Okcitán nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
okcitán (lenga d'òc) | |
---|---|
Beszélik: | Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Monaco |
Terület: | |
Beszélők száma: | 1 939 000 (becsült) |
Helyezés: | - |
Nyelvcsalád: | Indoeurópai nyelvcsalád Itáliai nyelvek |
Írás: | Latin |
Hivatalos státusz | |
Hivatalos nyelv: | Jelenleg nincs hivatalos státuszban, bár Monacoban ez a lakosság anyanyelve. |
Szabályozza: | Conselh de la Lenga Occitana |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | oc |
ISO 639-2 | oci |
SIL | [1] |
Az okcitán vagy okszitán (saját nevén és franciául occitan, régen langue d’oc vagy provanszál nyelv) Dél-Franciaországban beszélt újlatin nyelv.
Az egyik legnagyobb kulturális és irodalmi hagyományokkal rendelkező kisebbségi nyelv Franciaországban. Bár anyanyelvként egyre kevesebben beszélik, de tanult nyelvként az okcitán terjedése napjainkban erősödik. A fő kulturális központ Toulouse-ban található (Okszitán Tanulmányok Intézete).
Az önálló újlatin nyelvek közül a spanyolországi aráni nyelv és a szintén főként Spanyolországban beszélt katalán áll hozzá legközelebb, amely egyfajta hídnyelv egyfelől a spanyol, másfelől az okcitán, illetve a francia között.
[szerkesztés] Dialektusai
Az okcitán nyelv három dialektusra oszlik: északi, déli és gascogne-i. Ezek közül a legfontosabb a déli. Ennek két egymástól alig különböző nyelvjárása van: a provanszál és a lengadocian, amelyek Franciaország két történelmi tartományáról, Provence-ról és Languedoc-ról (okcitán nyelven Lengadòc) kapták a nevüket. Az okcitán déli dialektusát ma Franciaország négy legdélebbi tartományában, Provence-Alpes-Côte d'Azur tartományban (székhelye Marseilles) és Languedoc-Roussillon tartományban (székhelye Toulouse), valamint Midi-Pyrénées és Aquitánia tartományok egyes részein beszélik. Az okcitán nyelvű Wikipédiát is a déli dialektusban készítik. A provence-i változat jelentőségét mutatja, hogy a középkori okcitán irodalmi nyelvet dialektustól függetlenül egységesen provanszál nyelvnek nevezzük.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Indoiráni nyelvek |
asszámi • bengáli • orija • kafír • kasmíri • khovári • lahnda nyelv • nepáli • pandzsábi • szindhi • gudzsraháti • konkani • maldív • maráthi • szingaléz • bhodzspuri • magahi • maithili • hindi • urdu • pákrít • páli • szanszkrit • harauti • malvi • marvari • mevati • roma • oszét • pamíri • pastu • aveszta • horezmi • khotáni • szkíta • szarmata • alán • szogd • beludzs • kurd • perzsa (fárszi) • tádzsik • óperzsa • párthus • pehlevi • dari |
Italikus nyelvek |
latin • olasz • korzikai • szárd • friuli • ladin • rétoromán (romans) • francia • vallon • okcitán (provanszál) • aráni • katalán • spanyol • ladino (zsidóspanyol) • galíciai (gallegó) • portugál • román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán • dalmát • faliszkuszi • oszk • umber • venét |
Szláv nyelvek |
cseh • szlovák • knaani • lengyel • poláb • szorb (vend) • kasub • szlovinci • szlovén • horvát • bosnyák • szerb • montenegrói • bolgár • macedón • ukrán • orosz • belarusz • ruszin • egyházi szláv |
Balti nyelvek | |
Kelta nyelvek |
ír • skót gael • man-szigeti • briton • pikt • kumbriai • walesi • cornwalli • breton • gall • belga • leponti • keleti kelta • galata • keltibér |
Germán nyelvek |
burgund • gepida • gót • herul • vandál • dán • feröeri • izlandi • norvég • svéd • angol • fríz • angolszász • német • jiddis • pennsylvaniai német (pennsilfaanisch) • afrikaans • alnémet • flamand • holland • longobárd • ószász |
Anatóliai nyelvek |
hettita • lúv • palai • lűk (lykiai) • lűd (lydiai) • kár • piszid • mili |
albán • görög • örmény • tokháriai nyelvek | |
Bizonytalan besorolású nyelvek: illír • phrügiai • trák • dák • makedón |