Ostrava

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ostrava
Címer	Zászló
Általános jellemzők
Név:	Ostrava
Kerület:	Morvasziléziai kerület
Járás:	Ostrava városi járás
Országrész:	Morvaország + Szilézia
Koordináták:	49°50'30.31″ É. Sz. 18°17'29.56″ K. H.
Tengerszint feletti magasság:	260 m
Terület:	214,23 km²
Népesség:	309 531 (30.06.2006)
Közigazgatási adatok
Irányítószám:	702 00
Hivatali címek
Cím:	Magistrát města Ostravy Prokešovo náměstí 8 729 30 Ostrava A város weboldala
E-mail:	info@mmo.cz
Politika
Polgármester:	Ing. Petr Kajnar (ČSSD)

Ostrava (németül Ostrau, lengyelül Ostrawa) ipari jellegű törvényhatósági jogú város Morvaország és Szilézia határán, a Cseh Köztársaság északkeleti részén, a lengyel határ közelében. Ostrava a Lučina, Odera, Opava és Ostravice patakok illetve folyók összefolyásánál fekszik. Mivel Ostrava a Morva kapunál fekszik, kíváló éghajlata van, amit a sokszínű növény- és állatvilága is tanusít. A város teljes területe 214 km², mely 23 városrészből áll. Lakosságának száma 309 ezer. Ostrava a Morvasziléziai kerület (Moravskoslezský kraj) központja. A Cseh Köztársaság harmadik legnagyobb városa. Ostava törvényhatósági jogkör mellett járási jogú város is. Az Ostrava városi járás egy a négy városi járás közül (Prága, Brünn (Berén, Brno) és Plzeň (Pilsen)) a Cseh Köztársaságban. A városi illetve járási tanács székhelye az ostravai Új városháza (Nová radnice).

Az eredeti település az Ostrá (Ostravice) (magyarul éles) folyó. A város neve feltehetőleg ettől a folyótól származik és mai napig is ez a folyó osztja két részre a várost morva Ostravára (továbbiakban Morvaosztrava) és sziléziai Ostravára (továbbiakban Szilézosztrava). 1763-ban a Sziléziai városrészben gazdag feketeszén lelőhelyet fedeztek fel. Ez a város felfedezésére nagyon jelentős hatással volt. 1828-ban alakul meg a Rudolf huta, amely acélgyártással foglalkozott. Eredeti tulajdonosától a Rotschild családhoz kerül, akik Vítkovice néven nevezték el. A vasmű megalapítása jelentős mértékben elősegítette a város fejlődését. A XX. század második felére Ostrava lett a köztársaság "acél szíve". A szén miatt jelentős földgáz lelőhely is van Ostraván. A város címerében egy fehér ló és egy arany rózsa látható. A fehér ló vélhetőleg kereskedelmi jelentőségére utal. Az arany rózsa Thurzó Szaniszló alamóci püspök címeréből származik.

A rendszerváltozás után a kémiai és kohászati ipar erőteljes visszaesése után bezárták a bányák legnagyobb részét is (a város területén már nincs bányászat). A költésges környzeti tisztítások után Ostrava környékét nagyrészt sikerült megtisztítani ezen iparágak káros hatásaitól. A városban a több védett területet is kialakítottak. A természeti képzőmények közül legnagyobb jelentőséggel bír a svéd gránit kőbálványok. Különleges képződmény a halda Ema is. Manapság már csak a gépészeti ipar bír nagy jelentőséggel a város területén. A Jeseníky és a Beskydy (Beszkidék) turistáinak egyik kiindulópontja.

Tartalomjegyzék 1 A város története 1.1 Ostrava az őskorban 1.2 Ostrava a középkorban 1.3 Ostrava a Habsburgok uralma alatt 1.4 Ostrava az első Csehszlovák Köztársaság alatt 1.5 Ostrava a Cseh-Morva protektorátusban 1.6 a második világháború után 1.7 Ostrava a bársonyos forradalom után 2 Közlekedés 3 A város polgármesterei 4 A város felosztása 5 Testvérvárosok 6 Főiskolák, Egyetemek 7 Külső hivatkozás

[szerkesztés] A város története

Ostrava története a Kr.u. VIII. században kezdődik, így a város a mai Cseh Köztársaság egyik legrégebben lakott települése. Ostrava területén három vár is volt régen morva Ostraván, sziléziai Ostraván és Landek területén, de csak a sziléziai ostravai vár maradt meg mind a mai napig.

