József nádor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Habsburg-Toszkánai József Antal János főherceg (Erzherzog Joseph Anton Johann (Baptist) von Österreich-Toscana (Firenze, 1776. május 9. – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k.k. Generalfeldmarschall), 1796-tól haláláig Magyarország nádora, a Habsburg-ház magyar ágának megalapítója.

Tartalomjegyzék 1 Élete 1.1 Származása, testvérei 1.2 Politikai, közéleti működése 1.3 Házasságai, gyermekei 2 Emléke, utóélete 3 Kastélyának, síremlékének későbbi sorsa 4 Külső hivatkozások 5 Irodalom

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Származása, testvérei

József Antal főherceg 1776. május 9-én született Firenzében. Édesapja a Habsburg-Lotharingiai-házból való II. Lipót (1747-1792) német-római császár, magyar és cseh király, Toszkána nagyhercege, édesanyja a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792), később német-római császárné volt. József Antal az uralkodópár 16 gyermeke közül kilencedikként született. Felnőtt kort megérő testvérei:

• Mária Terézia Jozefa főhercegnő (1767–1827), aki Antal szász királyhoz ment feleségül.
• Ferenc József Károly főherceg (1768–1835), a későbbi II. Ferenc német-római császár, I. Ferenc néven osztrák császár és magyar király
• Ferdinánd József főherceg (1769–1824), Toscana nagyhercege.
• Károly főherceg (1771–1847), Teschen hercege, Napóleon legyőzője az asperni csatában.
• Sándor Lipót főherceg (1772–1795), 1790-től haláláig Magyarország nádora.
• József Antal János főherceg (1776–1847), a későbbi József nádor
• Mária Klementina főhercegnő (Maria Klementine von Österreich) (1777–1801), aki I. Ferenc szicíliai királyhoz ment feleségül.
• Antal Viktor főherceg (1779–1835), Köln püspöke, a Német Lovagrend Nagymestere.
• János főherceg (1782–1859) tábornagy, a „stájer herceg”, a grazi Műszaki Egyetem („Joanneum”) alapítója.
• Rainer főherceg (1783–1853) tábornagy, , a Lombard-Velencei Királyság alkirálya.
• Lajos főherceg (1784–1864) tábornagy, 1836–1848-ig az Államkonferencia elnöke.
• Rudolf főherceg (1788–1831) bíboros, Olmütz hercegérseke, Beethoven mecénása.

[szerkesztés] Politikai, közéleti működése

József Antal főherceg gyermekéveit a firenzei nagyhercegi udvarban töltötte. Tizennégy éves volt, amikor 1790-ben apja megörökölte a császári trónt, és családjával együtt Bécsbe költözött. 1792-ben mindkét szülőjét elveszítette, három hónapon belül. József Antal elsőszülött bátyja, a 24 éves Ferenc lett az uralkodó (II. Ferenc néven német-római, 1804-től I. Ferenc néven osztrák császár).

József Antal főherceg tizenhat éves korában járt először Pest-Budán, amikor bátyját, Ferencet Budán magyar királlyá koronázták (1792. június 6-án). Ekkor még másik bátyja, Sándor Lipót főherceg (1772–1795) volt Magyarország nádora. 1795-ben Sándor Lipót nádor egy vegyészbaleset következtében fiatalon életét veszítette. A császár 1795. szeptember 20-án 19 éves öccsét, József Antal főherceget jelölte ki Magyarország császári helytartójává (Regent). József Antal főherceg Budára költözött. Diadalkapun át vonult be a városba. Kinevezték a császári-királyi hadsereg tábornagyává (Generalfeldmarschall), több ezrednek tulajdonosa (tiszteletbeli ezredpanacsnoka) lett.

A fiatal főherceg megtanult magyarul, ennek nyomán hamar megkedvelték Magyarországon. Helytartói kinevezése után egy évvel, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen a rendek közfelkiáltással megválasztották őt a Magyar Királyság nádorává, ami a király után a legmagasabb közjogi méltóságnak számított. A nádorok sorában a 103-ik helyet foglalta el, ő volt az utolsó előtti nádor. Őelőtte a Habsburg-háznak csak egy tagja kapta meg ezt a méltóságot. Tisztségét több mint 50 esztendőt át töltötte be. Az ország állapotáról írott nádori jelentéseiben többször is javasolta császári bátyjának, I. Ferencnek, hogy az uralkodó térjen vissza az alkotmányosság útjára, és átgondolt reformokkal igyekezzék javítani a magyar közvéleménynek az uralkodóházhoz való viszonyát. Kieszközölte, hogy a császár kegyelmet adjon a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek.

