Voronyezsi terület
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| A Voronyezsi terület (Воронежская область) | ||
|
||
 |
||
| Székhely | Voronyezs | |
| Terület | 52 400 km2 | |
| Népesség (2005) | 2 334 000 fő | |
| Népsűrűség | 44,5 fő/km2 | |
| Járások száma | 3 városkörzet (gorodszkoj okrug), 31 járás (rajon) | |
| Alapítás | 1934. június 13. | |
| Rendszámtábla-kód | 36 | |
A Voronyezsi terület (oroszul: Воронежская область) az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjektum), önálló közigazgatási egység, a Központi Körzethez tartozik. Az európai országrész középső sávjában fekszik.
Északon a Lipecki és a Tambovi, keleten a Szaratovi és a Volgográdi, délen a Rosztovi, délnyugaton Ukrajna Luhanszki területe határolja. Közigazgatási központja Voronyezs, az egész régió legnépesebb és legkiterjedtebb vonzáskörzettel rendelkező városa.
Területe 52 400 km²; lakossága 2 334 400 fő (2005), népsűrűsége 44,5 fő/km².
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Természetföldrajz
[szerkesztés] Domborzat, vízrajz
A terület a Don középső folyása mentén fekszik. Legnagyobb kiterjedése észak–déli irányban 278 km, nyugat–kelet irányban 352 km. Alapvetően sík vidék, legmagasabb pontja 268 m (Nyizsnyegyevicki járás). A felszínt nyugaton a Közép-orosz-hátság árkokkal erősen szabdalt vidéke, délkeleten a lapos Kalacsi-dombság teszi változatossá.
Vízrajzára a fejlett folyóhálózat jellemző. Összesen 1343, 10 km-nél hosszabb folyóvize és 738 kisebb tava van. Legjelentősebb folyója, a Don 530 km-en kanyarogva, északkelet–délnyugati irányban folyik végig a területen. Nagyobb mellékfolyói balról a Voronyezs, az Ikorec, a Bityug és a Tolucsejevka, jobbról a Tyihaja Szoszna és a Csornaja Kalitva. Keleten folyik a Don legnagyobb vízgyűjtővel rendelkező bal oldali mellékfolyója, a Hopjor. Völgyének itteni részében mintegy 300 kisebb-nagyobb tó található.
Voronyezs városa mellett az azonos nevű folyó felduzzasztásával 1972-ben nagy kiterjedésű víztározót alakítottak ki. A 70 km²-es vízfelületű mesterséges tó hossza több mint 30 km, közepes szélessége 2 km, átlagos mélysége kb. 3 m. A víztározó egy része a város területéhez tartozik.
[szerkesztés] Ásványkincsek
Ásványkincsek tekintetében a terület viszonylag szegény. Pavlovszk környékén több helyen gránit, a Szemiluki és a Nyizsnyegyevicki járásban foszforit előfordulások találhatók, a készleteket 200-800 ezer tonnára becsülik. Említésre méltók az építőipar és a cementgyártás alapanyagai: az agyag, a homok, a mészkő, valamint az okker. Krétából (írókréta) tartalékai gyakorlatilag kimeríthetetlenek. Ásványvízforrásai részben még kihasználatlanok.