[szerkesztés] Ostrava az őskorban

• közel 30 000 évvel ezelőtt: Landekon kialakul az első állandó mammut-vadász település.

[szerkesztés] Ostrava a középkorban

• VIII. század körül: szláv település
• X. század: itt áll a holaszic szláv törzs vára
• 1267: Morvaosztrava első írásos említése Bruno(1245–1281) alamóci püspök oklevelében
• 1279 előtt: Ostrava városi kíváltságokat kap, az ostravai Szent Vencel templom első írásos említése.
• 1297: először említik a szilézosztravai várat
• 1362: IV. Károly német-római császár és cseh király vásártartási jogot ad Ostravának
• 1371–1376: a városfalak kiépítése
• 1428: a várost a husziták foglalják el
• 1437–1848: a város a hukvaldi uradalom része
• 1539: az óvárosháza első írásos említése

[szerkesztés] Ostrava a Habsburgok uralma alatt

A XIX. század második felében az ipar erőteljes fejlődése következtében Ostrava a Habsburg Birodalom ipari központjává válik.

• 1556: A várost érő legnagyobb tűzvész, a főtér csaknem összes háza elpusztult
• 1618–1648: harminc éves háború, dán (1626) majd svéd (1642–1650) megszállás
• 1625: pestis járvány közel 500 halt meg, a lakosságnak majdnem a fele
• 1747: a helyi posta megalapítása
• 1763: a szén meglelése (a Burňa völgyben)
• 1828: vashuta megalapítása (Rudolf huta, a későbbi Vítkovicei vasmű)
• 1847: vasúti összeköttetés Béccsel és Krakkóval (Ferdinándi észak vasút)
• 1862: megalapították a Cseh Társaságot
• 1868: Engedély iskolaalapításra
• 1869: Az első gázmű megalapítása; távíró állomás alapítása; Ostrava-střed (Ostrava-központi) pályaudvar megépítése.
• 1870: gázvilágítás kiépítése a városban
• 1872: új városi gázvezeték kiépítése
• 1875: Ostravai matice (Matice ostravská-szláv kultúregyesület) megalpítása
• 1877: Alacsonyabb német reáliskola megalapítása
• 1879: Zsinagóga építése
• 1880: nagy árvíz az Oderán és az Ostravicán
• 1883-1889: Az Isteni Megváltó Katedrális építése
• 1884: A Fifejdy-i kórház építésének kezdete
• 1890: A városi vízművek alapítása Nová Ves-en
• 1894: Cseh Nemzeti Ház megnyitása – a cseh kultúra központja; városi kölekedés kezdete a Morvaosztrava – Mariánské Hory vonalon
• 1895: Német Ház megnyitása – a német kultúra központja; az első villanyerőmű megépítése
• 1897: az első cseh nyelvű reálgimnázium megalapítása
• 1898: Nyilvános könyvtár és olvasóterem nyitása
• 1900: a Lengyel Ház megnyitása – a lengyel kultúra központja
• 1903: Munkásotthon megnyitása Vítkovicén
• 1904: az Ipar és Mesterségek Múzeumának megalapítása
• 1906: az Imperial Szálló építése
• 1907: a városi színház építése (német színház), a mai Antonín Dvořák Színház
• 1913. április 18. : a városi tanács telket vesz az Újvárosháza építésére
• 1914: acél híd építése az Ostravicán, a mai Miloš Sýkora híd (Most Miloše Sýkory)
• 1914–1918: az első világháború

[szerkesztés] Ostrava az első Csehszlovák Köztársaság alatt

A 20-as 30-as években a város területén áruházakat építettek (Bachner, Brouk a Babka áruház,…).

