Adigeföld
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Adige Köztársaság (Республика Адыгея, Адыгэ Республик) | ||
|
||
| Adigeföld himnusza | ||
 |
||
| Székhely | Majkop | |
| Terület | 7600 km2 | |
| Népesség (2002, népszámlálás) | 447 109 fő | |
| Népsűrűség | 59 fő/km2 | |
| Járások száma | 7 járás (rajon), 2 városkörzet (gorodszkoj okrug) | |
| Települések száma | 2 város, 5 városi jellegű település, 46 község | |
| Alapítás | 1922. július 27. | |
| Rendszámtábla-kód | 01 | |
Adigeföld (hivatalosan Adige Köztársaság, oroszul Республика Адыге, adige nyelven Адыгэ Республик, másnéven Adigeja) autonóm köztársaság Oroszország déli részén, az északnyugati Kaukázusban, fővárosa Majkop. A Déli Szövetségi Körzet része. Minden oldalról a Krasznodari határterület határolja. Területe 7600 km², 2005-ben becsült népessége 444 ezer fő volt, népsűrűsége 59 fő/km². 1922-ben alapították Cserkesz-Adige Autonóm Terület néven, majd 1928-tól az Adige Autonóm Terület nevet viselte. 1937–1991 között a Krasznodari határterület része volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Természetföldrajz
Déli része a Kaukázus hegyei közé nyúlik, itt találjuk legmagasabb hegyeit (Csugus – 3238 m, Fist – 2867 m). Itt ered a Belaja folyó, amely végighalad a köztársaságon, e mellett épült fel annak fővárosa is. A Kaukázus lejtőin erdőségek találhatóak, ez a körzet a fakitermelés fontos helyszíne. Keleti határát a Laba, északi határát a Kubany folyó alkotja (melynek felduzzasztásával hozták létre a Krasznodari-víztározót). Északi része a kubanyi sztyeppeket foglalja magába, alföldi jellegű. A köztársaság északi része a Kubany és a Laba teraszaival élénkített hullámos alföld. A legtöbb csapadék nyáron (májustól szeptemberig) hull, az ősz száraz és napsütéses. Télen is viszonylag enyhe az éghajlata, bár előfordulnak északról érkező hidegbetörések. A köztársaság legdélibb része a Kaukázusi Természetvédelmi Terület bioszférarezervátumához tartozik.
[szerkesztés] Történelem
Az adigék (másnéven cserkeszek) a 13. században telepedtek itt le, ekkor az Arany Horda, később (a 16. századtól) a törökök és a krími tatárok uralma alá kerültek. 1552-ben követséget küldtek az orosz cárhoz, mely védelmet kért a tatárok ellen. A mai Adigeföld területe a kaukázusi háborúk (1830–1864) során került Oroszországhoz. A főként földműveléssel foglalkozó adigék nagy része a helyi arisztokrácia és földesurak birtokain dolgozott. A gyarmatosító oroszok is nagy földterületet sajátítottak ki, telepesfalvakat (sztanyicákat) hoztak létre. 1918 márciusában megalakult a szovjethatalom a Kubanyban is, de ugyanezen év őszén a terület a fehérgárdisták kezére került. Az adigék nagy része a bolsevikokat támogatta (a cári fehérgárdista kormányzat elvette a földjeiket és üldözte a nemzetiségeket), de vezetőjüket, Mosz Sovgenovot hamarosan meggyilkolták. 1920 márciusában a Vörös Hadsereg déli offenzívája Ordzsonikidze és Kirov vezetésével szétzúzta Gyenyikin seregeit és a területen helyreállt a szovjethatalom. 1920. december 11-én a Kubány-Fekete-tengeri forradalmi bizottság határozatot hozott az adigék lakta terület nemzetiségi autonómiájáról. Az OSZFSZKn belül az adigék lakta területeken 1922. július 27-én alakították meg a Cserkesz (Adige) Autonóm Területet, melyet Krasznodarból irányítottak. 