József nádor a magyar reformkor idején élt. Sokat tett az ország gazdasági és kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda fejlesztéséért. 1806-ban létrehozta a Szépítési Bizottmányt, amely a klasszicista építészeti stílus felvirágoztatását, a város egységes stílusú épületekkel való gazdagítását segítette. E szellemben épült a Nemzeti Múzeum is. Kezdeményezte a főváros számos fejlesztését, így az új pesti város rész, a Lipótváros kiépítését (amely József nádor apjának, II. Lipót császárnak és királynak nevét kapta). A műszaki újdonságok iránti érdeklődésének számos tanújelét adta. Kezdeményezte a gellérthegyi Egyetemi Csillagda (csillagvizsgáló) építését, a Császári-királyi Magyar Ludovika Akadémia (Ludoviceum) építését, amely József nádor édesanyjának nevét viseli. Előmozdította a Pest és Vác közötti vasútvonal és a Kőbányára vezető próbavasút létrehozását. Jelentős része volt a Városliget rendezésében. Megvásárolta és parkosította a Margit-szigetet.

Segítette a magyar kultúra sorsának javítását, adományaival bővítette a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit, fejlesztette az Országos Széchényi Könyvtárat. A Magyar Tudományos Akadémia alapításához, Széchenyi István mellett József nádor is jelentősen hozzájárult, 10 000 forintos adományával. Az Akadémia működését is később is rendszeresen támogatta. Támogatott és felkarolt számos haladó polgári kezdeményezést, így alakulhatott meg a Magyar Gazdasági Egylet, a Kisfaludy Társaság, a Tudós Társaság, a Természettudományi Társaság és a Vakok Intézete is. Ő maga jegyezte az újonnan alakult Kereskedelmi Bank első részvényeit.

Bőkezű mecénásként támogatta a művészeteket és a közoktatást. Szorgalmazta a műszaki oktatás első magyarországi intézményének, az Ipartanodának a felállítását (1782). 1934-ben ebből alakult meg a József nádor nevét viselő önálló Műegyetem.

Alcsútdoboz határában kiépítette az alcsúti kastélyt. Az alcsúti uradalomban mintagazdaságot rendezett be. A kastély parkjában arborétumot rendeztetett be, 300-nál több ritka növényfajjal, amely ma is látogatható.

Budán hunyt el 1847. január 13-án, 71 éves korában. A nádort, „aki Habsburgnak született, és magyarnak halt meg”, a Budavári Királyi Palota Nádori kriptájában helyezték el, későbbi nádortársaival és családtagjaival együtt. Temetése alkalmából Kossuth Lajos pesti újságíró, a Védegylet vezetője, e méltató sorokat írta róla: „És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült.”

Alig több, mint egy évvel József nádor halála után kitört a bécsi és a pesti forradalom.

[szerkesztés] Házasságai, gyermekei

József Antal főherceg háromszor nősült meg. Első felesége Alexandra Pavlovna Romanovna (1783–1801) orosz nagyhercegnő, I. Pál orosz cár leánya, Nagy Katalin orosz cárnő unokája volt. Az asszony 1801-ben, első gyermekének, Alexandina főhercegnőnek születésekor gyermekágyi lázban meghalt, kislányával együtt.

Második házasságát 1815. augusztus 30-án Schaumburgban kötötte Hermina Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym-i hercegnővel (1797–1817), aki 1817. szeptember 14-én, ikergyermekeinek születése után gyermekágyi lázban elhunyt. Gyermekei:

• Hermina Amália főhercegnő (1817–1842), aki később egy prágai apácakolostor főnökasszonya lett.
• István Ferenc főherceg (1817–1867), István nádor néven 1847-től 1848. szeptember 24-ig Magyarország utolsó nádora.