• 1919: a Morvasziléziai Nemzeti Színház (Národní divadlo moravskoslezské) megalapítása
• 1923: versenypályázat kiírása az Újvárosháza építésére
• 1924: az ún. Nagy Ostrava (Velká Ostrava) kialakulása – az eredeti városközponthoz (Morvaosztrava) hat morva települést csatolnak)
• 1926: megépül a Művészetek Háza (Dům umění)
• 1928: megépül a "Brouk a Babka" áruház
• 1929: A Cseh Rádió ostravai stúdiójának megalapítása
• 1930: Megépül az Újvárosháza
• 1929–1934: gazdasági válság

[szerkesztés] Ostrava a Cseh-Morva protektorátusban

• 1939. március 14.: a német katonaság bevonul a városba, októberben elindul az első zsidó transzport a San folyó melletti Nisko "átnevelőtáborába"
• 1939–1945: a második világháború
• 1941. július 1.: Újabb 4 morva és 8 sziléziai települést csatolnak Morvaosztravához (Mährisch Ostrau)
• 1944. augusztus 29.: Az Egyesült Államok 15. bombázó flottája Ostravát támadja, a városközpontban súlyos károk keletkeznek
• 1945. április 30.: a városból kiűzik a németeket

[szerkesztés] a második világháború után

A háború után szükségessé vált a bombatámadások által okozott károk kijaítása. Az 50-80-as években a város hihetetlenül felduzzadt a kiterjedt építkezések miatt, illetve, mivel a szocializmus alatt, mint ipari várost kiemelt figyelemmel kezelték. Elkezdődött a lakótelepek kiépítése Hrabová, Zábřeh és Poruba városrészekben. A nehézipar intenzív fejlődése kezdődött el. A 60-as években Černá loukán kiállító városrészt építettek. Folytatódott a város történelmi jellegének eltűntetése, érzéketlen szocialista építményekkel a városközpontban. Josef Kempný polgármestersége idejében folytatódott a lakótelepek kiépítése. És tervezeteket készítettek a városközpont alatti szén bányászat megkezdésére.1968. augusztusa után elkezdődött a már rendezett településrészek lakótelepekkel való beépítése (például Fifejdy). A 70-es években Eduard Foltýn polgármestersége alatt új területrendezést készítettek, felépültek a svinovi és frýdlanti hidak, felépül a kerületi kórház Porubán, tovább folytatódnak azonban az érzéketlen szocialista építkezések. Bedřich Lipina, a rendszerváltozás előtti utolsó polgármester, kibővítette a villanytelepet Třebovicén és elkezdte a központi víztisztító építését Přívoz városrészben és a kunčicei hulladékfeldolgozót.

• 1945: Příbramból átköltöztetik a Bányászati Főiskolát, amely később az Ostravai Egyetem lesz
• 1949–1951: az Új huta kiépítése
• 1950. március 13-14.: a város területén lévő kolostorok felszámolása a szerzetesek és szerzetesnővérek deportálása
• 1951: az ostravai állatkert megnyitása; a Zeneszínház (Divadlo hudby) alapítása;az Állami Tudományos Könyvtár (Státní vědecká knihovna) megalapítása
• 1953: Felsőbb Zenei Pedagógiai Iskola megalapítás, amely 1959-től konzervatórium, 1996-tól Janáček konzervatórium
• 1953: a Divadlo loutek színház megalapítása
• 1954: az ostravai Janáček filharmónia alapítása a rádió zenekarából
• 1959: Megalakul a Pedagógiai Tanszék, amely 1991-től Ostravai Egyetem néven működik; Leoš Janáček repülőtér megnyitása
• 1961: a Vítkovicei Kulturház megnyitása, amely később a város kultúrháza lett
• 1976: 1924-től 33 községet egyesítettek Ostravával
• 1986: megnyitják a kultúra és sport palotát, a mai ČEZ Arénát
• 1989. december 17.: bársonyos forradalom, a város szocialista várostervezésének a vége

[szerkesztés] Ostrava a bársonyos forradalom után

A bársonyos forradalom után Ostrava több várossal vette fel a kapcsolatot. Megalakult az Ostravai Egyetem (Ostravská Univerzita). A város bekapcsolódott a régiók nemzetközi együttműködésébe az Ouverture programon belül. Evžen Tošenovský polgármester létrehozta a vészhívó központot, amely egyedülálló egész Csehországban. Pozitívan értékelték működését az 1997-es morvaországi árvíz idején. Felépült a Divadlo loutek Ostrava színház és felújították az Antonín Dvořák Színházat. Több út is felépült.