1928 júliusában nevét Adige Autonóm Területre módosították. Ekkoriban területe jóval kisebb volt a mainál, a Kubany bal partjának síkvidékét foglalta magában, lakosainak nagy részét (1926-ban 44,8%-át) az adigék alkották. A szocializmus első évtizedében az adigék kulturális fejlődése felgyorsult, kialakították saját ábécéjüket, 1931-re megszűnt az írástudatlanság a felnőttek körében. 1936 áprilisában Majkopot és környékét, valamint a Giaginszkajai járást (orosz többségű lakossággal) az autonóm területhez csatolták, és az új főváros Majkop lett. Eredetileg Tuapsze kikötőjét is hozzá akarták csatolni, de ez nem valosult meg. 1924–1934 között az Észak-kaukázusi határterület (kraj), 1934–1937 között az Azov-Fekete-tengeri határterület része volt; 1937-ben a Krasznodari határterülethez csatolták. 1939-ben 241,5 ezer lakosa volt (28% városban élt). 1940-ben újabb Majkop környéki területeket csatoltak az autonóm területhez, melynek területe ekkor 4,4 ezer km² volt (a Belaja völgyét csak az 1950-es évek végén csatolták hozzá, így alakult ki mai területe). A Kaukázus felé előrenyomuló németek 1942. augusztus 16-án foglalták el Majkopot. Az adige férfiak nagy része a kubányi kozákokból szervezett hadtestekbe vonult be harcolni a megszállók ellen. 1943. január 30-án a Kaukázusontúli front hadereje visszafoglalta a fővárost. 1970-ben 386 ezer lakosa volt. 1991. július 3-án Adigeföld köztársasággá alakult és az Oroszországi Föderáció önálló alanya (szubjekt) lett, elszakadva a Krasznodari határterülettől. 1992 januárjában megválasztották első elnökét, Aszlan Dzsarimovot. A köztársaság vezetése azóta is az adigék képviselőinek kezében van. A lakosság többségét alkotó oroszok egy része érdekeinek képviseletére megalakította a Szláv Uniót és 2004-ben felvetették az autonómia megszüntetésének és a Krasznodari határterületbe való beolvadásnak a tervét, ezt azonban a helyi lakosság és a moszkvai vezetés egyaránt elutasította.
[szerkesztés] Gazdaság
A mezőgazdasági termelés a köztársaság északi részére összpontosul (búza, napraforgó, tea, dohány), míg a fakitermelés a déli területekre. 1998-ban a mezőgazdaságilag hasznosított terület 781,4 ezer hektár volt. A Krasznodari-víztározó mentén rizstermesztés is folyik. A tenyésztett állatok közül a szarvasmarha a legfontosabb, a hegyvidéken sok juhot is tartanak. Legjelentősebb iparága az élelmiszeripar (hús- és tejkombinát Majkopban, konzervgyár Jablonovszkijban, cukorgyár Giaginszkajában, illólolajgyár Natirbovóban). A fafeldolgozó ipar központja Majkop, ahol papírgyár és bútorgyártó kombinát is működik. A vegyipar szintén a fővárosban összpontosul, melynek környékén (a várostól nyugatra) már 1909-ben megkezdődött a kőolaj-, majd az 1926-ban a földgázkitermelés (gazolingyártás). Forgácsológép- és faipari gépgyártás (Majkop). A Belaja folyón két vízierőmű üzemel. Egyre fontosabb az idegenforgalom, mely a Belaja-völgyben összpontosul (több szanatórium összesen 1500 férőhellyel). Középső részén áthalad a Tuapsze–Armavir vasútvonal, melyről Belorecsenszknél déli irányba ágazik le a Majkop–Kamennomosztszkij szárnyvonal. Majkopban kisebb repülőtér található. A Kubanyon folyami hajózás.