[szerkesztés] Éghajlat
Éghajlata száraz, kontinentális. Az éves középhőmérséklet az északi részeken 5,0 °C, a déli részeken 6,5 °C. Éves átlagban a legmagasabb hőmérséklet 34-36 °C, a legalacsonyabb –27-31 °C. Nyáron gyakoriak a délről érkező forró, száraz szélviharok. Leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete –9 °C, a júliusé 20 °C. A fagymentes napok száma északon 220-227 (keleten néha csak 185) , délen 233-237 körül mozog, a tenyészidő északon kb. 185, délen 200 nap. Az első fagyok október első hetében köszöntenek be, éves átlagban a hótakaró északon 120, délen 100 napig marad meg. A csapadék mennyisége átlagosan 500 mm.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
A terület az erdős sztyepp övezetbe tartozik, de dél felé haladva fokozatosan a sztyepp válik uralkodóvá. Az eredeti növénytakaró kevés helyen maradt meg. Mivel a talajok legnagyobb része igen jó termőképességű feketeföld (csernozjom), a terület kb. 70%–75%-án szántóföldek húzódnak. Az összterület 8%-át, elsősorban a folyóvölgyeket borítja erdő, jellemző fafajták a tölgy és a juhar, kisebb mértékben az erdei fenyő; egyes védett helyeken égerfaerdők is találhatók.
Az állatvilág elterjedt képviselői a róka, a nyest, a görény, a mezei nyúl, sokféle rágcsáló. A folyóvölgyek védett vidékein gyakori a vaddisznó, az őz, a jávorszarvas, a hód, a pézsmapatkány, borz, a hermelin; madarak közül a daru, a szürke gém, a bagoly, a vörösvércse, többféle sas és héja.
[szerkesztés] Természetvédelem
A még megmaradt erdők, a ritkább növény- és állatfajok élőhelyeinek megóvásával jelenleg két természetvédelmi területen foglalkoznak.
- Voronyezsi természetvédelmi terület. 1927-ben alakították ki a Voronyezs és az Uszmany folyók vízválasztóján. Jelenlegi területe 31 053 ha, ebből mintegy 28-29 000 ha erdő, magában foglalja többek között a Voronyezsi terület legnagyobb fenyvesének északi részét, átnyúlik a Lipecki területre is.
- Hopjori természetvédelmi terület. 1935-ben hozták létre keleten, az Oka-Don-alföld délkeleti részén. Boriszoglebszk és Novohopjorszk városok között 50 km hosszan, a Hopjor-folyó kanyarulatában fekszik, jelenlegi területe 16 178 ha, melynek 80%-át lombhullató erdő borítja. Az ártéren számos helyen kis tavak, holtágak, lápok alakultak ki.
[szerkesztés] Történelem
A vidék a 16. század folyamán az orosz állam része lett. 1585-ben a Don és a Voronyezs folyók találkozásánál erődítményt emeltek a sztyeppen portyázó csapatok ellen. I. Péter cár uralkodása idején hajóépítő üzemeket, manufaktúrákat létesítettek, itt épült meg az első orosz flotta, egy ideig a cár és udvara is itt tartózkodott, mindez megalapozta a város és környéke fejlődését. 1711-ben Voronyezs lett az Azovi- (később: Voronyezsi-) kormányzóság székhelye. A folyók vízhozamának csökkenése – egy felívelő szakasz után – a doni hajóépítés elsorvadásához vezetett, a 19. század második felében felváltotta azt a vasút. 1860-as évektől a kormányzóság területén vasútvonalakat fektettek le, Voronyezsben vasútépítő műhelyek létesültek, fejlődésnek indult az ipar, a kereskedelem; jelentős gabona- és malomipar alakult ki. 1928-ban négy kormányzóság egyesítésével, Voronyezs központtal megalakították a Központi Feketeföld-kormányzóságot. A Voronyezsi területet mint közigazgatási egységet a mai határok között 1934. június 13-án hozták létre.
A II. világháború idején a vidéken elhúzódó harcok folytak, Voronyezs épületeinek és iparának nagy része megsemmisült. A magyar történelem egyik tragikus fejezete is ehhez a tájhoz kapcsolódik: 1942 őszén és telén a Don-kanyarnál szenvedett súlyos vérveszteséggel járó vereséget a megszállók oldalán harcoló II. magyar hadsereg.
[szerkesztés] Gazdaság
A terület északi részére a fejlett ipar, míg a déli és a keleti vidékekre elsősorban a mezőgazdasági termelés jellemző. Kiváló csernozjom talajai miatt fő profilja a mezőgazdaság, valamint a hozzá kapcsolódó élelmiszer- és feldolgozóipar.
