Katalán nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Katalán (català)
Beszélik:	Spanyolország, Andorra, Franciaország, Olaszország
Terület:	Európa
Beszélők száma:	10 millió
Helyezés:	?
Nyelvcsalád:	indoeurópai nyelvcsalád  itáliai ág   újlatin nyelvek    nyugati újlatin nyelvek     galloibér nyelvek      iberolatin nyelvek       keleti csoport        katalán nyelv
Írás:	Latin
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	Katalónia, Baleár-szigetek, Valencia, Andorra stb.
Szabályozza:	Institut d'Estudis Catalans Acadèmia Valenciana de la Llengua
Nyelvkódok
ISO 639-1	ca
ISO 639-2	cat
SIL	cat

A katalán nyelv (katalánul català, IPA: [kə.tə'la] vagy [ka.ta'la]) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik, legközelebbi rokona az okcitán (provanszál) nyelv. Hivatalos nyelv Andorrában, valamint Spanyolországban Katalónia, Valencia (valenciai, valencià) és a Baleár-szigetek (baleári, balear) autonóm közösségekben. Andorrában az egyetlen hivatalos nyelv (bár sokan használják a spanyolt és a franciát is), míg Spanyolországban regionálisan – a fenti autonóm közösségekben – második hivatalos nyelv a kasztíliai spanyol mellett.

Beszélői száma mintegy 10 millió fő, többségük Spanyolország területén, néhányan Andorrában, s megint mások Franciaországban élnek. A nyelv Valenciában beszélt nyelvjárását valenciainak nevezik (katalánul valencià); noha politikai okokból a valenciaiak sokszor különálló nyelvnek tekintik, nyelvészetileg nem mutat nagyobb eltéréseket a katalóniai változattól, mint pl. a Kasztíliában beszélt spanyol az andalúztól.

Tartalomjegyzék 1 Történet 2 Földrajzi elterjedés 2.1 Beszélői száma 3 Nyelvjárások 4 Nyelvtan 4.1 Névelők és főnevek 4.2 Igék 5 Példák 6 Külső hivatkozások 6.1 Intézmények 6.2 A katalán nyelvről

[szerkesztés] Történet

A katalán a IX. század során fejlődött ki a vulgáris latin nyelvből, a Keleti-Pireneusok mindkét oldalán (Roussillon, Empuries, Besalú, Cerdanya, Urgell, Pallars és Ribagorça megye területe). Egyaránt mutat galloibér és iberoújlatin jellegeket, tehát a kezdeti állapotában nem volt más, mint csupán az okcitán egy különcködő nyelvjárása. Később fokozatosan önállósodott, és évszázadokra a helyiek közlési eszközévé vált. Az első írásos szövegek a XIII., XIV. századból származnak, ellenben az 1600-as évekre a katalán irodalom vissaszorult, a spanyol, francia vagy olasz nyelvű alkotások javára. A nemzeti katalán irodalom a XIX. század során kapott újra erőre.

A francoista Spanyolországban (1939-1975) a katalán helyett a spanyol használatát javasolták – a nyelv nyilvános használata elnyomottá, gyakorlatilag tiltottá lett. Ennek ellenére sikerült néhányezer katalán könyvet megjelentetni, ugyanis Franco tábornok azon véleménye, ami szerint a katalán egy régies nyelvjárás, lehetővé tette például a régi költészet ismételt kiadását. Egyes jelenkori munkáknak is sikerült kikerülni a cenzúrát azzal, hogy réginek állították be őket.

Franco 1975-ös halála után a demokrácia helyreállásával együtt a katalán újjászületés is bekövetkezett. Ma a nyelvet használják a politikai életben, az oktatásban és a médiában is.

[szerkesztés] Földrajzi elterjedés

A katalánt az alábbi területeken beszélik:

Név	Ország	Katalán név
Katalónia	Spanyolország	Catalunya
La Franja, Aragónia	Spanyolország	Franja de Ponent
Baleár-szigetek	Spanyolország	Illes Balears i Pitiüsses
Andorra	Andorra	Principat d'Andorra
Észak-Katalónia	Franciaország	Catalunya Nord
Murcia kis része	Spanyolország	el Carxe
Alghero város, Szardínia	Olaszország	l'Alguer

Noha közülük csak Andorra egy valódi ország, a fenti területeket köznyelvileg "katalán országoknak" szokás nevezni közös történelmük és hagyományaik miatt.