[szerkesztés] Népesség
Adigeföldnek a 2002-es népszámláláskor 447,1 ezer lakosa volt. A városokban és a városi jellegű településekben élt a lakosság 52,5%-a. A lakosság 24,1%-a adige nemzetiségű (1939 óta nagyjából változatlan a névadó nemzetiség aránya, 21-25% között mozog), a többséget az oroszok alkotják (64,5%). Az ukránok (2%) aránya 1926-ban még 23,3% volt (főként mezőgazdasággal foglalkozó telepesek), később asszimilálódtak az oroszokkal. Dinamikusan növekszik az örmények (3,4%) száma. A köztársaság természetes szaporodása negatív (2005-ben a születési ráta 10,3; a halálozási ráta 15,3‰ volt).
[szerkesztés] Nemzetiségek
| Népszámlálás éve Nemzetiségek |
1926 | 1939 | 1959 | 1970 | 1979 | 1989 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Zárójelben a lakosság száma a 2002-es népszámláláskor [1]
- Majkop (156 900)
- Jablonovszkij (25 100)
- Enem (17 700)
- Giaginszkaja (15 200)
- Adigejszk (12 200)
- Hanszkaja (11 300)
- Tulszkij (10 500)
- Krasznogvargyejszkoje (9500)
- Kamennomosztszkij (7600)
- Kosehabl (7300)
[szerkesztés] Politika, közigazgatás
A köztársaság jelenlegi alkotmányát 1995. május 14-én fogadták el. Államfője az elnök (2007. január 13. óta Aszlan Thakusinov), akit ötéves időszakra választanak. A törvényhozó testület a kétkamarás Államtanács (Hasze), melynek élén a miniszterelnök (2006. szeptember 16. óta Kazbek Paranuk) áll. Az Államtanácsot ötéves időszakra választják és 54 képviselője van. A legutolsó parlamenti választások 2006. március 12-én voltak és a következő pártok jutottak be (7% küszöb mellett):
- Egységes Oroszország (JR, 33,7%)
- Kommunista Párt (KPRF, 15%)
- Egyesült Iparpárt (ROPP, 13%)
- Agrárpárt (APR, 11%)
A köztársaság 3 képviselőt küld az orosz parlamentbe, egyet az Állami Dumába és kettőt a Szövetségi Tanácsba. Adigeföld 7 járásra és 2 városkörzetre (gorodszkoj okrug) oszlik (mindkét városa városkörzetnek számít). A járások a következők (zárójelben az orosz és az adige nyelvű elnevezés):
- Giaginszkajai járás (Гиагинский район, Джэджэ район)
- Kosehabli járás (Кошехабльский район, Кощхьэблэ район)
- Krasznogvargyejszkojei járás (Красногвардейский район, Красногвардейскэ район)
- Majkopi járás (Майкопский район, Мыекъуапэ район)
- Sovgenovszkij járás (Шовгеновский район, Шэуджэн район)
- Tahtamukaji járás (Тахтамукайский район, Тэхъутэмыкъуай район)
- Teucsezsszkij járás (Теучежский райо́н, Теуцожь район)
A járások a Sovgenovszkij (székhelye Hakurinohabl) és a Teucsezsszkij (székhelye Ponyezsukaj) kivételével székhelyük nevét viselik (előbbi Mosz Sovgenov bolsevik vezetőről kapta a nevét). A közigazgatás községi (szelszovjet) szintjét a köztársaságban szelszkij okrug (falusi körzet) néven ismerik. 2007-ben 46 falusi körzet igazgatta Adigeföld 224 falusi települését.
Települései közül 2 város (Majkop, Adigejszk) és 5 városi jellegű település (Jablonovszkij, Enem, Kamennomosztszkij, Tljusztenhabl, Tulszkij). A 2002-es népszámláláskor 224 lakott és 4 lakatlan falusi település létezett a köztársaságban, melyeknek különböző elnevezése (aul, hutor, szelo, sztanyica) kialakulásukra utal.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Oroszország közigazgatási beosztása |  |
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| A Föderáció alanyai | |||||||||||||
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
| Szövetségi körzetek | |||||||||||||
| Központi | Távol-Keleti | Északnyugati | Szibériai | Déli | Uráli | Volga-menti | |||||||||||||
Based on work by