nyelvet kötelezően tanítják az iskolákban.