[szerkesztés] Beszélői száma

Ahol a katalán hivatalos
Terület	Érti	Beszéli
Katalónia (Spanyolország)	5 837 874	4 602 611
Baleár-szigetek (Spanyolország)	733 466	504 349
Valencia (Spanyolország)	3 512 236	1 972 922
Andorra	62 381	49 519
Összesen	10 145 957	7 129 401

A világ más részein
Terület	Érti	Beszéli
Alghero (Szardínia, Olaszország)	20 000	17 625
Észak-Katalónia (Franciaország)	203 121	125 622
Franja de Ponent (Spanyolország)	47 250	45 000
Carxe (Murcia, Spanyolország)	Nincs adat	Nincs adat
A világ többi része	Nincs adat	350 000
Összesen	270 371	538 247

Összesítve
Terület	Érti	Beszéli
Katalán országok (Európa)	10 416 328	7 317 648
A világ többi része	Nincs adat	350 000
Összesen	10 416 328	7 667 648

[szerkesztés] Nyelvjárások

1861-ben Manuel Milà i Fontanals két fő csoportra osztotta a katalán nyelvjárásokat: keleti katalán és nyugati katalán.

Az egyes nyelvjárások között nem vonható kézzelfogható földrajzi határ, mivel a szomszédok általában fokozatosan alakulnak át az egyikből a másikba, átmeneti jellegeket hordozva. A két fő csoport legfontosabb jellemzői:

• Nyugati katalán
  • Hangsúlytalan magánhangzók: [a] [e] [i] [o] [u]. Különbségtétel e és a valamint o és u között.
  • szóeleji vagy mássalhangzó utáni x egy affrikátává (/tʃ/) alakul. Magánhangzóközi helyzetben, vagy i által követve ellenben /ʃ/.
  • Az első személy kijelentő mód jelen idő jele -e vagy -o.
  • Sajátos elemek a szókincsben: espill, xiquet, granera, melic stb.
• Keleti katalán
• Hangsúlytalan magánhangzók: [ə] [i] [u]. Ha az e és az a hangsúlytalan, /ə/-vé, illetve az o és u /u/-vá változik.
  • Az x mindig a /ʃ/ frikatívát jelöli.
  • Az első személy kijelentő mód jelen idő jele -o, -i, vagy -ø.
  • Sajátos szókincs: mirall, noi, escombra, llombrígol' stb.

Az egységesített irodalmi nyelv a középső katalán nyelvjáráson, a keleti dialektusok egyikén alapul. A főnyelvjárások további alnyelvjárásokra oszthatók. Ezek az alábbiak:

nyugati katalán északnyugati katalán Ribagorçà pallarès (Pallars nevéből) lleidatà átmeneti valenciai vagy ebrenc tortosí (Tortosa) matarranyai katalán vinarossenc (Vinaròs) maestrati valenciai (Valencia egy vidékén) valenciai castellonenc apitxat dél-valenciai alacantí majorcai

keleti katalán északi katalán középső katalán salat barceloní tarragoní xipella baleári mallorquí menorquí eivissenc alguerese

[szerkesztés] Nyelvtan

Határozott névelők
Szám	Nőnemű	Hímnemű
egyes szám	el, l'	la, l'
többes szám	els	les
Határozatlan névelők
egyes szám	un	una
többes szám	uns	unes

[szerkesztés] Névelők és főnevek

A főnevek lehetnek hím- vagy nőneműek, ugyanis mint a többi újlatin nyelv, a katalán is ismeri a nyelvtani nem fogalmát. Hímnemű például az el llibre 'a könyv', nőnemű a la taula 'az asztal'.

