Labdarúgó-világbajnokság
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A FIFA Labdarúgó-világbajnokság (labdarúgóvébé, futballvébé; angolul: FIFA World Cup, Football World Cup, Soccer World Cup vagy egyszerűen World Cup) a nemzetközi labdarúgóélet legfontosabb és legnépszerűbb viadala. A FIFA-tag nemzeti férfi labdarúgó-válogatottak versengenek a kupáért, amelyet a négyévente megrendezett döntő nyertese kap meg.
Az első döntőt 1930-ban rendezték Uruguayban, és a kupát azóta minden negyedik évben kiadták, kivéve 1942-t és 1946-ot, amikor a második világháború pusztításai miatt nem rendeztek labdarúgó-világbajnokságot.
A 2006-ban érvényes szabályok szerint a négy-öt hétig zajló döntőben 32, selejtezőkön kiválasztott nemzeti válogatott mérte össze az erejét. A VB döntője hagyományosan a világ legnézettebb sporteseménye. Az eddig rendezett 18 döntőben mindössze hét nemzet nyert kupát, a legtöbbször (öt alkalommal) a brazil labdarúgó-válogatott, amely címvédőként vívta a 2006-os vébét. Olaszország négy, Németország három világbajnoki címmel büszkélkedhet. A 2006-os döntőt Németország rendezte, június 9. és július 9. között, amelynek a döntőjében az olaszok Franciaországon kerekedtek felül.
Magyarország kétszer játszott vébé döntő mérkőzést, 1938-ban, ekkor Olaszországtól, 1954-ben pedig az NSZK-tól szenvedett vereséget.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A vébék előtörténete
Az első nemzetközi labdarúgó meccset 1872-ben játszotta az angol és a skót nemzeti csapat, de ekkor még ritkán játszották a futballt Nagy-Britannián kívül.
Miután a sport máshol is népszerű lett, az 1900-as és az 1904-es nyári olimpiákon, illetve az 1906-os olimpiaközi játékokon bemutató sportággá vált. Az 1908-as nyári játékoknak már hivatalos sportága volt. A versenyt az angol labdarúgószövetség (The Football Association, rövidítve FA) szervezte amatőr játékosoknak, de a futballt még ekkor is nagyon sokan gyanakvóan inkább csak shownak, mint valódi sportnak tekintették. 1908-ban és 1912-ben is az angol amatőr együttes győzött.
1906-ban a FIFA megpróbálkozott egy önálló nemzetközi labdarúgó torna megrendezésével Svájcban. A FIFA hivatalos története szerint azonban ez a torna sikertelen volt.
Mivel az olimpiai versenyt továbbra is csak amatőr csapatok számára rendezték, 1909-ben Sir Thomas Lipton Torinóban tornát szervezett, a Sir Thomas Lipton Trófeát. Ezen klubok, nem nemzeti válogatottak vehettek részt, bár minden klub egy-egy nemzetet képviselt. Emiatt a torna nem tekinthető a Világbajnokság igazi elődjének, bár sokan még így is az első világbajnokságként emlegetik. A legnagyobb tekintélyű olasz, német és svájci profi klubok vettek részt rajta. Az első tornát az északnyugat-angliai amatőr csapat, a West Auckland nyerte. (Angliát azért amatőr csapat képviselte, mert az FA elutasította a részvételt.) 1911-ben a West Auckland meg is védte a címét, így a versenykiírás szerint örökre megtarthatták a kupát.
1914-ben a FIFA elismerte az olimpiát amatőr labdarúgó világbajnokságnak, így az 1924-es nyári olimpiai játékok az első hivatalos kontinenseken átnyúló nemzetközi labdarúgó viadal lett. Ezt a versenyt Uruguay nyerte, 1928-ban pedig újra ők lettek a győztesek, egy másik dél-amerikai csapat, Argentína pedig a második. A FIFA ugyanebben az évben úgy döntött, hogy mostmár önállóan szervez nemzetközi versenyt, és mivel Uruguay már kétszeres bajnok volt és függetlensége kivívásának százéves évfordulójára készült 1930-ban, ők kapták meg a rendezés jogát.
[szerkesztés] Az első hivatalos világbajnokság
Az 1932-es los angelesi olimpia szervezése közben kiderült, hogy a labdarúgást nem fogják felvenni a versenysportágak közé, mivel az Amerikai Egyesült Államokban nem volt népszerű. A FIFA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az amatőr játékosok státsuzát illetően is összekülönbözött. A FIFA elnöke, Jules Rimet mindezek miatt belefogott az Uruguay-ba tervezett 1930-as torna átszervezésébe világbajnoksággá. A nemzeti labdarúgó szövetségeket kérték fel, hogy delegáljanak nemzeti csapatot, a helyszín azonban szerencsétlennek bizonyult, mivel az európai csapatok számára az út Uruguayba hosszú és költséges volt. Európából senki nem is jelentkezett a tornára, egészen két hónappal e verseny kezdete előttig. Ekkor nagy nehezen Rimet rávette Belgiumot, Franciaországot, Romániát és Jugoszláviát, hogy küldjenek csapatot. Végül összesen 13 nemzet vett részt: hét Dél-Amerikából, négy Európából és kettő Észak-Amerikából.
Az első két meccset egyidőben játszották: a franciák 4-1-re verték Mexikót az Egyesült Államok pedig 3-0-ra győzött Belgium ellen. A világbajnokságok történetének első gólját a francia Lucien Laurent rúgta. Négy nappal később az amerikai Bert Patenaude érte el a vébék első mesterhármasát, amellyel 3-0-ra verték Paraguayt. A döntőben Uruguay 4-2 re győzte le Argentinát 93 ezer néző előtt Montevideóban, így lett a rendező az első vébé-győztes.