• 1992: a Törvényhatósági jogú városok Polgármesterei Kollégiumának megalapítása
• 1993: megalakul a Felső-Szilézia és Észak-Morvaország Községeinek Társulása (Sdružení obcí Horního Slezska a severní Moravy); Területfejlesztési Ügynökség alapítása
• 1994. június 30.: a szénbányászat leáll.
• 1996. május 30.: létrejön az ostrava-opavai egyházmegye az Ad Christifidelium spirituali bullával, székhelye Ostrava
• 1997. július 7-9.: az Odera, Opava és Ostravice által okozott nagy morvaországi árvíz, melyben a város legtöbb mélyebb fekvésű része el lett öntve
• 1998. szeptember 27.: 162 év után a vasgyártás befejeződik a Vítkovicei Vasműben
• 2001: Volejbal Európa bajnokság
• 2006. október 26-30.: Ostraván rendezik meg a férfi kulturisztika világbajnokságát
• 2006. november 2-4.: Ostraván rendezik meg a teamgym Európa bajnokságot
• 2007. január 1.: Ostrava városi járásába (okres Ostrava-město) újabb 12 községet csatolnak (Čavisov, Dolní Lhota, Horní Lhota és Velká Polom az Opavai járásból, Klimkovice, Olbramice, Vřesina és Zbyslavice a Nový Jičíni járásból és Stará Ves nad Ondřejnicí, Šenov, Václavovice és Vratimov a Frýdek-Místek-i járásból)

[szerkesztés] Közlekedés

Ostraván a villamosok 1894-től közlekednek, amikor elkezdődött a személy szállítás gőzhajtású villamosokkal. Az egyre bővülő hálózatot 1901-ben villamosították. Az újabb vonalakat elsősorban a központtól dél és kelet felé építették, elsősorban azért, hogy ne kereszteződjenek a Karvinára és Bohumínba vezető keskeny nyomtávú vasúttal. 1934-ben villamosították a vasutat Vítkovice városrészben is. A XX. század 40-es és 50-es éveiben az összes működő közekedési társaságot felszámolták és egyesítették mint Ostrava város közlekedési vállalatát (Dopravního podniku města Ostravy). A szocializmus alatt Poruba lakótelepre és Nová Huť gyárba építettek ki újabb villamos vonalat. 1989 után a vonalak építése leállt. A 90-es évek végén csak egy vonalrész nyílt meg (Místecké ulice).

A trolibusz közlekedés csak a második világháború után indult meg, hasonlóan ahogyan a legtöbb cseh városban is. Ostraván az első trolibusz 1952-ben jelent meg, amikor a városközpont körüli vonal megépült. A XX. század 50-es és 60-as éveiben a trolibusz közlekedés fokozatosan kiszorítja a keskeny nyomtávú vasutakat. A 70-es évek végén megépült egy újabb vonal a Fifejdy lakótelepre. A vonal bővítése csak a 90-es évek közepén állt le, amikor a trolibuszok elérte Koblovba.