A latin illeből és unusból származtatott névelők a jobb oldalon látható alakokat vehetik föl. A felsorolt alakok az irodalmi nyelvváltozatban használatosak – néhány nyelvjárásban más alakokra is rá lehet bukkanni. Például Nyugat-Katalóniában a hímnemű névelők el és els formája helyett a lo és los használatos. Még meglepőbb, hogy Baleár-szigeteken a határozottak egészen máshonnét erednek: egy latin kifejezésből, az ipseből, ami megközelítőleg "az az egy" jelentéssel bír. Ennek megfelelően az ottani dialektusban a következők a határozott névelők: es, s´ (E/hn), sa, s´ (E/nn), ses (T/hn), ses (T/nn).

A nyelvtani nem a katalánban megkülönböztető szereppel bír. Azok a szavak, amik egy nem-katalánnak csupán egy szó hím- és nőnemű módosulatainak tűnnek, valójában akár teljesen mást is jelenthetnek: el cap 'a fej' – la capa 'a réteg'; el roc 'hitregebeli óriásmadár' – la roca 'a szikla'. Vannak köztük olyanok is, amelyek a névelőn kívül semmiben sem különböznek egymástól, például el pols 'a pulzus' – la pols 'a por'.

Főnévi igenév
cant-ar 'énekelni'
Gerundium
cant-ant
Melléknévi igenév
cant-at
Ragozás kijelentő mód jelen időben
Személy	Egyes szám	Többes szám
1.	cant-o	cant-em
2.	cant-es	cant-eu
3.	cant-a	cant-en

[szerkesztés] Igék

Az ige cselekvést, létezést vagy történést fejez ki, illetve funkcionálhat kopulaként is. A katalán igéknek van igeideje. Egy igeidő jellemezhető annak módjával (kijelentő, kötő, valamint felszólító), idejével (múlt, jelen, továbbá jövő), és aspektusával. Az aspektus a cselekvés vagy történés időtartamára utal, például különbséget tesz a pillanatnyi és folyamatos műveletek között.

Az igéket ragozni kell mindezek kifejezéséhez. Az igéket háromféle csoportba lehet osztani ez alapján. Az első igeragozás azokon az igéken érvényesül, amiknek a végződése főnévi igenévként -ar (pl. cantar 'énekelni'), a második a -re vagy -er végűeké (pl. batre 'ütni'), míg a harmadik az -ir végűeké (pl. sentir 'érezni'). Ahogy más nyelvekben is, a katalánban is vannak rendhagyó igék, de még ezek is viszonylagosan igazodnak a ragozási paradigmákhoz.

Az első igeragozásra látható egy tömör példa a jobb oldali táblázatban.

[szerkesztés] Példák

Néhány mondat és kifejezés a katalán irodalmi változatából (középső nyelvjárás):

• Katalán: Català /kətəˈlɑ/
• Szia!: hola /ˈɔlə/
• Viszlát!: adéu /əˈðɛw/ (egyes szám); adéu siau /əˈðɛw siˈaw/ (többes szám)
• Kérlek: si us plau /sisˈplaw/
• Köszönöm: gràcies /ˈgrɑsiəs/; mercès /mərˈsɛs/
• Sajnálom: perdó /pərˈðo/, ho sento /u ˈsentu/
• Az (mutató nm.): aquest /əˈkɛt/ (hímnemű); aquesta /əˈkɛstə/ (nőnemű)
• Mennyi?: quant val? /ˈkwɑmˈbɑl/; quant és? /ˈkwɑnˈes/
• Igen: sí /ˈsi/
• Nem: no /ˈno/
• Nem értem: No ho entenc /ˈno wənˈteŋ/
• Hol van a fürdő?: on és el bany? /ˈonˈezəlˈβaɲ/; on és el lavabo? /ˈonˈezəlˈləˈβɑβu/
• Egészségedre!: salut! /səˈlut/;
• Beszélsz angolul?: Que parla l'anglès? /kə ˈparlə lənˈglɛs/
• Beszélsz katalánul?: Que parla el català? /kə ˈparləl kətəˈlɑ/

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Intézmények

• (katalánul) Institut d'Estudis Catalans
• (katalánul) Acadèmia Valenciana de la Llengua
• (katalánul) Secretaria de Política Lingüística de la Generalitat de Catalunya

[szerkesztés] A katalán nyelvről

• (angolul) Az Ethnologue a katalánról
• (katalánul) (angolul) Katalán anyagok a világhálón
• (angolul) GRAMÀTICA CATALANA (Katalán nyelvtan)