[szerkesztés] A népszerűség útján
Az első világbajnokságok a távolságok áthidalása és a II. világháború problémáival küszködtek. Kevés dél-amerikai csapat vállalta, hogy Európába utazzon az 1934-es és az 1938-as világbajnokságokra: egyedül Brazília vett részt mindkettőn. Az 1942-es és 1946-os tornákat a világháború miatt meg sem tartották.
Az 1950-es világbajnokságon vettek részt először brit csapatok. Korábban, 1920-ban a britek kivonultak a FIFA-ból, részben mert nem akartak azon nemzetek ellen játszani, akikkel korábban háborút viseltek, másrészt mert nem jól viselték a külföldi befolyást a hagyományos játékuknak tekintett labdarúgásra. 1946-ban mégis elfogadták a FIFA meghívását az újracsatlakozásra. 1950-ben tért vissza Uruguay is, amely bojkottálta ez előző két VB-t.
Az 1934 és 1978 között tartott világbajnokságok döntőin 16 csapat vehetett részt (kivéve 1938 és 1950, amikor már bejutott csapatok visszavonták a nevezésüket). A csapatok zöme Európából és Latin-Amerikából érkezett és nagyon kevesen Afrikából, Ázsiából, illetve Óceániából. Ez utóbbi csapatokat az európai és dél-amerikai válogatottak általában könnyedén legyőzték. (Emlékezetes ellenpélda volt viszont Észak-Korea, amely bejutott az 1966-os verseny negyeddöntőjébe.)
A döntőket 1982-től 24 csapatra bővítették, 1998-tól pedig 32 csapatra és így többen juthattak be Afrikból, Ázsiából és Észak-Amerikából. Az utóbbi évtizedekben ezek a csapatok már sikeresebbek voltak, mint korábban. Marokkó 1986-ban túljutott a csoportmérkőzéseken, Kamerun 1990-ben negyeddöntőbe jutott, Nigéria pedig 1994-ben és 1998-ban is bejutott az egyenes kieséses szakaszba. 2002-ben Japán az egyenes kieséses szakaszba, Dél-Korea pedig az elődöntőbe verekedte magát, és ugyanakkor Szenegál negyeddöntős lett.
[szerkesztés] A világbajnokságok összefoglalása
[szerkesztés] Rekordok
Fő szócikk: Labdarúgó-világbajnokság rekordok- A legtöbbszörös bajnok Brazília, ezidáig 5 alkalommal nyerte meg a tornát.
- A legtöbb gólt Ronaldo lőtte, összesen 15-öt (1998, 2002, 2006).
- A legtöbb gólt egy tornán Just Fontaine érte el, 13-at 1958-ban.
- A legtöbb világbajnokságon résztvett játékosok: a mexikói Antonio Carbajal (1950-1966) és a német Lothar Matthäus (1982-1998), akik 5 tornán játszottak.
- A legtöbb világbajnoki mérkőzést Lothar Matthäus vívta, 25-öt.
- A legnagyobb arányú győzelem 9 gólos volt, ez háromszor is előfordult: Magyarország-Dél-Korea 9-0 (1954), Jugoszlávia-Zaire 9-0 (1974), Magyarország-El Salvador 10-1 (1982).
- A legtöbb gól egy mérkőzésen 1954-ben az Ausztria-Svájc mérkőzésen esett, a végeredmény 7-5 volt.
- A leggyorsabb gól Hakan Şükür nevéhez fűződik. 2002-ben a Törökország-Dél-Korea mérkőzésen 10,2 másodperccel a kezdés után ért el találatot.
- A leggyorsabb piros lapot az uruguay-i José Bastia kapta 56 másodperc elteltével 1986-ban.
- A legöregebb világbajnoki gólszerző a kameruni Roger Milla, aki 42 éves és 39 napos volt, amikor Oroszország ellen betalált 1994-ben.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Referenciák
- ^ 1930-ban nem volt hivatalos mérkőzés a harmadik helyért; az amerikai és a jugoszláv csapad vesztett az elődöntőkben és a FIFA gólkülönbség alapon utólag sorolta be őket a harmadik-negyedik helyre.
- ^ 2,0 2,1 1950-ben nem volt hivatalos döntő mérkőzés. Négy csapat közti mérkőzések döntöttek (Uruguay, Brazília, Svédország, Spanyolország). A nem hivatalos döntővé mégis az Uruguay-Brazília meccs lépett elő, amelyet 2-1-re Uruguay nyert, és így övé lett a cím.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A FIFA hivatalos honlapja
- A 2006-os világbajnokság hivatalos honlapja
- A FIFA ranglistája az 1930-2002 közti világbajnoki résztvevőkről (PDF)
- A világbajnokságokról részletesen
- A FIFA hivatalos, a világbajnoksághoz kapcsolódó jótékonysági kampánya
- origo.hu 50 érdekes tény a világbajnokságokról
[szerkesztés] Érdekesség
Bár eddig csak 7 (Brazília, Németország, Olaszország, Franciaország, Argentína, Anglia, Uruguay) nyert VB-t, csak Brazília nem nyert még soha otthon.
| Nemzetközi labdarúgás | |
|---|---|
|
FIFA | Világbajnokság | Konföderációs Kupa | Világranglista | Év játékosa | Nemzeti válogatottak |
|
|
 |
Based on work by