[szerkesztés] A város polgármesterei

• 1861: Hermann Zwierzina
• 1864: Alois Anderka
• 1873: Konstantin Grünwald
• 1880: Anton Lux
• 1888: Dr. Adalbert Johanny
• 1901: Dr. Gustav Fiedler
• 1918: Johann Ulrich (1918. december 17-ig)
• 1918: Jan Prokeš
• 1935: Josef Chalupník
• 1939: Dr. Josef Hinner
• 1940: SS Sturmbannführer Emil Beier
• 1945: Josef Lampa (ideiglenesen 3 hétre jelölve)
• 1945: Josef Kotas
• 1960: Jan Buchvaldek
• 1964: Ing. Josef Kempný
• 1968: Ing. Zdeněk Kupka
• 1971: RSDr. Eduard Foltýn
• 1986: Ing. Bedřich Lipina
• 1989: Ing. Lubomír Vejr, CSc.
• 1990: Ing. arch. Jiří Smejkal
• 1993: Ing. Evžen Tošenovský
• 2001: Ing. Čestmír Vlček
• 2002: Ing. Aleš Zedník
• 2006: Ing. Petr Kajnar

[szerkesztés] A város felosztása

Ostrava 23 körzetre oszlik. Némely körzeten belül több katasztrális területet különböztetünk meg.

Körzet	WWW	Katasztrális terület
Hošťálkovice	[1]	Hošťálkovice
Hrabová	[2]	Hrabová
Krásné Pole (Szépmező)	[3]	Krásné Pole
Lhotka	[4]	Lhotka
Mariánské Hory (Máriahegyek) és Hulváky	[5]	Zábřeh-Hulváky (városrész), Mariánské Hory
Martinov	[6]	Martinov (városrész Sziléziában)
Michálkovice	[7]	Michálkovice
Moravská Ostrava (Morvaosztrava) és Přívoz	[8]	Moravská Ostrava (negyed), Přívoz
Nová Bělá (Újfehér)	[9]	Nová Bělá
Nová Ves (Újfalu)	[10]	Nová Ves
Ostrava-Jih (Osztrava-dél)	[11]	Dubina (Tölgyes)(magába foglalja Dubina városrészt és ennek részét a Bělský Les-t), Hrabůvka (magába foglalja Hrabůvka városrészt és ennek részét Bělský les-t), Výškovice (Magasfalu), Zábřeh nad Odrou
Petřkovice (Péteri)	[12]	Petřkovice
Plesná (Bálos)	[13]	Nová Plesná (magába foglalja Plesná részét), Stará Plesná (magába foglalja Plesná részét)
Polanka nad Odrou	[14]	Polanka nad Odrou
Poruba	[15]	Poruba (magába foglalja Poruba részét), Poruba-sever (Poruba-észak) (magába foglalja Poruba részét)
Proskovice	[16]	Proskovice
Pustkovec	[17]	Pustkovec
Radvanice és Bartovice	[18]	Bartovice, Radvanice
Slezská Ostrava (Szilézosztrava)	[19]	Antošovice, Heřmanice, Hrušov, Koblov, Kunčice, Kunčičky, Muglinov, Slezská Ostrava
Stará Bělá (Óbéla)	[20]	Stará Bělá
Svinov	[21]	Svinov
Třebovice	[22]	Třebovice
Vítkovice	[23]	Vítkovice (magába foglalja Vítkovice részét), Zábřeh-VŽ (magába foglalja Vítkovice részét)

[szerkesztés] Testvérvárosok

• Volgograd, Oroszország (1949)
• Coventry, Egyesült Királyság (1957, felújítva 1990)
• Katowice, Lengyelország (1960, felújítva 1996)
• Drezda, Németország (1971, felújítva 1995)
• Split, Horvátország (1976)
• Pireus, Görögország (1997)
• Kassa, Szlovákia (2001)
• Miskolc, Magyarország (2001)
• Pittsburgh, Amerikai Egyesült Államok (2001)
• Wodzisław Śląski járás, Lengyelország (2005)

[szerkesztés] Főiskolák, Egyetemek

• Ostravai Egyetem (Ostravská univerzita)
• Bányászati Főiskola – Ostravai Műszaki Egyetem (Vysoká škola báňská – Technická univerzita Ostrava)
• Vállalkozási Főiskola

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• Ostrava város tanácsa
• Visit Ostrava – oldal turistáknak
• Ostrava polgármestere – polgári társulás
• e-Ostrava – információs oldal
• ostravai oldalak – linkek jegyzéke
• [24] – ostravai újság
• OstravaBlog – a város hírei
• ostravaiak – a polgárok bloggja
• [25] – Fényképek a városról