[szerkesztés] Ipar
A kitermelőipart a szerény mennyiségű ásványkincsek – gránit (Pavlovszk környékén), a cementgyártáshoz szükséges mészkő (Podgorenszk), okker, építőipari alapanyagok – bányászata jellemzi. Gépiparának számottevő része Voronyezsben koncentrálódik: szerszámgépgyártás, közlekedési eszközök, mezőgazdasági gépek gyártása. További fontos iparágak: hadiipar, vegyipar (műanyagok, polimerek), elektrotechnika (televízió készülékek, távközlési berendezések), élelmiszeripar.
- Voronyezsi repülőgépgyár: az ország egyik legnagyobb repülőgépgyára. Jelenleg néhány IL-96-300 típusú korszerű személyszállító gép készül.
- Voronyezsi mechanikai gyár: rakétahajtóművek fejlesztése a hadiipar és az űrhajózás számára, a kőolaj- és gázkitermeléshez szükséges berendezések gyártása.
További fontosabb ipari városok:
- Novovoronyezs: atomerőmű (öt blokkjából az első kettőt már végleg leállították)
- Boriszoglebszk: vegyipari berendezések gyártása, textilkombinát, élelmiszeripar.
- Rosszos: műtrágyagyártás.
- Ramony: élelmiszeripar, cukorgyártás.
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A régió jó termőképességű feketeföldjei és a hosszú tenyészidő együttesen igen kedvező feltételeket teremtenek a mezőgazdaság számára. A művelés alá vont terület nagysága az összterület 70-75%-a. A nagy hagyományokkal rendelkező gabonafélék (búza, rozs, árpa) mellett kiterjedt vetésterületei vannak a cukorrépának, a napraforgónak és a takarmánynövényeket. Fejlett az állattenyésztés, a déli vidékeken jelentős a zöldség- és gyümölcstermesztés. 2003 elején a területen kb. 800 mezőgazdasági vállalat és 4200 farmergazdaság, továbbá 200 élelmiszeripari vállalat működött. Innen került ki az országban előállított cukor 15%-a, növényi étolaj 10%-a.
[szerkesztés] Közlekedés
Itt halad keresztül az országos jelentőségű közúti (M-4-es, "Don") és vasúti fővonal, mely Moszkvát és az ország északi tájait a déli vidékekkel: az Azovi-tenger és a Fekete-tenger partvidékével, valamint Észak-Kaukázussal kötik össze. A folyami teher- és személyszállításban a Donnak fontos szerepe van, a terület déli részének kikötője Pavlovszk. Voronyezs nemzetközi repülőtérrel rendelkezik, és épül második, korszerűbb vasúti pályaudvara.
A városi közlekedés azonban 2001 óta válságos helyzetben van: járműparkja elöregedett, számos villamos- és autóbuszjárata megszűnt. Azóta új autóbuszok üzembe állításával a helyközi járatok egy részét sikerült újraindítani, de a helyi tömegközlekedés nehézkes. A felduzzasztott Voronyezs-folyón át a villamosforgalom különleges emeletes hídon zajlik. A szovjet rendszer utolsó éveiben metró építését is tervezték, de a megvalósításra nem került sor.
[szerkesztés] Népesség
A lakossága összlétszáma 2 334 400 fő (2005), ebből a városban lakók aránya 62,5%. A népsűrűség 44,5 fő/km², ez az Orosz Föderáció 10. legsűrűbben lakott régiója. A lakosság harmada Voronyezsben él, a vonzáskörzetekkel együtt ez az arány megközelíti az 50%-ot.
Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok (2239,5); ukránok (73,7); örmények (8,8); beloruszok (5,0); cigányok (4,8); azeriek (4,2); tatárok (3,5); törökök (3,4); németek (2,0); csecsenek (1,7); csuvasok (1,7); grúzok (1,7); zsidók (1,5); moldávok (1,4); mordvinok (1,2).