Harmadik házasságát 1819. augusztus 24-én a Stuttgart melletti Kirchheim unter Teck várkastélyában kötötte az evangélikus vallású Mária Dorottya württembergi hercegnővel (1797–1855). A házasságból 5 gyermek született:

• Erzsébet főhercegnő (*/† 1820, egy hónapig élt).
• Sándor Lipót Ferdinánd főherceg (1825–1837, 12 évesen meghalt).
• Erzsébet Franciska főhercegnő (1831–1903), akinek első férjétől, Habsburg-Estei Ferdinánd modenai hercegtől (1821-1849) egy leány született, Mária Terézia modenai hercegnő (1849–1919), aki később Bajorország királynéja lett. Erzsébet Franciska második férje Habsburg-Tescheni Károly Ferdinánd főherceg volt, (Károly főhercegnek, Teschen első hercegének fia).
• József Károly főherceg (1833–1905), császári-királyi lovassági tábornok, 1869-től haláláig a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka.
• Mária Henrietta főhercegnő (1836–1902), aki Lipót brabanti herceg, a későbbi II. Lipót belga király (1835–1909) felesége és Belgium királynéja lett.

[szerkesztés] Emléke, utóélete

József nádor Magyarországon igen népszerű személyiség volt. A „legmagyarabb Habsburgnak” tartják. Számos intézmény, közterület őrzi nevét. József nádor késői leszármazottai mindmáig szoros kapcsolatokat ápolnak Magyarországgal.

• József nádor tér: Budapest V. kerületében teret neveztek el róla, ahol szobrát is, a Pénzügyminisztérum épülete előtt.
• A mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődjét, Institutum Geometricum nevű mérnökképző intézetet. 1782-ben alapították, a budai tudományegyetem bölcsészeti karán belül. 1846-ban nyitották meg az önálló magyar mérnökképző intézetet, amely József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet vette föl. 1934-ben alakult meg a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amely 1949-ig viselte nevét. [1]
• József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola (Budapest): 1992-ben alapította a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ. 2001. augusztus 29-én a Vígszínházban felvette József nádor nevét, védnöke József nádor ükunokája, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a zászlóanyaságot Habsburg-Lotharingiai Krisztina vállalta el. [2]
• József körút, Józsefváros ????

[szerkesztés] Kastélyának, síremlékének későbbi sorsa

• Alcsúti kastély (Alcsútdoboz): A második világháború végén a lakók, a Habsburg-család tagjai Nyugatra menekültek. A kastélyt után helyi lakosok teljesen kifosztották. Egy időre szovjet katonai parancsnokság költözött bele. Az épületben később tisztázatlan (?) körülmények között tűz keletkezett, teljesen leégett, elpusztult, anyagát széthordták, ma csak egy falmaradvány (porticus) látható.

• A 1970-es években, amikor az 1945 óta romos állapotú budai királyi palota felújítása elkezdődött, a nádori kriptát a sírokkal együtt ismeretlenek (?) több alkalommal, rendszeresen visszajárva, módszeresen megrongálták és kifosztották, nyilvánvalóan az őrszemélyzet tudtával és közreműködésével. A helyreállításba antropológus szakértőket is bevontak. A kripta ma régi állapotában látogatható.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• [3] József nádorral kapcsolatos linkek gyűjteménye (portál).
• [4] A reformkor másfél évtizede (a Fejér megyei levéltárban).
• [5] József nádor élettörténe (Fót város honlapján).
• [6] Hankó Ildikó – Kiszely István: A nádori kripta felmérése a sírrablás után.

[szerkesztés] Irodalom

• Vörös Károly: Erzherzog Joseph Anton, Palatin in Ungarn (József Antal János főherceg, Magyarország nádora), megjelent: Der pannonische Raum zwischen Beharrung und Fortschritt – Das Modernisierungsprogramm im 19. Jhdt. bis zum Ausgleich (1867/68) – A pannón térség a maradiság és haladás között a XIX. században, az 1867/68-as kiegyezésig, a mogersdorfi Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpózium évkönyvében, 1982-ben (Burgenlandi Tartományi Levéltár).
• Gonda Imre – Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség, Gondolat, Budapest, 1978, ISBN 963 280 714 6
• A.J.P. Taylor: A Habsburg Monarchia (The Habsburg Monarchy) 1809-1918, Scolar, Budapest, 2003, ISBN 963 9193 87 9