[szerkesztés] A legnépesebb települések
Zárójelben a lakosság száma 2005. január 1-jén (ezer fő):
- Voronyezs (848,8)
- Boriszoglebszk (68,2)
- Rosszos (62,4)
- Liszki (54,2)
- Novovoronyezs (36,3)
- Osztrgozsszk (33,4)
- Buturlinovka (27,3)
- Pavlovszk (26,1)
- Szemiluki (24,9)
- Novaja Uszmany (22,5), (2002)
- Kalacs (20,5)
- Bobrov (20,4)
- Anna (18,9)
- Povorino (18,0)
- Pridonszkij (17.0)
- Gribanovszkij (17,0)
- Somovo (13,8)
- Bogucsarг (13,6)
- Talovaja (13,3)
- Katyemirovka (12,6)
- Ertil (12,4)
[szerkesztés] Közigazgatás
A Voronyezsi terület élén Vlagyimir Grigorjevics Kulakov áll, aki 2001 eleje óta tölti be ezt a tisztséget. A szovjet rendszer idején évtizedekig az Államvédelmi Bizottságban (KGB) különböző beosztásokban dolgozott, 1991-ben nevezték ki a szervezet (későbbi nevének rövidítése: UFSZB) Voronyezsi területi hivatalának élére.
2006 óta a Voronyezsi területen 534 helyi önkormányzat működik. Közülük 3 városi körzet (gorodszkoj okrug) és 31 járás (rajon), továbbá 29 városi község (gorodszkoje poszelenyije) és 471 (szelszkoje poszelenyije). A városi körzetek és a járások a következők:
[szerkesztés] Városi körzetek
- Boriszoglebszki városi körzet
- Voronyezs városi önkormányzat
- Novovoronyezs városi önkormányzat
[szerkesztés] Járások
- Annyinszki (Аннинский район)
- Bobrovi (Бобровский район)
- Bogucsari (Богучарский район)
- Boriszoglebszki (Борисоглебский район)
- Buturlinovkai (Бутурлиновский район)
- Verhnyemamoni (Верхнемамонский район)
- Verhnyehavai (Верхнехавский район)
- Vorobjovkai (Воробьевский район)
- Gribanovszkiji (Грибановский район)
- Kalacsejevi (Калачеевский район)
- Kamenkai (Каменский район)
- Kantyemirovkai (Кантемировский район)
- Kasiri (Каширский район)
- Liszki (Лискинский район)
- Nyizsnyegyevicki (Нижнедевицкий район)
- Novouszmanszki (Новоусманский район)
- Novohopjorszki (Новохоперский район)
- Olhovatkai (Ольховатский район)
- Osztrogozsszki (Острогожский район)
- Pavlovszki (Павловский район)
- Panyinói (Панинский район)
- Petropavlovkai (Петропавловский район)
- Povorinói (Поворинский район)
- Podgorenszkiji (Подгоренский район)
- Ramoni (Рамонский район)
- Repjevkai (Репьевский район)
- Rosszosi (Россошанский район)
- Szemiluki (Семилукский район)
- Talovi (Таловский район)
- Tyernovkai (Терновский район)
- Hoholszki (Хохольский район)
- Ertili (Эртильский район)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Voronyezsi terület információs portálja (oroszul)
- Idegenforgalmi ismertető (oroszul)
- A Megaenciklopédia ismertetője (oroszul)
- A 2. magyar hadsereg a Don-kanyarnál
| Oroszország közigazgatási beosztása |  |
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| A Föderáció alanyai | |||||||||||||
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
| Szövetségi körzetek | |||||||||||||
| Központi | Távol-Keleti | Északnyugati | Szibériai | Déli | Uráli | Volga-menti | |||||||||||||
Based on work by